Az európai politikában egyértelmű: Orbán Viktort alaposan meglepte, hogy az Európai Bizottság a sarkára állt, és jogállamisági ügyek miatt visszatartja a helyreállítási forrásokat. Többen ennek tudják be, hogy a magyar miniszterelnök Kötcsén már mint az EU utolsó védelmezője határozta meg Magyarországot. Ennek azonban eddig senki sem adott hitelt.
Az elmúlt hétvégén Orbán Viktor a kötcsei Polgári Pikniken adott útravalót szellemi holdudvarának. Ebben szólt a magyar kormány és az Európai Unió viszonyáról is. Beszédében – amelyet Orbán Balázs államtitkár összegzett a sajtónak – egy olyan jövőt vázolt fel, amelyben Magyarország az utolsó pillanatig az EU támogatója és védelmezője lesz. Szó szerint ez hangzott el:
„Még akkor is, hogyha az EU szétesik, mi ott leszünk az utolsók között, tartjuk az utolsó gerendát, és azon fogunk dolgozni, hogy a szétesést megállítsuk és visszafordítsuk.”
A nagy hírügynökségek nem kapták fel a témát, nem születtek részletes tudósítások, elemzések. Ezért megkérdeztük a nagy európai politikai pártcsaládokat, mi a véleményük Orbán Viktor újfajta elköteleződéséről, tekinthetjük-e ezeket a gondolatokat egy EU-párti magyar kormányzat álláspontjának. A magyar miniszterelnök volt és jelenlegi politikai szövetségesei – tehát az Európai Néppárt, illetve a szélsőjobbos, EU-szkeptikus populista erők – nem tartották értékelésre méltónak Orbán szavait. A politikai baloldalon is tudósítónktól hallottak először az új orbáni útról, ezért többen is részletesebb tájékoztatás kértek, mielőtt állást foglaltak volna. Jellemzően arra voltak kíváncsiak, hogy a magyar miniszterelnök milyen összefüggésben mondta a fentebb idézetteket.
Ehhez kapcsolódóan: Decemberre idézést kap a magyar kormány: ismét jogállamisági meghallgatás leszNem jön a pénz, Orbán aggódik
Az Európai Parlament által Magyarországgal szemben három évvel ezelőtt kezdeményezett 7-es cikkely szerinti eljárásnak a Zöldek a jelentéstevői. Eredetileg a holland Judith Sargentini vitte az ügyet, a kétharmaddal megszavazott jelentés nem hivatalosan az ő nevét viseli. Sargentini nem indult a 2019-es EP-választásokon, a magyar ügyeket francia párttársa, Gwendoline Delbos-Corfield örökölte meg tőle, aki már számos alkalommal ütközött a magyar kormánnyal. Erre hamarosan újabb lehetősége lesz: az EP ugyanis szeptember végén tényfeltáró bizottságot küld Magyarországra, hogy kiderítse az elmúlt körülbelül egy év jogállamisági problémáit. A delegációt Delbos-Corfield vezeti majd. Orbán Viktor kötcsei gondolatairól a francia képviselő a következőket mondta a Szabad Európa brüsszeli tudósítójának:
„A magyar kormány évek óta figyelmen kívül hagyja az uniós szabályokat az Alapjogi Chartától kezdve az uniós források megfelelő kezeléséig. Most, hogy az Európai Bizottság végre intézkedik azzal, hogy késlelteti a magyar helyreállítás jóváhagyását, a dolgok kezdenek megváltozni.”
Delbos-Corfield szerint az elmúlt években a magyar emberek magas árat fizettek a magyar miniszterelnök politikája miatt, aki az uniós pénzeket az őt körülvevő oligarchák zsebébe terelte, közben azonban nem élvezhették ugyanazokat a szabadságjogokat, mint más európai polgárok. „Az EU nemcsak szabadpiac, hanem a közös jövő reménye is. Ezt Orbán soha nem értette az EU-val kapcsolatban” – tette hozzá.
