Az EU területén kívül létesítendő zárt központokról és visszaküldést szolgáló gyűjtőtáborokról tárgyalnak a magyar soros EU-elnökség irányításával – egyelőre szakértői szinten – az uniós tagállamok annak jeleként, hogy az Európai Unió migrációs politikája még soha nem állt ennyire közel a magyar kormány irányvonalához. Az egynaposra tervezett EU-csúcs fő témája a migráció mellett Ukrajna támogatása és az új Zelenszkij-terv megvitatása.
Bár az EU-t jelenleg nem fenyegeti átfogó migrációs válság (lásd még alább), az illegális bevándorlás elleni harc kérdése az elmúlt hetekben és hónapokban újra az EU és a tagállamok egyik prioritásává vált, főleg az egyre több tagállamban tapasztalható migrációellenes közhangulat és ezzel összefüggésben a populista, radikális jobboldali pártok előretörése miatt. A migrációs nyomás egyre inkább átkerül a külső határokról az EU-tagállamok politikai szívcsakrájába, megváltoztatva a hosszú évtizedeken át szilárdnak tűnő politikai erőviszonyokat.
Az éles fordulat jeleként az unió tagállamai – egyelőre a színfalak mögött – számos olyan innovatív, formabontó megoldásról tárgyalnak, amelyek akár csak néhány hónapja is elképzelhetetlenek voltak.
Az olaszok, a dánok és a hollandok diktálják a tempót
Lapzártánkig már legalább egy tucat tagállam jelezte részvételét azon az olasz–dán–holland kezdeményezésű különmegbeszélésen, amelyet közvetlenül az Európai Tanács csütörtöki ülése előtt tartanak, és ahol minden jel szerint egy sor, eddig tabunak számító elképzelést is megvitatnak. Ezek közé tartozik az EU-ban bűncselekményt elkövető migránsok áthelyezése zárt táborokba az unión kívül, vagy úgynevezett visszaküldési központok létrehozása, ahová az EU-ban tartózkodásra nem feljogosított és kiutasított menedékkérőket gyűjtenék össze, hogy hazaküldjék őket. Egy, a sajtó képviselőinek nyilatkozó magas rangú EU-diplomata szerdán elismerte, hogy ilyen és ezekhez hasonló elképzelésekről folyik – egyelőre technikai szinten – egyeztetés a tagállamok között a magyar soros EU-tanácsi elnökség irányítása alatt. A hangsúly a migráció egy részének kiszervezésén, externalizálásán van.
A diplomata elismerte, hogy a tárgyalt megoldások definíciója nem mindig világos, egy azonban biztos: bármi jön ki belőle, az említett központoknak az EU irányítása alatt és az uniós és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásával kellene működniük. Nem világos ugyanakkor, hogy milyen EU-n kívüli országok és hogyan lennének kaphatók arra, hogy migránsok ezreit szervezzék ki hozzájuk Európából. Az egyedüli példa erre jelenleg az az olasz–albán megállapodás, amelynek értelmében az olasz hatóságok a Földközi-tengerről egyenesen egy albán kikötőbe szállítják a migránsokat, ahol egy erre a célra létrehozott befogadóközpontban regisztrálják őket, és bírálják el a kérelmeiket, mintha az EU területén lennének. A megállapodás végrehajtása éppen két nappal az EU-csúcs előtt kezdődött meg az első tizenhat, tengerből kimentett afrikai migráns érkezésével. Albánia ugyanakkor jelezte, hogy kizárólag Olaszországgal hajlandó ilyen megállapodást kötni és végrehajtani.
Eközben más tagállamok sem tétlenkednek. Németország például a közelmúltban visszatoloncolt Afganisztánba olyan afgán állampolgárokat, akik bűncselekményt követtek el. Diplomatáknak arról is van tudomásuk, hogy az EU északi tagállamai hasonló megoldásokat keresnek a nyugat-balkáni országokban.
Ehhez kapcsolódóan: A magyar kormány mentességet fog kérni az uniós menekültügyi és migrációs szabályok alkalmazása alól
Hasonlóságok az új elképzelések és Orbán koncepciója között
Kérdésünkre senki sem tudta megmondani, hogy az először egy tizenöt uniós tagállam által májusban aláírt levélben szereplő visszaküldési központ koncepciója mennyiben fedi le az elsősorban Orbán Viktor által szorgalmazott külső befogadótáborok (angolul hot spot) létrehozására vonatkozó elképzelést, amelynek az a lényege, hogy csak az EU-n kívülről (és nem a külső határainál) lehetne benyújtani menedékjogi vagy nemzetközi oltalomra vonatkozó kérelmet. A magyar miniszterelnök ezt múlt heti európai parlamenti beszédében is szóba hozta, hangsúlyozva, hogy enélkül nem lát megoldást az illegális migráció megfékezésére. Az a tény, hogy a tagállamok többsége most ilyen vagy ehhez hasonló koncepciókat mérlegel, mindenképpen annak a jele, hogy az EU talán még soha nem volt ennyire közel a magyar vezető migrációs politikai irányvonalához; azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy miközben Orbán Viktor – legalábbis szavakban – a zéró migrációt hirdeti, addig a legtöbb nyugati tagállam, elsősorban demográfiai okból, nem csapná be az ajtót a legális migráció előtt.
Az uniós migrációs politika egyik legnagyobb rákfenéje, hogy jelenleg a kiutasított menedékkérők és illegális migránsok mindössze húsz százaléka hagyja el a tagállamokat, amelyek úgyszólván tehetetlenek. A bizottság azt ígéri, hogy év végéig új javaslatot terjeszt elő, amely megkönnyíti majd a kiutasítást megtagadók felelősségre vonását.
