Rendre alábecsülik az elemzők a fogyasztói árak hazai növekedését. Júliusban az éves infláció 13,7 százalékra gyorsult, miközben a piaci szereplők 13-at vártak. Már érződnek az adóemelések hatásai, miután a fogyasztói árak egy hónap alatt 2,3 százalékkal emelkedtek, de a java még csak most jön: 15 százalék környékén tetőzhet a következő hónapokban az infláció.
Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Ilyen nagy inflációra legutóbb 1998-ban volt példa. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 2,3 százalékkal nőttek. Az elemzői várakozásokat is felülmúlták a KSH által közölt adatok.
Egyre gyorsul a drágulás üteme
„A júliusi áremelkedés mögött nemcsak az eddigi kínálati sokkok húzódnak meg, hanem számos adóváltozás is. A jövedéki adó átalakítása és emelése, valamint a népegészségügyi termékadó kiterjesztése és emelése jelentős mértékben hozzájárult ehhez a rendkívül magas inflációhoz” – mondta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
Virovácz szerint egyre szélesebb körben érzékelhető az erőteljes árnyomás: a fogyasztói kosár 140 főbb termék- és szolgáltatáscsoportját nézve már 92 esetben két számjegyű az éves bázisú áremelkedés, vagyis a fogyasztói kosár kétharmadában vágtató inflációról beszélhetünk.
„A legnagyobb mértékben az élelmiszerek áremelkedése mozgatja a fő mutatószámot. A 27 százalékos áremelkedés az élelmiszerek esetében jól mutatja, hogy az élelmiszerárstop érdemben nem képes az általános árnyomást kezelni” – mondta az elemző.
Eközben az árstopintézkedésekkel nem érintett alapvető élelmiszerek egy jelentős részében már az ötven-hatvan százalékot is közelíti (vagy már meg is haladta) az éves infláció mértéke.
Az újabb és újabb rekordokat elérő forintgyengülés is érdemben befolyásolta az inflációt júliusban. A tartós fogyasztási cikkek – amelyek jelentős része importált termék – esetében már 14 százalékra gyorsult az éves alapú infláció. „Emellett az energia, a munkaerő és a nyersanyagok drágulása az, ami egyre nagyobb arányban jelenik meg a fogyasztói árakban” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Három hónapja egyre rosszabbnak érzi saját pénzügyi helyzetét a lakosságTizenöt százalék felett tetőzhet az infláció
Előretekintve további gyorsulásra számíthatunk az inflációs mutatókban, ezt jelzi az is, hogy júliusban 16,7 százalékos volt a maginfláció, amely a gyakran változó tételektől megtisztított mutató.
„Habár a forint némiképp erősödött az elmúlt hónapban, ez aligha elegendő ahhoz, hogy érdemben változtasson az infláció dinamikáján” – tette hozzá. Virovácz szerint az extraprofitadók áthárítása folytatódhat, miközben a rezsicsökkentés átalakítása is újabb két-három százalékponttal növelheti meg a fő inflációs mutatót augusztustól.
„Az üzemanyagárstop októberi lejárata komoly inflációs kérdéseket vet fel. Amennyiben visszatérnek a piaci árak, úgy az év vége felé már könnyen húsz százalék közelébe is emelkedhetne a magyar inflációs mutató” – mondta az elemző.
Szerinte az év egészét nézve 12,5-13 százalék körüli átlagos inflációval számolhatunk idén, míg jövőre is közel két számjegyű maradhat az átlagos árszínvonal emelkedése.
Ehhez kapcsolódóan: A háború nagyot üt az európai gazdaságon, pörgeti az inflációtAz elemző szerint a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) aligha lesz lehetősége visszakozni az elmúlt két hónapban látott agresszív kamatemelési politikától. A következő hónapokban további akár 100-100 bázisponttal is emelheti a kamatokat a jegybank.