Hasonló véleményen van a baloldali frakció részéről Malin Björk. A svéd képviselő is régóta figyelemmel kíséri a magyarországi fejleményeket. Érdeklődésünkre ezt mondta:
„Azt hiszem, mindez csak azt mutatja, hogy Orbán kissé aggódni kezdett most, hogy az Európai Bizottság blokkolja Magyarország helyreállítási tervét, és az alapvető jogállamisági problémák miatt visszatart egy nagy összeget. Eddig az EU megbízható pénzforrás volt Orbán számára, annak ellenére hogy a jogállamisági és más alapvető demokratikus elvek ellen intézett támadásokat.”
A liberálisok, akik a Renew Europe képviselőcsoportjában tömörülnek és a parlamenti harmadik legnagyobb erejét adják, azt mondták, majd akkor hisznek a magyar kormányfő születőben lévő európaiságában, „amikor Orbán úr elkezd együttműködni a napi kérdésekben”.
Ehhez kapcsolódóan: Megjelent a Magyar Közlönyben a határozat, hogy jól működik a magyar jogállamA kecske és a káposzta esete
Az európai vélemények sorában érdemes megemlíteni Timothy Garton Ash álláspontját. Az Oxfordi Egyetem európai tanulmányok professzora az Euronews brüsszeli magyar tudósítójának adott hosszabb interjút. Timothy Garton Ash azt mondta, hogy Orbán úgy viszonyul az EU-hoz, hogy a kecske is jóllakjon, de a káposzta is megmaradjon.
„Az Állítsuk meg Brüsszelt-szlogennel nyert választást. Kampányol az Európai Unió ellen, miközben az európai adófizetők eurómilliárdjait veszi el. Ezért a hatékony válasz kulcsa: az értékek Európája és a pénz Európája közötti kapcsolat megteremtése. Ezt az Európai Unió eddig nem tudta megtenni” – jelentette ki. A későbbiekben a Brexitet a britek „őszinte hülyeségének” nevezte a nagyobb szuverenitás elérése érdekében, amellyel szemben áll Magyarország becstelen okossága. „Ő (Orbán – a szerk.) nagyobb szuverenitásról beszél, miközben az EU-ban marad az előnyök miatt” – mondta a professzor.
Egy régi ismerős új szerepben
Bármi is húzódik meg a háttérben, Orbán Viktornak nagyon nehéz, még inkább lehetetlen lesz megtalálnia a visszautat a politikai középre. Az értékek különbözőségét jól szemléltető jogi csaták tovább folynak, a magyar kormány elveszítette az eddigieket. Hasonló várható a Stop, Soros! törvénycsomag vonatkozásában, amellyel kapcsolatban még idén ítélet várható. A melegeket a pedofilokkal összemosó jogszabály is az Európai Bíróságon köt majd ki, hacsak a kormány vissza nem vonja az alapvető jogokat korlátozó, hátrányos megkülönböztetést tartalmazó módosításokat.
Az európai politika színpadán is lesz átrendeződés, mert az uniós ciklus feléhez érve jövő januárban az Európai Parlamentben is újraosztják a posztokat. Itt lesz esélye Orbánnak és szövetségeseinek bejelenteni egy új frakció megalakulását, ennek mérete azonban kevés lesz bármiféle döntési folyamat megakadályozásához, hiszen csak a jelenlegi és nagyon széttagolt ellenzéki képviselői posztok újraosztása lehetséges. Ugyanakkor borítékolni lehet egy fontos változást: új elnöke lesz az uniós törvényhozásnak. Brüsszelben nyíltan beszélnek arról, hogy a ciklus második felében már nem a szocialista David Sassoli, hanem az Európai Néppárt jelöltje lesz az elnök. A személye is ismert: Manfred Weber a poszt várományosa, Orbán egyik legnagyobb európai politikai ellenfele.
Ehhez kapcsolódóan: Az eltűnő helyreállítási pénzek nyomában