Státusztörvény: pedagógussztrájkkal és tüntetéssel indul a hét

Hetek óta folynak a látványos, ám teljesen eredménytelen egyeztetések a két legnagyobb pedagógus-szakszervezet és az oktatási kormányzat képviselői között. A státusztörvény tervezete az érdekképviseletek szerint azt bizonyítja, hogy a kormány semmit sem értett meg az elmúlt másfél év tiltakozásaiból. Hétfőn újabb gördülő sztrájk és tüntetés is lesz a státusztörvény ellen.

Április 17-én délutánig lehetett jelezni az egyes iskolák vezetőinek, ha valahol részt vesznek az április 24-re meghirdetett munkabeszüntetésben. A megmozduláshoz a törvényi előírások miatt a határidő lejárta után már nem lehetett csatlakozni. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás a Szabad Európának azt mondta: nagyjából minden tizedik oktatási intézményben lesz sztrájkoló. Budapesten a tervek szerint tüntetés is lesz, amelyet az Eduline információi szerint pedagógusok és diákok közösen szerveznek, és a státusztörvény ellen szól, de más szektorok, így a szociális ágazat problémáiról is szó lesz a megmozduláson.

Nem tudni, mikor kerül a parlament elé

A Belügyminisztérium március elején tette közzé társadalmi és szakmai egyeztetés céljából a pedagógusokat és a teljes köznevelési rendszert érintő jogszabálytervezeteket. Eredetileg júliustól tervezi bevezetni a kormány a státusztörvényként emlegetett új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) április eleji információi szerint a kormány már ebben a hónapban beterjesztené az Országgyűlésnek a tervezett változtatásokat, májusban tartanák a szavazásokat, júliustól pedig már hatályba is lépnének. A napokban ugyanakkor több kormányzati szereplő is arról beszélt, hogy nincs határideje a javaslatok parlamenti beterjesztésének, egyelőre az egyeztetések zajlanak.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Nemzet szerint a közmédiában például arról beszélt, hogy ez csak egy tervezet, amelyet a kormány még be sem nyújtott. Azt mondta, hogy vissza kell adni a pedagógusszakma presztízsét, a kormány pedig azon dolgozik, hogy a pedagógusok „anyagi téren is helyre kerüljenek”.

Szerinte a tervezet célja, hogy a pedagógusoknak legyen a kifejezetten az ő munkájukra vonatkozó, speciális jogviszonyuk, és teljesítményalapú rendszer kell, hogy az, aki jobban tanít és többet foglalkozik a gyerekekkel, jobban kereshessen.

Ehhez kapcsolódóan: Elbocsátott pedagógus: „Tanárok vagyunk, a gyerekek szempontjait nézzük, ezzel lehet minket zsarolni”

Hogy látja ezt a két nagy érdekképviselet?

A két legnagyobb pedagógus-szakszervezet, a PDSZ és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) viszont úgy látja, hogy a tervezet nem felel meg az Európai Unió felé tett kormányzati vállalásoknak sem, így például annak, hogy olyan törvényeket alkotnak, amelyek vonzóbbá teszik a pedagóguspályát, és nem vesznek el szerzett jogokat. Szerintük ha valóban bevezetik a tervezett változtatásokat, olyan mértékben csicskáztatják majd a pedagógusokat, ahogy a munka világában senkit.