„Annak érdekében, hogy minél hamarabb elérhető legyen a pozitív reálkamat-környezet (a kamatok és a fő inflációs mutató különbözete), ami akár tartósan erősíthetné a forintot, nem tartom elképzelhetetlennek, hogy 14-15 százalék környékén álljon csak meg a jegybank a kamatemelésekkel” – tette hozzá.
Virovácz szerint a kamatemelés egy részét a jegybank kiválthatja olyan új intézkedésekkel és eszközökkel, amelyek érdemben csökkentik a forintlikviditást, ezáltal szigorítva a monetáris politikát.
Háborús idők
„A vártnál jóval magasabb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügyi termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedékiadó-emelése, számos, elsősorban élelmiszer-termékpályán a nyersanyag és energiaköltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások, valamint a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges feloldása miatt meredeken, 12,6 százalékra emeljük az idei átlagos inflációs várakozásunkat, amely jövőre 10,1 százalékra mérséklődhet” – közölte Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
A szakember szerint az orosz–ukrán háború, valamint az Oroszország elleni szankciók és a részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírták az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek hatásai továbbra sem megbecsülhetők meg teljeskörűen.
Emlékeztetett arra, hogy a háború kitörése óta elszálltak a gáz-, áram-, és olajárak, ami már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek, az inflációt pedig tovább növeli a következő hónapokban a háztartásienergia-árak átlagfogyasztás feletti növelése.
„A mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból és a hatósági üzemanyagárak igénybevételéből, valamint a kata szigorítása további áremelkedéseket okozhat” – vélekedett.
Ehhez kapcsolódóan: Európában most, míg Oroszországban később lesznek fájdalmasabbak a szankciókAz elemző szerint a következő hónapokban az átárazások, az adóemelések és a háztartásienergia-árak befagyasztásának részleges kivezetése miatt jelentős mértékben tovább emelkedik az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 18 százalékot, a háztartási energiaárak befagyasztása nélkül pedig bőven meghaladná a húsz százalékot.
Suppan szerint az árkorlátozások fenntartása jelentős ársokkot előzhet meg, míg esetleges fokozatos vagy teljes megszüntetése igen jelentős felfelé mutató kockázatot jelent. Az őszi hónapokban 17 százalék közelébe emelkedhet az infláció, azonban az év utolsó hónapjaitól bázishatások miatt Suppan Gergely már az infláció mérséklődésére számít.
Itt a saját lista
Az élelmiszerek ára 27 százalékkal emelkedett a KSH adatai szerint, arról, hogyan alakultak egyes termékek esetében az árak, itt írtunk.
A Szabad Európa szeptember óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását. Hogy mennyire gyorsul a drágulás üteme, jól jellemzik az alábbi tételek árváltozásai. Tavaly szeptemberhez képest a kenyér ára szinte megduplázódott.
Ehhez kapcsolódóan: A kormány a saját rendeletében árulta el, hogy a különadókat át lehet hárítaniAz általunk figyelt áruházláncban a szeletelt és előrecsomagolt fehér kenyér ára 94 százalékkal emelkedett. De 43,6 százalékkal kell többet fizetni egy liter tejért, 9,1 százalékkal a cukorért, 25 százalékkal drágult a liszt, 48 százalékkal a tojás. Az általunk figyelt importkávé ára 28 százalékkal emelkedett, a vaj 68 százalékkal kerül többe, mint tíz hónapja, a banán ára 33 százalékkal nőtt.
Az olívaolaj 35 százalékkal drágult, a vécépapír 30, míg a kóla 39 százalékkal kerül többe. Júniusig nem mozdult meg a kóla ára, de júliusban hatalmasat, 39 százalékot drágult. Eddig a Milka csoki számított kivételnek, mert szeptember óta nem emelkedett az ára. Augusztusban azonban elesett az utolsó bástya is, az édesség árát 10 százalékkal emelte meg az üzletlánc.