Nagyon kevés boltban lehet vásárlást követően készpénzt felvenni. A kormány ugyanis nem kötelezte a bankokat arra, hogy új típusú terminálokat fejlesszenek le. Egy vidéki boltos több mint egy évig küzdött azért, hogy fel lehessen venni nála pénzt. Nem túl népszerű a szolgáltatás: havi egy-két tranzakciója van.
A kormány még 2023 nyarán módosított a jogszabályokon annak érdekében, hogy az üzletekben készpénzt lehessen felvenni. Erre azért volt szükség, mert nagyon sok kistelepülésen szűnt meg a posta, illetve zárt be a takarékszövetkezet. A postahivatalok és a takarékszövetkezetek bezárásával drasztikusan csökkent a készpénzfelvétel lehetősége. A takarékok bezárásával az ATM-eket is leszerelték.
Ehhez kapcsolódóan: Újabb postákat zártak be feltűnés nélkül
A kormány a bolti készpénzfelvétel (cash back) elterjesztésével tervezte enyhíteni a helyben élők problémáit. Ennek lényege, hogy aki legalább háromezer forint összegben vásárol egy üzletben, kétszer egy hónapban legfeljebb 40 ezer forintot ingyenesen felvehet készpénzben a kártyájáról.
„Nagyon kevés helyen érhető el a bolti készpénzfelvétel lehetősége” – mondta a Szabad Európának Herman Bernadett, a Bank360 pénzügyi portál munkatársa. Herman Bernadett szerint az üzletek többsége nem érdeklődött a program iránt, és azok a boltosok, akik eltökéltek voltak, csak nagyon körülményesen tudták kijárni azt, hogy valamelyik bank leszerződjön velük. A rendelet ugyanis csak azt írta elő, hogy a bankok által kibocsátott hazai kártyák kondíciós listájában szerepeljen az, hogy a bolti készpénzfelvétel havonta kétszer, negyvenezer forintig ingyenes legyen. Azt viszont nem írta elő a pénzintézeteknek, hogy a cash back funkciót elérhetővé tegyék az általuk üzemeltetett kártyaolvasókon.
„Az alapvető nehézséget az okozta, hogy a bankoknak újfajta beállításokat kezelő kártyaterminált (POS) kellett biztosítaniuk a bolti készpénzfelvételhez, a szükséges szoftver fejlesztése időigényes folyamat volt, már aki akarta, hiszen ez nem volt kötelező a jogszabály szerint” – mondta Herman Bernadett. Magyarországon az üzletek havi díjat fizetnek a POS terminálok után, emellett a bankok forgalom alapján jutalékot kérnek, vagyis a kártyán fizetett összeg 0,5-1,1 százalékát is levonhatják a kereskedőtől, sőt minden egyes kártyahasználatot is megsápolnak.
Az üzlettulajdonosok az alapján kapnak ajánlatot a bankoktól, hogy mekkora forgalmuk van és ez alapján a bank határozza meg, hogy mekkora havidíjat kell fizetniük terminálonként, mennyi lesz a forgalom utáni jutalék, és hány forint lesz a kártyahasználat.
A boltok többségében használt POS-terminálok azonban nem tudják kezelni a készpénzfelvételt. „Ezért volt szükség az új terminál-szoftverek fejlesztésére, amelyek a vásárlás készpénzátvétellel funkciót is ismerik” – tette hozzá a szakértő. Magyarországon a négy legjelentősebb terminálüzemeltető az OTP, a K&H, a Raiffeisen és a CIB. A kereskedők leginkább e négy bank szolgáltatásai közül választhatnak.
Kitartó boltos
Egy 1100 fős Baranya vármegyei településen lévő élelmiszerüzlet tulajdonosa fantáziát látott a bolti készpénzfelvételben és felkereste a bankját, hogy megigényelje ezt a szolgáltatást. „Miután pár éve megszűnt a helyi takarékszövetkezet fiókja, jó ötletnek gondoltam, hogy az üzletemben biztosítom a készpénzfelvételt” – mondta a Szabad Európának Molnár Gábor, aki Bicsérden családi vállalkozásban üzemeltet egy élelmiszer kisboltot. Molnár arra számított, hogy a helyben lakóknak is segít, mivel a bolt mellett ő önkormányzati képviselő is a faluban, meg persze abban is bízott, hogy a bolt forgalma is nőhet egy kicsit. „Az emberek többsége készpénzzel fizet, nekem viszont a beszállítóknak utalnom kell. A bolti készpénzfelvételtől azt is reméltem, hogy ritkábban kell bemennem a bankba befizetni a számlámra a pénzt” – tette hozzá.