A PDSZ pontokba szedte a tervezett változtatásokat

• Elveszik a nevelőtestület szakmai szabadságát, a fontos döntések a tankerületekhez kerülnek. Az iskolák, óvodák ezentúl nem dönthetnek önállóan a saját működési rendjükről, pedagógiai programjukról, de még az éves munkatervükről sem.
• Megtiltják, hogy a pedagógusok bármilyen formában kritikusan szólaljanak fel a közoktatás állapotával kapcsolatban. A tanárokat fegyelmi eljárással fenyegetik, ha mégis megteszik, az elbocsátásukkal vagy fizetésük húszszázalékos csökkentésével is járhat fél évig.
• A tervezett bérsávok olyan szélesek, hogy a munkáltató szubjektív megítélése alapján akár hatszázezer forintos különbség is lehet a tanárok fizetése között. Az alsó határok nem jelentenek béremelést.
• A pedagógus technikai eszközökkel ellenőrizhető, megfigyelhetik kamerával, valamint saját számítógépét és telefonját is átvizsgálhatják, ezzel belelátva a tanulók és családjuk életébe is.
• A napi maximum-munkaidő 8-ról 12-re, a heti 32-ről 48 órára nőhet.
• A felmondási idő az eddigi két hónapról hat hónapra nő, a szabadságok száma pedig 46-ról 35 napra csökkenhet, mert a szabadság alatt 15 munkanapra bármilyen munkára berendelhető a pedagógus.
• A tanév hossza legalább 180 tanítási nap lenne, a miniszter jogosult a tanévet július 15-ig meghosszabbítani, ami a szakszervezet szerint súlyosan sérti a tanulók és a szülők érdekeit is.
• A PDSZ úgy látja, hogy a státusztörvény a diákokat is bünteti, ha az intézmény pedagógusai sztrájkolnak, mert a fenntartó akár nevelő-oktató munkára alkalmatlan helyre is áttelepítheti a gyerekeket, ha az iskolában, óvodában elhúzódó sztrájk van.
• A nyugdíjba vonulók a korábbi négyhavi helyett egyhavi fizetésre lesznek jogosultak munkavégzés nélkül. A jubileumi jutalmaknál is kedvezőtlenebb számítást alkalmaznak.

Rétvári államtitkár szerint viszont a szakszervezeteknek az lenne a dolguk, hogy segítsenek a törvényjavaslatot értelmezni, nem pedig az, hogy „belemagyarázzanak olyan dolgokat, amik nincsenek benne”. Az államtitkár úgy látja, hogy az érdekképviseletek a „politikai küzdelmi szférába” csúsztak át.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón azt mondta: a kormánynak nem az a célja, hogy a jelenlegi állapotában fogadja el a státusztörvényt, ezért azt sem tartja irányadónak, hogy most ki milyen véleményt alkot a tervezetről. Hozzátette, hogy addig kell tárgyalni erről, amíg a javaslat nincs a parlament előtt, a benyújtásnak nincs még dátuma. Arra a felvetésre, hogy már több mint négyezer tanár jelezte, hogy ha elfogadják a státusztörvényt, felmond, a miniszter azt mondta: ez az aktív pedagógusok három százaléka. Hozzátette ugyanakkor, hogy megegyezésre törekszenek.

Ehhez kapcsolódóan: Nem csitulnak az indulatok, újabb tiltakozások jönnek – Mi történt a közoktatásban 2010 óta?

Nincs érdemi elmozdulás a tárgyalásokon

Hetek óta tartanak az egyeztetések az oktatási kormányzat és a szakszervezetek között, de Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője a márciusi négy találkozót korábban úgy jellemezte a Szabad Európának, hogy azok valójában érdemi párbeszéd nélküli panaszfelvételek voltak.

„Végigmentünk témakörönként a státusztörvény és a köznevelési törvény módosításának tervezetén, és amikor elmondtuk a kifogásainkat, az volt a válasz, hogy »rögzítettem, vettem«.”

A legutóbbi, április 21-én tartott megbeszélésről Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerkesztőségünknek elmondta: minimális visszajelzést kaptak, az érdemi kérdésekben továbbra sincs elmozdulás. Az alelnök reagált Gulyás Gergely mondataira is, szerinte a négyezer pedagógusnál jóval többen hagyhatják el a pályát, ha életbe lép a státusztörvény, csak sokan nem nyilatkoztak. Ráadásul már most tizenhatezren hiányoznak a pályáról, miközben a kormány azt ígérte, hogy vonzóbbá teszi a pedagógusszakmát és növeli a tanárok létszámát. Az a tervezet viszont, amelyről most tárgyalnak, szerinte inkább elriasztja a fiatalokat ettől a hivatástól.

A PSZ egy közleményt is kiadott az újabb tárgyalási forduló után, amelyben arról ír, hogy a kormány szándékosan összemossa a státusztörvény tervezetét a béremeléssel, holott a kettőnek semmi köze egymáshoz.

