Radikális jobboldali győzelem Ausztriában, de a kancellári poszt így sem biztos. A Herbert Kickl vezette Szabadságpárt fél évszázados történelmében először győzött az osztrák szövetségi választásokon, de a kormányt így is jó eséllyel néppárti politikus vezetheti. Az Atlasz vendége Szegő Iván Miklós történész, újságíró volt.
Ha meg szeretné nézni a podcastot, itt megteheti:
Ha pedig hallgatná, akkor a lejátszóra kattintson:
Your browser doesn’t support HTML5
Az adás legfontosabb állításai:
(1) A választást ugyan a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt nyerte, de nem biztos, hogy a párt vezetője, Herbert Kickl lesz Ausztria új kancellárja. A koalíciós tárgyalások tekintetében a második helyen végző Osztrák Néppárt van előnyösebb helyzetben.
(2) Alexander Van der Bellen osztrák szövetségi elnök ráadásul nem is biztos, hogy Kicklt kéri fel a kormányalakításra, ugyanis már korábban jelezte, hogy csak olyat bízna meg a feladattal, aki a liberális demokrácia keretein belül politizál.
(3) A kormányt valószínűleg részben a nagy koalíció pártjai, a szociáldemokraták és a néppárt alkotná. Csakhogy a két történelmi pártnak így mindössze egyfős többsége lenne az osztrák parlamentben. Emiatt vélhetően felkérik a liberális Neost, hogy harmadikként lépjen be a kormányba. A Neos javított az eredményén, és kimondott célja, hogy kormányra kerüljön.
(4) A néppárti Karl Nehammer minden bizonnyal kancellár maradhat. Bár természetesebb szövetséges lenne a Szabadságpárt, az elmúlt években az orosz kapcsolatok miatt olyan partner lett, akivel nehéz biztonsági kérdésekben egy platformon lenni – véli Szegő Iván Miklós.
(5) Nehammer és Orbán kapcsolata jónak mondható, a Szabadságpárt egyfajta példaként tekint a magyar miniszterelnökre. Ugyanakkor Orbán Viktor az osztrák közvéleményben megosztó jelenség: az, hogy Kickl és Orbán közös frakciót alapított az Európai Unióban, kiverte a biztosítékot.