Miközben Orbánék bányája szárnyal, Ózdon gyárbezárások duplázhatják az álláskeresők számát. Tudta, hogy papíron tíz százalékkal nőtt a bére? Jönnek az egységes cigarettás dobozok. Ez itt a Szabad Európa heti gazdasági összefoglalója.
Eddig sem lehetett válogatni a munkahelyek között az ország egyik legszegényebb régiójában, de most még kilátástalanabb lesz a helyzet Ózdon. Egy éven belül a második külföldi cég jelentette be, hogy bezárja a helyi gyárát és máshová viszi a termelést.
Túl drágák vagyunk a multiknak
Tavaly februárban a svájci hátterű gépipari vállalat, az Ózdon egykor 1200 embert foglalkoztató ABB jelentette be, hogy megszünteti az üzemét. Március 30-án pedig a 800 fős, elektromos motorokhoz kapcsolódó elektromechanikai alkatrészeket gyártó Johnson Electric jelentette be, hogy bezárja gyárát. A leépítéseket több lépcsőben, 2022 áprilisáig tervezik megvalósítani. Piaci keresletváltozással magyarázta a cég, hogy miért vált az ózdi üzem működtetése gazdaságilag fenntarthatatlanná. „A Johnson Electric folyamatosan vizsgálja globális gyártási helyszíneit versenyképesség és hatékonyság szempontjából” – közölte a cég az MTI-vel.
A vállalat közleménye arra világít rá, hogy nem éri már meg a magyarországi termelés. Ennek oka, hogy olcsóbban termelnek a vállalat automatizált gyárai. Ez figyelmeztető jel az Orbán-kormánynak is, amely bőkezűen támogatta az idetelepült feldolgozóipari vállalatokat.
Ehhez kapcsolódóan: Háromszor több pénzt kaptak a multik a Fidesz-kormánytól, mint 2010 előttAz első kihulló tégla a hazai gazdaságpolitika falából az Electrolux jászberényi hűtőgép-gyárának bezárása volt. A cég számaiból azt lehetett látni, hogy a munkaerő-költségei a toborzási nehézségek és a bérnyomás fokozódásával egyre inkább megnövekedtek: a havi bruttó átlagbér három év alatt harmadával nőtt. Egy multinacionális vállalat számára egy adott ország bérszínvonala kulcskérdés, amikor a termelés elhelyezéséről dönt. A G7.hu számításai szerint csak az Ózdot elhagyó két gyár miatt a településen megduplázódhat (9-ről 18 százalékra nőhet) az álláskeresők száma.
Mesés hozamot termel Orbán Győző bányája
Aligha vannak hatékonyságbeli problémái Orbán Viktor miniszterelnök apjának. Az Orbán Győző többségi tulajdonában álló vállalat, a Dolomit Kft. évek óta az egyik legjobban teljesítő vállalkozás a piacon mind az árbevételt, mind a profitot tekintve. A Direkt36 újabb kutatásai szerint ráadásul a cég azért is emelkedik ki versenytársai közül, mert az elmúlt években a piaci átlagnál jóval magasabb osztalékot fizetett a tulajdonosainak.
Az osztalék azért lényeges szám, mert megmutatja, hogy mennyi pénzt visznek haza a tulajdonosok egy cég által termelt nyereségből. A Dolomit Kft. a legfrissebben hozzáférhető adatok szerint 2019-ben 1,8 milliárd forintot fizetett, ami a piaci átlag több mint tizenháromszorosa.
Ennek egyik oka az lehet, hogy a piaci árnál drágábban árulja a bányából kitermelt kőzeteket, amelyeket leginkább építkezésekre visznek. Orbán Győző bányája annak ellenére szerepel rendszeresen jelentős állami beruházásokban, hogy a konkurenciánál esetenként 60-70 százalékkal magasabb áron ajánlja az építőanyagait.
Amíg 2010 előtt az volt a jellemző, hogy a legolcsóbb ajánlattól maximum 3-5 százalékkal tértek el a megrendelők, addig „mostanra ez az eltérés már a 30-50 százalékot is elérheti. Persze ez csak a speciális, VIP beszállítók árai vonatkozik” – mondta egy piaci forrás az oknyomozó portálnak.
