Nem dolgozhatnak az egészségügy legtöbb területén az oltást elutasítók, a kormány azonban végkielégítés nélkül szeretné őket kirúgni. A TASZ szerint ez alapvető jogokat sért, és az érintettek alappal perelhetik be a munkaadójukat a bíróságon.
Az egészségügyi dolgozóknak először szeptember elsejéig, majd a határidő kitolásával szeptember 15-ig volt kötelező beoltatniuk magukat Covid–19 ellen.
Egészen pontosan végül akkor vesztik el a munkájukat az érintettek, ha munkaadójuk felszólítása után 15 nappal sem oltatják be magukat. Emellett az iparág nem minden munkakörére vonatkozott, de a legtöbbre igen. Felmentést csak orvosi szakvélemény alapján lehetett kapni. A Magyar Orvosi Kamara támogatta a lépést.
Az állam elvileg tudja, hány érintett lehet, de nem árulták el, Gulyás Gergely miniszter pedig nem emlékezett rájuk „tizedszámra”, ezért inkább nem is beszélt róla. Szakszervezeti hírek szerint azonban pár száz érintettről lehet csak szó.
Az állam terve emellé viszont az volt, hogy a kirúgandó dolgozókat azonnali hatállyal, felmondási idő és végkielégítés nélkül kell elbocsátani. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint viszont ez jogsértő módon aránytalan büntetés.
Ehhez kapcsolódóan: Pár száz egészségügyi dolgozót rúghatnak ki az oltás megtagadása miattNem a munkájuk során hibáztak, csak ezt választották
Számos érvet hoz fel a szervezet arra, miért aránytalan büntetés az oltást elutasítók végkielégítésének teljes megspórolása:
- Az egészségügyi dolgozók az oltás elutasításakor alapvető jogukat gyakorolták.
- Egy olyan újonnan bevezetett munkaalkalmassági feltétel miatt veszítik el a munkájukat, amelyet az állás elfogadásakor nem láthattak előre.
- A felmondási idő hiánya miatt úgy veszítik el az állásukat, hogy egyetlen napra sem kaptak felmentést, végig dolgozniuk kellett, így álláskeresési lehetőségeik erősen korlátozottak voltak.
- Sok kirúgott dolgozó várhatóan még hónapokig nem fogja tudni gyakorolni a foglalkozását.
- Az oltás elutasítása nem olyan vétkes magatartás, amitől korábban elvégzett munkájuk értéktelenebbé vált volna.
Külön kiemelik, hogy az sem lehet jó érv, hogy a kormány a járandóságuk elvételével ösztönözze, hogy az érintettek mégis oltassák be magukat és maradjanak a munkahelyükön, így pedig kevésbé legyen bizonytalan a betegellátás. Ez a cél azonban nem szentesítheti az eszközt, nagyon aránytalan lenne.
Az érintettek munkahelyének elvesztése egy ilyen speciális iparágban teljesen indokolható, a betegek életének védelme bőven elég fontos indok az oltás kötelezővé tételére, illetve a felmondási idő hiánya sem jogsértő a TASZ szerint. Utóbbi többek közt már csak azért sem, mert a bejelentés után volt még két hónap, amíg oltatlanul is dolgozhattak.
Ehhez kapcsolódóan: Kötelezővé tehető a védőoltás?Mondja el véleményét a Szabad Európáról ebben a rövid kérdőívben: https://bit.ly/szabadeuropa-kerdoiv
Köszönjük!