Közép-Európából induló, összeurópai, jobboldali, hazafias politikai szerveződésként jellemezte a miniszterelnök a magyar, osztrák és cseh részvétellel Bécsben megalakult Patrióták Európáért pártszövetséget, amely szerinte gyorsabban lesz az Európai Parlamentben nagy parlamenti képviselői csoport, mint most bárki gondolná.
Orbán Viktor azután adott interjút a közmédiának Brüsszelben, hogy hétfőn átvette Alexander De Croo ügyvezető belga miniszterelnöktől az Európai Unió soros elnökségét.
A magyar kormányfő úgy látja, hogy a Patrióták Európáért pártszövetség „hihetetlen tempóban nő”, a csatlakozását már bejelentő, 2019-ben alapított portugál szélsőjobboldali Chega! (Elég!) mellett hamarosan egy olasz párt is csatlakozik hozzájuk, így Orbán Viktor szerint nagyon gyorsan a harmadik, majd a második legnagyobb képviselőcsoport lesz Brüsszelben. „Még négy-öt nap, és sokan fognak meglepődni” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy július 8-án lesz az alakuló ülésük.
Az EP-frakció megalakításához a szabályok szerint legalább hét tagállam összesen 23 képviselője kell, ezért újabb csatlakozókat kell találniuk a képviselőcsoport létrejöttéhez. A Népszava korábbi cikke szerint a lengyel PiS – a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia frakcióval együtt –kérelmet adott be, hogy az első EP-ülés előtt ne július 4-ig, hanem egy nappal a francia nemzetgyűlési választás második fordulója után, július 8-ig regisztrálhassanak a csoportok. Ennek azért lehet jelentősége, mert ugyan frakciót a szabályok szerint bármikor létre lehet hozni, de érdemes az Európai Parlament alakuló ülése előtt megtenni, mert akkor osztják le az EP-n belüli fontos tisztségeket.
„Mi vagyunk azok, akik meg akarják javítani Európát” – fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint az új frakciószövetség résztvevői olyan hazafiak, akik szenvedélyesen szeretik a saját hazájukat, és fontos nekik Európa. Nem Európa ellenében, hanem a saját hazájuk érdekében akarnak erős európai együttműködést.
Orbán Viktor az M1-nek adott interjúban ismét megindokolta, miért szavazott az EU csúcsvezetői posztjaira jelölt politikusokra úgy, ahogy szavazott. Ursula von der Leyen kinevezését az Európai Bizottság élére újabb öt évre azért nem támogatta, mert megítélése szerint a német politikus az elmúlt öt évben „meglehetősen szerény” teljesítményt nyújtott elnökként, különösen a háború és a migráció, illetve a zöldátmenet ügyében. Az Európai Bizottság pedig „időnként jogállamiságinak álcázott politikai támadásokat” indított Magyarországgal szemben – tette hozzá.
Az Európai Tanács élére jelölt António Costa volt portugál miniszterelnököt azért támogatta, mert hosszú évek óta a kollégája, és Magyarországgal „mindig rendes volt”.
Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének választott Kaja Kallas észt miniszterelnök esetében azért tartózkodott, mert nincs meggyőződve arról, hogy meg tudja oldani a feladatot, és Észtország erősen háborúpárti.
Arra a kérdésre, hogyan fogadták az európai vezetők a soros magyar elnökség trumpi áthallású Make Europe Great Again jelszavát, Orbán úgy fogalmazott: „Lenyelték.” Szerinte az Egyesült Államok arra törekszik, hogy naggyá tegye saját magát, Európa pedig arról beszél, hogy a világpolitika szereplője akar maradni. Ha a mostani hanyatlás helyett erősödni akar, akkor naggyá kell válnia. Orbán úgy véli, Európának fel kell készülnie arra a helyzetre, hogy előbb-utóbb az amerikaiak és az oroszok tárgyalni fognak, különösen ha újra Donald Trump lesz az Egyesült Államok elnöke.
A magyar elnökség egyik céljáról, az európai versenyképesség megerősítéséről szólva Orbán Viktor hibának nevezte a nagy nemzetközi adók bevezetését, mert a gazdaság felpörgetéséhez a gazdaság szereplőit kell támogatni. Mint mondta, revízió alá vennének olyan intézkedéseket, „amelyek állítólag arról szólnak, hogy egyes iparágakat, különösen az autóipart megvédjük a keletiekkel szemben”.
Arról is beszélt, hogy radikálisan újra kell gondolni és át kell alakítani a zöldenergia-politikát, mert az elmúlt években az lett az eredménye, hogy Európa több kőszenet használ, mint előtte, az energiaárak pedig két-háromszorosára nőttek.
A magyar elnökség ideje alatt 120 jogalkotási dossziét kell előrevinni, 1500 munkacsoportülést tartanak, 230 elnökségi rendezvény és 37 magas szintű tanácskozás lesz, valamint a 27 európai miniszterelnök csúcstalálkozója és a 47 európai miniszterelnököt és államfőt tömörítő Európai Politikai Közösség tanácskozása is Budapesten lesz – mondta Orbán Viktor a közmédiában.
Ehhez kapcsolódóan: Magyarország két soros EU-elnöksége: különbségek és hasonlóságok