Tudta, hogy 10 százalékkal nőtt a fizetése?
Januárban már bruttó 411 ezer forint volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete, miután egy év alatt 9,5 százalékkal nőttek a fizetések – közölte a meglepő hírt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez azért furcsa, mert arra lehetett számítani, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válságban megtörik az évek óta tartó béremelkedés dinamikája. Miután sokan vesztették el a munkahelyüket, vagy kapnak csökkentett fizetést, logikusan azt kellet volna látni a statisztikákban, hogy csökkenek az átlagbérek.
Ehhez kapcsolódóan: Utolérték a román fizetések a magyar béreketTöbb oka van, hogy miért nem ez történt. Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a továbbra is a megszokott módon üzemelő szektorokban változatlanul erőteljes a béremelkedés, az egészségügyben pedig ezen belül is közel 30 százalékkal emelkedtek a keresetek. Emellett éppen a válság okozott ekkora béremelkedést. A statisztika ugyanis a teljes munkaidősök béralakulását veszi figyelembe, a koronavírus második hulláma során januárban azonban ismét egyre többen térhettek át részmunkaidős foglalkoztatásra.
„Ebben a folyamatban elsősorban azok a szektorok érintettek, amelyek eleve átlag alatti bérezést mutatta” – mondta Virovácz Péter, az ING Bank szakértője. Ez azt jelenti, hogy ha az eleve rosszabbul keresők részmunkaidős állást kapnak, akkor kiesnek a teljes munkaidős statisztikából, így az automatikusan megugrik a benne maradók átlagbére, legalábbis papíron.
Jönnek az egységes cigisdobozok
A gyártóknak megváltás, a dohányboltosoknak rémálom, hogy év végétől egységes dobozokba lehet csak a cigarettát Magyarországon árulni. Lázár János még miniszterként jelentette be 2015 júniusában, hogy a kormány egységes cigarettacsomagolást szeretne, de az eredetileg tervezett 2019. május 20-ai határidőt végül két és fél évvel kitolták egy kormányrendeletben. A 24.hu információi szerint iparágon belül komoly téma az egységes csomagolásra történő váltás, nem véletlenül.
A szabályozás szerint, amikor egy dohányipari szereplő új terméket szeretne bevezetni a piacra, vagy a már elérhető terméken szeretne lényegi változást végrehajtani, annak azonnal egységes csomagolásba kell kerülnie. Éppen ezért a határidő közeledte megváltás a dohányipar számára. Mivel senkinek nem érdeke, hogy idő előtt váltson csomagolást, a termékfejlesztés minimálisra csökkent, a jelenleg elérhető termékek szinte mindegyike 2016 áprilisa előtt lett kifejlesztve, és alig-alig módosítottak rajtuk. Ezáltal Európa más pontjain már vannak jobb minőségű cigaretták is a piacon.
Oligarcháké lett a Digi és a Titász is
Az állami informatikai közbeszerzések megkerülhetetlen szereplője, a 4iG tulajdonába vándorolhat a DIGI vállalatcsoport, miután a felek előzetesmegállapodást kötöttek a magyarországi üzletrész adásvételéről. Jászai Gellért 4iG elnök-vezérigazgatója szerint a DIGI jelentős potenciállal rendelkezik a hazai mobiltávközlési piacon is, emellett az informatikai igények kiszolgálásában és közös szolgáltatások fejlesztésében is további növekedési lehetőséget lát.
Ehhez kapcsolódóan: A cseh milliárdos halála felgyorsíthatja a Telenor államosításátMészáros Lőrinc, a miniszterelnök jó barátja pedig az árampiacban lát fantáziát.Bejelentették, hogy az Opus Energy Kft. és az E.ON Hungária Zrt. az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. (Titász) százszázalékos részvénycsomagját eladja. A Titász rendszere közel 400 településen több mint 760 ezer háztartás és üzleti vevő ellátását teszi lehetővé.