A bolti készpénzfelvételt lehetővé tevő rendelet után Molnár Gábor megkereste a számlavezető bankját. „Nagyon nehezen indult a történet. Annyira új volt a lehetőség, hogy a bankom még felvilágosítást sem tudott adni” – mondta. Havonta-kéthavonta érdeklődött a pénzintézeténél, hogy sikerült-e előrehaladni, majd egy évvel a rendelet megjelenését követően, tavaly nyáron indult el a bankkal „egy jobb minőségű kommunikáció.”
Ekkor kapta meg a „régi, leharcolt terminál helyett” az új típusú, modern, érintőképernyős kártyaleolvasót. A bank a cash back szerződést csak szeptemberben küldte meg a boltnak, miután Molnár Gábor újra megkereste a pénzintézetet. Ezt pár napon belül kitöltve és aláírva visszaküldte, majd a bank egy hét múlva aktiválta a terminálon az új menüpontot, ami lehetővé tette a vásárlás melletti ingyenes készpénzfelvételt.
„November 19-én hirdettem meg a Facebookon, hogy elindult a szolgáltatást a boltban” – mondta. Molnár szerint a vásárlók többsége mai napig nem tud a lehetőségről. Ezt a forgalmi adatai is alátámasztják: novemberben egy, decemberben két alkalommal öt-ötezer forint készpénzfelvétel történt, januárban egy sem, februárban egy alkalommal tízezer, míg márciusban háromszor vettek fel kétszer 20 ezer és egyszer 16 ezer forint összegben.
„Annyira új ez a lehetőség, hogy sokan háromszor is megkérdezték, hogy tényleg felvehetek nálad készpénzt a boltban és akkor te odaadod a kasszából? Mondom igen, én megkapom a számlámra a banktól és odaadom neked készpénzben. Ezt a lehetőséget sokkal jobban kellett volna reklámozni” – mondta Molnár Gábor.
Bankautomatát minden településre
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter március 18-án egy nyilvánosan nem meghirdetett sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a készpénz használatának a lehetőségeire a kormány kifejezetten figyel. Az Index kérdésére akkor Nagy Márton kifejtette, a kabinet célja, hogy minden településen legyen legalább egy bankautomata.
„Ezt nagyon fontos dolognak tartjuk, a boltoknál is elérhetővé tettük a készpénzfelvételt. A készpénzhez való hozzáférés kiemelten fontos a kormány számára” – tette hozzá az Index tudósítása szerint.
Ahhoz, hogy egy ATM-et be lehessen üzemeltetni megfelelő helyszínre, áramra és internetkapcsolatra van szükség. Herman Bernadett szerint a három feltételből az első a legnehezebb. Olyan helyszínt kell találni, ahol az automata biztonságosan telepíthető, így a készpénzfelvétel ideális esetben éjjel-nappal biztosítható. A gép hátsó része pedig olyan zárt területen van, amelyet az üzemeltető, illetve a pénzszállító számára bizonyos időintervallumban elérhető.
Erre jó példa egy fix nyitvatartású üzlet fala, vagy sok helyen a polgármesteri hivatal. Ilyen ideális helyszín azonban nem áll mindenhol rendelkezésre, mert nincs bolt, vagy az üzlet tulajdonosa nem akarja, illetve az önkormányzati épületeket sem arra tervezték, hogy készpénzautomatákat helyezzenek ki. Egy vályogház fala nem biztos, hogy alkalmas arra, hogy ATM-et telepítsenek.
Herman Bernadett szerint az sem tisztázott még, hogy ki viseli az ATM-telepítések költségét, illetve a várhatóan veszteséges üzemeltetés árát. Egy automata telepítése 10 millió forint körül van, az üzemeltetés éves szinten hasonló nagyságrend, mivel a pénzszállítóknak fel kell tölteni a gépeket, a karbantartóknak a benyelt kártyákat ki kell venni, meghibásodás esetén szerelni kell, internet előfizetést és az áramszámlát fizetni kell.
Egy kistelepülés esetében nagy valószínűség szerint nem fog profitot termelni az ATM-ek üzemeltetése, ezt a veszteséget valakinek be kell nyelnie. Nagy kérdés, hogy ki. A szakértő szerint az sem tisztázott még, hogy a bankok milyen arányban lesznek automata-telepítésre kötelezve, vagy lesz-e pályázat állami forrással.
Cikkünk írása közben jelent meg április 1-én a parlament honlapján az „automata bankjegykiadó automaták telepítéséről” szóló jogszabálytervezet. A Gyopáros Albert fideszes képviselő által jegyzett iromány szerint a pénzintézetek felelősek azért, hogy minden magyarországi településen elérhető legyen egy bankautomata. A jogszabálytervezet szerint még a néhány főt számláló aprófalvakban is biztosítani kell a készpénzfelvétel lehetőségét. Magyarországon több mint 500 olyan település van, ahol a lakosság lélekszáma nem éri el az ezer főt.
