A politika döntötte el, mi legyen a Nemzeti alaptantervben és a hivatalos állami tankönyvekben – mondja az Oktatási Hivatal korábbi elnöke. Gloviczki Zoltán szerint, aki 2010 után helyettes államtitkár volt, ma már nincs oktatáspolitika Magyarországon.
Interjút adott a közoktatás helyzetéről a Válasz Online-nak Gloviczki Zoltán, aki 2010 és 2011 között az Emmi helyettes államtitkáraként részt vett az oktatási rendszer átalakításában. Gloviczki – aki ma az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora – 2017-ben Palkovics László hívására az Oktatási Hivatal elnöke lett. Mindkét posztról azért távozott, mert a politika beleszólt a szakmai munkába.
Gloviczki Zoltán kiáll a 2010 utáni első évek reformjai mellett, amelyek kidolgozásában helyettes államtitkárként részt vett. Szerinte akkoriban még a kormány is fontosnak tartotta az oktatás ügyét, és az akkor bevezetett rendszer, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a járásonkénti tankerületi központokkal alkalmas lenne a szakmai irányításra. De a központok ma elsősorban nem a tanítást segítik, és nem úgy működnek, ahogy akkor kitalálták Gloviczki szerint. „Ami a valós gyakorlatot illeti: én sem vagyok meggyőződve, hogy a vezetők kiválasztásánál tisztán a szakmaiság dönt.” 2011-es lemondásáról azt mondja, úgy érezte: becsapták a tanárokat, mert az akkor bevezetett reformok több munkát adtak a tanároknak, de a béremelés elmaradt.
Az elmúlt tíz évben nem történt semmi előrelépés, így mára „elmondható, hogy nem nagyon van oktatáspolitika Magyarországon” – fogalmaz a korábbi államtitkár.
Ennek egyik oka szerinte, hogy a politika nem tekinti prioritásnak, ráadásul a sikerpropaganda eltakarja a bajokat, amelyekről még a miniszterek sem beszélnek. „Úgy is fogalmazhatnék, hogy A császár új ruhája című Andersen-mesében élünk.”
Gloviczki arról is beszélt, hogy a különböző tudományágak képviselői beleszóltak a Nemzeti alaptantervbe, Pálinkás József, az MTA akkori elnöke például a fizikatananyagot kritizálta. Az új, állami tankönyvek elkészítését már az Oktatási Hivatal elnökeként felügyelte Gloviczki.
„Ezek a tankönyvek viszonylag egyértelmű politikai nyomás alatt születtek, és ugyanebből a gondolatkörből kiindulva kezdték szétcincálni az érettségirendszert is. Ugyanabba a helyzetbe kerültem, mint néhány évvel korábban” – mondta erről az időszakról és távozásának okairól.
Nem cáfolja azt az újságírói felvetést sem, hogy Takaró Mihály volt az, aki átírta a magyar irodalomról szóló tantervet – a szélsőjobboldalinak tartott irodalomtörténész miatt mindenki felmondott, aki korábban a tanterv kidolgozásán dolgozott –, és a politikai nyomásnak tudja be, hogy tárgyi tévedések is bekerültek egyes tankönyvekbe.