Kijevből Moszkván át Kínába, majd Washingtonba – a magyar kormányfő jelentős utazássorozattal kezdte az uniós elnökséget. Nézze meg térképen, merre járt a miniszterelnök, amióta Magyarország átvette az EU soros elnökségét!
Orbán Viktor nagy nemzetközi utazássorozattal kezdte a július 1-jétől indult féléves magyar uniós elnökséget. A miniszterelnök először – nyilvános előzetes bejelentés nélkül – Kijevbe utazott július 2-án, egynapos megbeszélésre Zelenszkij ukrán elnökkel.
A találkozó előtt közvetlenül annyit lehetett csak megtudni a magyar féltől, hogy semmilyen érdemi bejelentés nem várható a találkozó után. Orbán Viktor semmilyen konkrét javaslatot nem adott elő Zelenszkijnek. A miniszterelnök sajtófőnöke is általánosan fogalmazott a megbeszélés tartalmával kapcsolatban: szerinte a két politikus a béke lehetőségéről és a magyar–ukrán kapcsolatok aktuális kérdéseiről beszélgetett.
Your browser doesn’t support HTML5
Járókelők Orbán kijevi útjáról: „Ez csak műsor”
A találkozó abból a szempontból mégis jelentőségteljes volt, hogy Orbán Viktornak ez volt első hivatalos látogatása Kijevben azóta, hogy Oroszország 2022. február 24-én újra nagy erőkkel megtámadta keleti szomszédunkat. Orbán ukrajnai útját az Egyesült Államok budapesti nagykövete is üdvözölte, és előrelépésnek nevezte.
Az ukrán fogadó csoport tagjai között ott volt egyébként a Ferencváros 2018–2021 közötti vezetőedzője, az ukrán labdarúgó-válogatott jelenlegi szövetségi kapitánya, Szerhij Rebrov is. Őt Volodimir Zelenszkij hívta meg, mert jól ismeri Orbán Viktort, aki szereti a futballt.
Miközben Orbán Viktor Zelenszkijjel tárgyalt, az orosz külügyminisztérium arról adott hírt a honlapján, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter – a magyar fél kezdeményezésére – Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott megbeszélést. Érdemi bejelentés egyébként ezt a tárgyalást sem követte, sőt Szijjártó Péter vagy a magyar MTI még a megbeszélésről sem adott hírt előtte.
Szijjártó a hívás előtt pár héttel járt Szentpéterváron, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon, ahol bejelentette, hogy a magyar kormány nem tervez függetlenedni az orosz gáztól. „Az ellátás eddig jól működött, akkor miért változtatnánk ezen?” – tette fel a kérdést a Népszava szerint.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor korábban is szeretett diktátorokhoz utazni és személyesen barátkozni
Orbán Viktor második hivatalos útjára pénteken, július 5-én Moszkvába utazott, hogy Vlagyimir Putyinnal is beszélgessen. A találkozót mások mellett Donald Tusk lengyel miniszterelnök, az Európai Bizottság és az Európai Tanács is elítélte. Utóbbiak hangsúlyozták: Orbán Viktornak semmilyen felhatalmazása nincs, arra hogy bármit mondjon az EU nevében.
Putyin orosz elnök viszont pont ezt emelte ki Moszkvában, a magyar kormányfővel közös sajtótájékoztatón. „Értem, hogy most nem csak partnerünkként jött ide, hanem mint az EU elnökségének képviselője – mondta. – Arra számítok, hogy megosztja velem az ön álláspontját és az európai álláspontot” – tette hozzá.
Rácz András Oroszország-szakértő úgy értékelte, hogy Putyin szándékosan kényszerítette Orbánra ezt a nyilvánvalóan hamis narratívát, az egész látogatással „látványosan bolondot csinált” a magyar miniszterelnökből. Török Gábor politikai elemző szerint viszont épp Orbán Viktor eddigi első nemzetközi politikai sikersztoriját lehetett látni, ahogy a fél világ figyelt a mondandójára az egymást követő találkozókon. Az viszont jogos kérdés szerinte, hogy Orbán személyes érdekein túl mi lehetett a magyar érdek.
Moszkva után – pénteken és szombaton – az azerbajdzsáni, hegyi-karabahi Şuşába ment a magyar miniszterelnök, a Türk Államok Szervezetének találkozójára. Itt tárgyalt az üzbég elnökkel is, illetve azzal bókolt vendéglátójának, az azeri elnöknek, hogy szerinte a hegyi-karabahi háborúval visszaadta a békés élet lehetőségét a térség több százezer lakójának. „Reméljük, hogy hamarosan Európában is megtaláljuk ezt az ösvényt” – mondta Aliyevnek Şuşában – írta a 444.hu.
Július 8-án, hétfőn továbbrepült Kínába, ahol Hszi Csin-ping kínai kommunista vezetővel tárgyalt, aki mindössze két hónappal ezelőtt járt Magyarországon.
A kínai elnök budapesti látogatása alkalmával tizennyolc megállapodást írtak alá a két ország képviselői. Az alábbi cikkben annak jártunk utána, pontosan miről szólnak ezek, és mi valósulhat meg belőlük. Kína számos dolgot építene Magyarországon, ehhez hitelt adna, és hozná az otthon már bevált propagandáját.
Ehhez kapcsolódóan: Minden, amit tudni lehet a Kínával aláírt tizennyolc megállapodásról
„Több nemzedék is meg fog még élni abból a látogatásból, annak a látogatásnak az emlékéből, amit ön tett Budapesten” – fogalmazott július 8-án Pekingben Orbán Viktor.
A miniszterelnök Pekingből a NATO-csúcsra utazik, amelyet július 9–11. között tartanak Washingtonban. A tervek szerint Joe Biden amerikai elnök fogadja a résztvevőket.
Ehhez kapcsolódóan: „Nem tartható, hogy Magyarország a kínai és az orosz érdekekhez orientálódjon” – washingtoni szakértő