Márki-Zay Péter március 13-án több munkatársával együtt Szabadkára látogatott. Az esemény egyik érdekessége, hogy alig egy nappal azt követően, hogy a szervező és házigazda Magyar Mozgalom meghirdette a rendezvényt a közösségi oldalakon, már le is vette a hirdetést.
A rövid ideig tartó bizonytalanságot másnap oldották fel, amikor értesítették a sajtót és a nyilvánosságot, hogy a rendezvényt megtartják ugyan, de nem az eredetileg meghirdetett helyszínen, hanem a szervezet székházában. A festői szépségű Palicsi-tó partján levő Női strand vendéglátóipari objektum üzemeltetőjére ugyanis „bizonyos politikai körök nyomást gyakoroltak”, ezért (két nappal a rendezvény megtartása előtt) lemondta a közönségtalálkozót – derült ki a mozgalom értesítéséből. Az MM ugyan nem pontosított, azaz nem nevezte meg a „rejtélyes” nyomásgyakorlót, de nem kell túl nagy (politikai) fantázia ahhoz, hogy megtaláljuk a helyes választ, ha tudjuk, hogy Szabadka város önkormányzatát a legerősebb szerbiai párt, a Szerb Haladó Párt irányítja koalícióban a legerősebb vajdasági magyar párttal, a Vajdasági Magyar Szövetséggel.
A másik, hogy nagy valószínűséggel megjósolható, hogy az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje választási kampányának ez volt és marad is az egyetlen határon túli állomása – nem számítva ide persze a nyugati országokban tett látogatásait. Mint azt Márki-Zay a Szabad Európának elmondta, készültek ugyan tavaly Erdélybe, két hónappal ezelőtt pedig Dunaszerdahelyre, de ezek a látogatások – szerinte – a Covid miatt elmaradtak, egyrészt az erdélyi járványhelyzet, másrészt az ő megfertőződése miatt. Így hát maradt a vajdasági látogatás, amelyet viszont annál fontosabbnak tartott „szimbolikus jelentősége miatt”.
Ehhez kapcsolódóan: Nyomokban sincs egység a vajdasági magyar politikábanAz utolsó pillanatban megváltoztatott helyszín ellenére mintegy száz helyi és környékbeli polgár látogatott el vasárnap délután az MM székházába, hogy a meglehetősen csípős idő ellenére is meg- és végighallgassa Márki-Zayt és munkatársait – a közönségtalálkozót ugyanis a szabad ég alatt tartották.
A vendégeket és egybegyűlteket Sövény Ferenc, a mozgalom elnöke köszöntötte, aki beszédében úgy fogalmazott: „Hallgathatsz az érzelmeidre, és áprilisban szavazhatsz a Fideszre, de akkor ebben a csomagban megkapod Pásztorékat is, a Vajdasági Magyar Szövetséget is, mint a magyar kormány itteni helytartóit.”
„Vagyis folytatódik a másként gondolkodó magyarok elhallgattatása, ellehetetlenítése, a polgárok megfélemlítése. Aki szeretne boldogulni, annak a VMSZ nevében kell házalnia, Pásztor Bálint Facebook-bejegyzéseit lájkolnia, a párt fórumain tapsolni. Sajnos ugyanis, de tény: mára a Fidesz és a VMSZ összenőtt, és senkinek ne legyenek illúziói: Orbán Viktorék pontosan tudják, mit művelnek Pásztorék a Vajdaságban” – hangsúlyozta Sövény Ferenc.
Miután Szent-Iványi István, az ellenzéki árnyékkormány külügyi koordinátora és Fazekas Attila nemzetpolitikai koordinátor is szólt az egybegyűltekhez, Márki-Zay Péter lépett a közönség elé, aki beszédében elsősorban azt hangsúlyozta: a leglényegesebb különbség az egyesült ellenzék és a jelenlegi magyar kormány határon túli politikájában az, hogy hatalomra kerülésük esetén megőriznék a támogatási rendszert, „cserébe viszont nem kérnek politikai lojalitást”.