Hangsúlyozzák: az Európai Unió nem várja el a béremeléshez az új jogállási törvényt, az érdekképviselet szerint utóbbi csak a kormány bosszúja a reformokat követelő tiltakozások miatt. Úgy vélik, az egyetlen járható út, ha a kormány visszavonja a tervezetet, és érdemi tárgyalást kezd az oktatás átfogó reformjáról a szakmai és civil szervezetekkel.

Ehhez kapcsolódóan: Elkezdődött a Kölcsey gimnáziumból kirúgott tanárok munkaügyi pere

PDSZ: A kormány meg akarja téveszteni az Európai Uniót

A sztrájk és a tüntetés nem vált okafogyottá, semmi olyan engedményt nem tett a kormány, amely azt indokolná, hogy visszalépjünk – mondta a Szabad Európának Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője. Sajnos a kormány továbbra is kitart amellett, hogy külön jogállási törvény legyen, és azokat az alapvető hátrányokat, amelyek a tervezetben szerepelnek, meg akarják tartani, abból nem engednek, csak apróbb engedményeket tesznek, amelyek a lényegen nem változtatnak – tette hozzá.

„Azt látjuk, hogy a kormány úgy gondolja, ezt le tudja nyomni az unió torkán, de mi nem fogjuk hagyni” – jelentette ki. Ezért is fontos, hogy a pedagógusok meg a szülők és a diákok is hallassák a hangjukat, hogy nem fogadják el, nehogy véletlenül bárki is az unióban úgy értelmezze – ahogy a kormány állítja –, hogy a törvény megfelel az EFOP Plusz programban vállaltaknak. Nem felel meg, mert például semmiféle bértáblát nem tartalmaz.

Nagy Erzsébet szerint a kormány meg akarja téveszteni az uniót, úgy akarja beállítani, mintha itt érdemi egyeztetés folyna, ahol megállapodások születnek. Ez nem mondható érdemi egyeztetésnek, és az, hogy egyes részeket nem elleneznek a tervezetben, még nem jelenti azt, hogy megállapodtak volna a státusztörvényben, amelyet a kezdetektől fogva elleneznek – tette hozzá a PDSZ ügyvivője.

Ehhez kapcsolódóan: Az oktatás elvesztegetett évtizede

„Nem részleteiben, teljes egészében kell nemet mondanunk”

Így látják ezt annak a nyilatkozatnak az aláírói is, amelyben volt miniszterek, köztük a 2010 utáni Orbán-kormányok első oktatásért felelős minisztere, valamint egykori államtitkárok, tudósok, akadémikusok tiltakoznak a státusztörvény ellen és állnak ki a pedagógusok mellett.

A kezdeményezők megkeresésére a Válasz Online hozhatta nyilvánosságra teljes terjedelmében azt az újabb tanársztrájk elé időzített nyilatkozatot, amely szerint teljes egészében el kell utasítani a pedagógusok jogállásáról szóló törvénytervezetet és az ahhoz kapcsolódó törvénymódosításokat, mert azok szelleme és „a bennük megnyilatkozó szándék elfogadhatatlan”, az intézkedések a minőségi oktatás elemi feltételeit veszélyeztetik.

Az aláírók úgy vélik, hogy a döntéshozók „a közalkalmazotti jogviszony megvonásával, a sztrájkot ellehetetlenítő intézkedésekkel, a véleménynyilvánítás tilalmával büntetik a hivatásuk méltóságáért küzdő tanítókat és tanárokat. Igazolhatatlan eljárásukat a bosszú szándéka vezérli.”

A tervezetről legközelebb április 25-én tárgyalnak a kormány és a pedagógus-szakszervezetek képviselői. Utóbbiak továbbra sem kaptak egyértelmű választ arra, hogy a kormány mikor szándékozik benyújtani a parlamentnek a tervezetet, amit a PDSZ és a PSZ is elfogadhatatlannak tart.

Egyszerűen: milyen változásokkal jár a közoktatási státusztörvény?