Orbán Viktor egy nagy terv bejelentését ígérte, de ez egyelőre a magyar kormány régóta ismert jelszavaiból áll, a gyakorlatban úgy kell elképzelni, mint amit a magyar kormány eddig is csinált. A miniszterelnök újra elmondta, hogy szerinte a magyar kormány gazdaságpolitikája fog utat mutatni a rossz irányba haladó EU-nak; az EU szerinte képtelen lesz érdemi megújulásra.
„Van egy jó tervem, holnap be fogom mutatni” – közölte Orbán Viktor a magyar gazdaságpolitikáról szeptember 24-én a TV2 műsorában. Szerdán a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megtartott, Európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség című rendezvényén elmondott beszédében el is mondta, hogy mit ért ez alatt: röviden összefoglalva ugyanazt akarja csinálni, amit eddig.
Ehhez kapcsolódóan: Az Orbán-beszédek felépítése és stílusa egészen kiismerhetővé vált
Hosszabban összefoglalni viszont nem egyszerű, a miniszterelnök ugyanis gazdaságpolitikai koncepció helyett főképp jelszavakat dobott be. Például: „Mi döntjük, el hogy kivel üzletelünk”; „Csak a saját értékeink alapján tárgyalunk”. Az Orbán által hozott példák viszont arra utaltak, hogy ezek a mondatok számára azt jelentik, hogy ellenzi a közös nagy európai fellépést bizonyos gazdasági területeken.
Beszéde elején egyébként Orbán Viktor szokásához híven az Európai Uniót ostorozta. Szerinte az elsöprő többség gazdasági tévúton jár, és ebből ki sem fog tudni törni, többek között azért, mert a vezetőik intellektuálisan nem érnek fel hozzá. A magyar gazdaságnak ezért szerinte különúton kell megmutatnia az előremutató irányokat.
Mintha ugyanazok a jelszavak lennének
A tervéhez kapcsolódva a következő területeket emelte ki:
- Hitelfelvétel: Orbán Viktor szerint fontos, hogy az ország bárhonnét vehessen fel hitelt, például elkezdtek katari kapcsolatokat kiépíteni ennek érdekében.
- Beruházások: szerinte nem kell válogatni, hogy honnan vagy kitől jönnek. Ez a technológiára is vonatkozik szerinte, bárhonnét jöhet külföldi technológiai megoldás Magyarországra, és nem csak a kínai Huaweire gondolt.
- Szintén fontos szerinte, hogy bárkinek el lehessen adni dolgokat: „Annak adunk el, aki megveszi.”
- Fontosnak tartotta, hogy bárkitől lehessen venni energiát, fosszilis energiahordozókat.
Bár a fentiek elég laza megfogalmazású állítások, egyáltalán nem tűnnek különbözőnek a kormány elmúlt évtizedének jelszavaitól vagy gyakorlati lépéseitől.
Viszont konkrétabb intézkedésekről is beszélt a magyar gazdaságpolitika kapcsán. Azt ígérte, hogy 2025-ben lesz állami pénzosztás a kkv-k számára, pontosabban új tőkejuttatásnak hívta. Elmondta, hogy jövőre meg akarják duplázni a családi adókedvezményt is. Harmadik konkrét intézkedésként bejelentette: szerinte igazságtalan, hogy amíg az egyetemre járók tandíjához ott van segítségnek a diákhitel, addig azok a fiatalok, akik nem járnak egyetemre, nem vehetik fel, ezért munkáshitel jön azoknak a fiataloknak, akik dolgozni mennek, mert „nekik is el kell kezdeniük az életüket”.
Rosszul emlékezett
Orbán Viktor az elején hangsúlyozta, hogy az EU-ban szerinte nem szokás és neveletlenség beszélni a problémákról, tabutéma a versenyképességi gondokat szóba hozni, pedig európai versenyképességi paktumra lenne szükség, majd ezt rögtön megcáfolta azzal, hogy az Európai Bizottság épp egy átfogó európai versenyképességi jelentést készíttetett, amelyből ő maga is idézett néhány részletet. Igaz, a megoldásra vonatkozóakat elhagyta, mivel az elmondása szerint nem igazodik az elképzeléseihez.
Azt egyébként rosszul tudja, hogy a versenyképességi problémák ne lennének uniós szinten régóta a legégetőbbek között. Több mint egy évtizede a versenyképesség az egyik legfőbb uniós téma, 2011-ben Angela Merkel német és Nicolas Sarkozy francia kormányfő tető alá hozott egy paktumot erről. A magyar elnökséget közvetlenül megelőző időszakban, például idén áprilisban is a versenyképesség erősítéséről beszéltek az uniós vezetők rendkívüli ülésén, kijelölve négy fő területet.