„Szeretném itt, Szabadkán is önöknek megerősíteni, hogy bennünket nem csak a hazafiság köt össze, hanem az a vágy is, hogy európai demokratikus jogállamban éljünk. Ez a két dolog, a hazafiság és Európa pedig azt diktálja, hogy mi ugyanúgy vagy még jobban szeretnénk gondoskodni önökről, mint ahogy most élvezhetik a magyar állam támogatását. Szó sincs arról, hogy mi kevésbé szeretnénk a határon túli magyar testvéreinket, sőt önzetlenebbül szeretjük. Mi azt mondjuk, hogy ezeket a támogatásokat fenn kell tartani, van azonban néhány változás. Az első az az, hogy mi ezért cserébe nem kérünk semmiféle politikai lojalitást. Mi nem akarjuk megmondani, hogy önök kire szavazzanak. Sem Szerbiában, sem Magyarországon. Szívük joga oda szavazni, ahova szeretnének, és ettől önöknek még jár a támogatás. A másik pedig egy alapvető erkölcsi kérdés. Mi ugyanis valóban keresztények vagyunk, és ebből adódóan a legfőbb bűnnek tartjuk a korrupciót. A második változás tehát az lesz, hogy önök megkapják ezeket a támogatásokat, és nem kell zacskóban visszaküldeni a nagyobbik részét egyes politikusoknak” – fejtette ki Márki-Zay, akinek a beszéde alatt egyedül az M1 logójával ellátott mikrofon állt mindvégig a szónoki emelvényen.
Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt felszólalása után a közönség és a sajtó egyaránt kérdezhetett. A Szabad Európa kérdésére, hogy elképzelhetőnek tart-e egy olyan helyzetet, hogy épp a határon túli halottak szavazatai képezzék a mérleg nyelvét, Márki-Zay így válaszolt:
„Nem hiszem, hogy ezek a szavazatok döntők lennének, de önmagában az, hogy ennek a lehetőségét a Fidesz nem zárta ki, és nem is tett semmit annak érdekében, hogy ezen a gyakorlaton változtasson, mutatja, hogy szervezett választási csalást legalizáltak. Nyilván az élők szavazataira sokkal nagyobb mértékben támaszkodik, hiszen a határon túli magyaroknak sokkal könnyebben lehetővé tette azt a szavazást, amit a Nyugaton élő magyaroktól megtagadott. Esetükben minden eszközzel akadályozza, a Kárpát-medencében élő magyarok esetében minden eszközzel támogatja azt, hogy adják le a szavazatukat. Ennek az egyetlen oka az, hogy a Nyugaton élő magyarok túlnyomó része a Fidesz ellen szavaz, a Kárpát-medencében élő magyarok túlnyomó része pedig rájuk.”
A vajdasági látogatás egyik eleme volt, hogy – tekintettel március 15. közelségére – a Sövény Ferenc és Márki-Zay Péter vezette küldöttség közösen megkoszorúzta a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Egyesület utcai részén elhelyezett Kossuth-szobrot. Ennek pikantériája, hogy habár a mellszobor az épület külső falában van elhelyezve, így elvben bárki bármikor megkoszorúzhatja, a Népkör MME már másnap, azaz március 14-én szükségesnek tartott kiadni egy közleményt, amely szerint „szervezetünk március 15-én 10.00 órai kezdettel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezést tart”, és „a Népkör Magyar Művelődési Központ vezetősége és munkatársai elhatárolódnak minden további rendkívüli megmozdulástól és megnyilvánulástól”. Az egy nappal korábban kihelyezett koszorú pedig azóta már (természetesen) el is tűnt.
Ehhez kapcsolódóan: „Nemcsak az óvodát kapjuk Magyarországtól, hanem a gyűlöletadagot is” – Eckstein-Kovács Péter