Ha nincs is általános migrációs vészhelyzet az EU-ban, attól a külső határokon még akadnak forró pontok. Az Európai Bizottság adatai szerint a tavalyi év azonos időszakához képest például kétharmaddal csökkent a Földközi-tenger középső szakaszán észlelt, Európába irányuló átkelések száma, a Magyarország számára is releváns nyugat-balkáni útvonalon pedig 79 százalékkal kevesebb illegális határátkelést regisztráltak az egy évvel ezelőttihez képest. Spanyolországba ugyanakkor szeptember végén 56 százalékkal több migráns érkezett illegálisan, mint egy évvel ezelőtt. Más, ám az egész uniós migrációs politikára potenciálisan kiható kihívást jelent az EU hosszú keleti határa, ahol Oroszország és Belorusz a hibrid hadviselés jegyében Irakból, Szíriából, Afganisztánból, Iránból és Szomáliából – általában légi úton, szervezetten – érkező illegális migránsokkal próbálja destabilizálni az EU-t.
Ehhez kapcsolódóan: Magyarország két soros EU-elnöksége: különbségek és hasonlóságok
A legnagyobb migrációs kihívás jelenleg Oroszország és Belorusz felől fenyegeti az EU-t
A migránsok fegyverként alkalmazása előbb Finnországot, majd újabban már Lengyelországot is a menedékjogi kérelmek kiadásának felfüggesztésére indította, jól tudva, hogy Moszkva és Minszk éppen a visszaélésre játszik az uniós menedékjogi szabályokkal. Donald Tusk lengyel miniszterelnök csütörtökön első kézből kívánja tájékoztatni partnereit a lengyel határokon kialakult helyzetről, arra helyezve a hangsúlyt, hogy a jelenlegi uniós migrációs szabályok helyes alkalmazása csak tovább ronthat az ottani helyzeten. „Amiről szó van, az egy rendkívüli helyzet, ezért a menedékjogi szabályok ideiglenes és területileg behatárolt felfüggesztését indítványozzuk. Fel kell fogni, hogy ez már nem pusztán migrációs kérdés, hanem nemzetbiztonsági ügy is” – indokolták nevük mellőzését kérő lengyel források Varsó elmúlt napokban hozott döntéseit (a lengyel kormány kedden egyelőre egy új migrációs stratégiát fogadott el) és nyilatkozatait. Lengyel források szerint az oroszok és a beloruszok akár 25 ezer migránst is a lengyel határra küldhetnek a következő hetekben. A lengyelek bekeményítésének elsődleges célja, hogy a menedékjogok felfüggesztésével elrettentse a befogadásban reménykedő migránsokat.
Nem egészen világos ugyanakkor, hogy Donald Tusk a még csak nemrég hatályba lépő migrációs és menekültügyi paktum teljes vagy – ez valószínűleg közelebb áll a valósághoz – részleges felülvizsgálatát szeretné elérni. „A jelenlegi szabályok nem képesek megoldani a keleti határokon jelentkező problémát” – mutatott rá egy forrás, hozzátéve, hogy ezért változtatni kell a szabályokon. Varsó csütörtökön stratégiai vitát szeretne a hogyan továbbról, és eltekintene attól, hogy a csúcs záróközleménye a migrációval is foglalkozzon. Mint diplomáciai források rámutatnak, a migrációs paktum teljes végrehajtására még két év áll rendelkezésre, ezt az időt ki kellene használni a tovább gondolásra. Egy magas rangú EU-diplomata szerdán 60:40 százalékos esélyt adott annak, hogy a szövegben ezúttal nem lesz egy szó sem a migrációról.
A magyar kormány bánatára nem kevesebb, hanem több migrációs paktum jöhet
Mindebből azonban nem következik automatikusan, hogy a hangulat megváltozásával a magyar kormány meg tud szabadulni a számára terhes migrációs paktumtól, amely alól Hollandiával együtt megpróbál kibújni, felmentést kapni. „Aminek szemtanúi vagyunk most, az nem a migrációs paktum felülvizsgálata, hanem a gyorsított ütemű végrehajtása” – nyilatkozta lapunknak egy csúcsdiplomata egy olyan országból, amelyik egyáltalán nem lelkes rajongója a paktumnak. Ursula von der Leyen a csúcs előtt az Európai Tanácsnak írt levelében a migrációs és menekültügyi paktum egyes elemei végrehajtásának a felgyorsítására buzdította a tagállamokat, azzal érvelve, hogy számos területen megkönnyíti a szembenézést a migrációs kihívásokkal.
Von der Leyen azt is jelezte, hogy a bizottság a tagállamokkal együttműködve dolgozik az orosz állampolgárokkal kapcsolatos vízumkiadás eddiginél összehangoltabb megközelítésén, és előreláthatóan év vége előtt ez konkrét eredményt fog szülni. Mindez azért is érdekes, mert a magyar kormányt úgyszólván minden oldalról éles kritikákkal illették amiatt, hogy éppen a háború és az orosz diverzáns akciók elszaporodása idején jutott eszébe a magyar kártyaprogram kiterjesztése orosz és belorusz állampolgárokra. Orbán legutóbb az EP-ben tételesen felsorolta, hogy más tagállamok mennyivel több orosznak adtak beutazóvízumot, mint Magyarország, arról azonban hallgatott, hogy ezek többsége az orosz agresszió előtti időszakra datálódik, és hogy a nyugati tagállamok a magyar kormánytól eltérően nem hagyták szó nélkül az orosz behatolási kísérleteket hivatalos intézményeik IT-rendszerébe.
Ehhez kapcsolódóan: Miért véli úgy Lengyelország, hogy Moszkva és Minszk fegyverként használja a migrációt az európai szélsőjobb javára?