Orbán Georgiába látogat a vitatott választások után

Orbán Viktor magyar miniszterelnök (archív fotó)

Orbán Viktor magyar miniszterelnök október 28-29-én Georgiába látogat – közölte a tbiliszi kormány október 27-én.

Találkozóikat követően Orbán és Irakli Kobakidze grúz miniszterelnök közösen nyilatkoznak a médiának – tette hozzá Kobakidze irodája.

Orbán az első külföldi vezetőként gratulált a kormányzó Georgiai Álom pártnak az október 26-i parlamenti választások után, még az első hivatalos eredmények kihirdetése előtt.

Orbán illiberális belpolitikája és a Nyugattal szemben szkeptikus külpolitikája ösztönzést jelentett a Georgiai Álomnak, ő maga pedig a georgiai vezetők kulcsfontosságú szövetségesévé vált.

Az oroszbarát Georgiai Álom világos választási győzelmet ünnepelt, de a nyugatbarát ellenzék szabálytalanságokról beszél. Választási megfigyelők „kritikus jogsértésekről” számoltak be a szavazás során.

A szavazatok több mint 99,6 százalékának összeszámlálása után a Georgiai Álom 54,8 százalékot mondhat a magáénak Georgia Központi Választási Bizottsága (CEC) szerint.

Ezeket az eredményeket a CEC elnöke, Giorgi Kalandarisvili ismertette október 27-én Tbilisziben, hozzátéve, hogy még nem áll készen a hivatalos előzetes végeredmény bejelentésére, mert a külföldön leadott szavazatok egy részét még nem számlálták meg.

A hivatalos eredmények azonban egyértelműen azt mutatják, hogy a Bidzina Ivanisvili milliárdos vezette Georgiai Álom jó úton halad ahhoz, hogy tovább növelje ellenőrzését a parlament felett. A szavazást a demokrácia olyan döntő próbájának tekintették az EU-tagjelölt Georgiában, amely Brüsszel szerint meghatározhatja az ország uniós csatlakozási esélyeit.

Ehhez kapcsolódóan: Remény, félelem és megfélemlítés: így folyt a szavazás Tbilisziben

'Ellopott választás'

Az ellenzék képviselői azt állítják, hogy a szavazatok egy részét elcsalták, és azt ígérik, hogy kétségbe vonják az eredményeket, ami jogi vitákhoz és utcai tiltakozásokhoz vezethet.

Tina Bokucsava, az Egység Georgia Megmentésére elnevezésű koalíciót vezető Egyesült Nemzeti Mozgalom elnöke október 27-én bejelentette: „nem áll szándékunkban elismerni ennek az ellopott választásnak az eredményét”.

A nyugatbarát elnök, Szalome Zurabisvili az első részeredmények közzététele után azt írta a közösségi médiában, hogy a legjobban szereplő négy ellenzéki párt elég szavazatot szerzett a parlamenti többség kialakításához.

Zurabisvili később azt közölte, hogy "nagyon nyugtalanító erőszakos incidensek" voltak néhány szavazóhelyiségben.

Mindeközben a választási megfigyelők első értékelései ijesztő képet festettek a szavazás napjáról.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Európa Tanács, az Európai Parlament és a NATO közös megfigyelő missziója nyilatkozatában kijelentette, hogy a választást "egyenlőtlen feltételek, nyomásgyakorlás és feszültség zavarták".

Noha általában jól szervezett volt a szavazás, a megfigyelők szerint „feszült környezet” volt a jellemző és az egyenlőtlen versenyfeltételek „aláássák az eredménybe vetett bizalmat”. Végül a folyamat „nem volt elégséges ahhoz, hogy a választás összhangba kerüljön a nemzetközi demokratikus elvekkel” – áll a megfigyelők közös közleményében.

Az EBESZ szavazatvásárlás, kettős szavazás, fizikai erőszak és megfélemlítés rögzített eseteiről is szót ejtett és elítélte azokat.

Orosz álmodozás

A 2012 óta hatalmon lévő Georgiai Álomnak korábban nyugatbarát programja volt, de az elmúlt két évben Oroszország felé fordult.

A kormánynak a demokratikus jogok megnyirbálására tett erőfeszítései, így az orosz „külföldiügynök-törvény” mintájára készült „külföldi befolyásról” szóló törvényjavaslat elfogadása tömeges tiltakozásokhoz és Brüsszelből érkező bírálatokhoz vezettek Georgiában az idén.

Az, hogy a Georgiai Álom hatalma kiterjesztésére készül a parlament felett, jóllehet az exit poll felmérések azt mutatták, hogy erre nem lesz módja, felháborodást váltott ki az ellenzékben.

Két ellenzéki exit poll is azt vetítette előre, hogy a Georgiai Álom nem kap többet a szavazatok 42 százalékánál, ám az eredmény szerint több mint 54 százalékot szerzett.

A közvéleménykutatások azt is sugallták, hogy négy ellenzéki párt – a Változásért Koalíció, az Egység – Megmentjük Grúziát, az Erős Grúzia és a Grúziáért – együttesen többséget szerez, a hivatalos előzetes eredmények alapján azonban összesen csak 37 százalékot kaptak.

A hivatalos előzetes eredmények szerint mind a négyen átlépték az 5 százalékos küszöböt és bejutottak a parlamentbe.

Ehhez kapcsolódóan: Két ország, amely Oroszország következő célpontja lehet – sorsdöntő választás Moldovában és Georgiában