A jogszabály-tervezet szerint az önkormányzatnak ingyenes kell biztosítani a helyszínt, viszont, ha nem képes erre, a telepítés végső felelőse a bank. Az önkormányzat nem is kap pénzbüntetést, ha nem tud megfelelő helyszínt biztosítani. A pénzintézetek viszont 5-200 millió forintos bírságot kaphatnak, ha bizonyos időn belül nem helyezik ki a bankautomatákat minden magyarországi településen.
A jogszabálytervezet azt is megengedi, hogy a bankok közösen telepítsenek és működtessenek ATM-eket. Fiókbezárás, vagy -költözés esetén a pénzintézetnek egy bankautomatát ott kell hagynia, vagyis a jogszabálytervezet nem engedi meg, hogy ATM-eket szereljenek le.
A telepítéssel kapcsolatos további részleteket a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium fogja egy későbbi rendeletben megfogalmazni. A tárca április 1-én a kormany.hu-n azt közölte, hogy az elektronikus fizetések elterjedése mellett a készpénz továbbra is alapvető fizetőeszköz, ezáltal a készpénzhez jutás a lakosság pénzügyi önrendelkezésének alapja.
„A kormány elkötelezett amellett, hogy a készpénzhez, a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül egyenlő eséllyel biztosított legyen” – írta közleményében a nemzetgazdasági tárca. Azt is írták, hogy a törvényjavaslat felhatalmazást ad a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), hogy megállapítsa a bankok, pénzforgalmi szolgáltatók teherviselésének, költségeinek megosztására, a telepítés szempontrendszerére vonatkozó részletes szabályokat.
Egyre több a bankautomata
Herman Bernadett szerint a teljes ATM-megszüntetési tilalom a mostani jogszabályban nincs megfelelően átgondolva. Budapesten például több banknak is van automatája a Duna Plázában, amit 2026-ban két évre felújítás miatt bezárnak. „Kérdés, hogy fognak a lezárt plázába a bankok ügyfelei, vagy a bank pénzszállító munkatársai, karbantartói belépni, hogy üzemeltessék az automatákat” – mondta a szakértő.
Nem tudni, hogy a kormány miért az ATM-ellátottság bővítését gondolja a kistelepülések legnagyobb problémájának. Már csak azért sem, mert a statisztikai adatok szerint Magyarország egyébként nem áll rosszul az ATM-ek számát illetően. Soha nem volt ilyen sok bankautomata, mint tavaly, amikor 5100 fölé nőtt a számuk.
A Világbank 2021-es adatai szerint Magyarország az Európai Unió középmezőnyébe tartozik, miután százezer lakosra 59 bankautomata jutott. Ez a szám azóta javult, becslések szerint tavaly év végén százezer lakosra 62 ATM jutott Magyarországon.
Az elmúlt években a digitális fizetések nemcsak külföldön, hanem Magyarországon is egyre népszerűbbek lettek. Magyarországon 2010-ben még 122 millió alkalommal vettek fel készpénzt a bankautomatákból és a pénzügyi szolgáltatóknál. Ez a szám 2024-re 86 millióra csökkent. A kártyánkat viszont egyre gyakrabban használjuk vásárláskor: 2010-ben még csak 198 millió alkalommal fizettünk bankkártyával, tavaly viszont 1,7 milliárdszol nyúltunk a bankkártyánkért, vagy fizettünk a telefonunkkal.
2020 óta már már nagyobb értékben vásárolunk bankkártyával, mint készpénzzel, vagyis ez volt azaz év amikor a digitális fizetések volumene meghaladta a készpénzes transzakciók összegét. Míg 2010-ben 5611 milliárd forintot vettünk fel készpénzben az automatákból a vásárlások értéke 1404 milliárd forint volt. Ez az arány 2024-re drasztikusan megváltozott: a készpénzfelvétel volumene 9029 milliárd forintra nőtt, miközben a kártyás vásárlások összege kilőtt: 16.227 milliárd forintot ért el.
A digitális fizetéseket támogató bankszámlák száma a hazai piacon elérte a 11 milliót a felnőtt lakosság körében, ami átlagosan nagyjából 1,5 bankszámlát jelent egy főre. Az adatokból az látszik, hogy egyre népszerűbbek a digitális fizetési megoldások az országban és nagy kérdés, hogy a kormány miért akarja ezt a trendet megfordítani.
Írásban megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot és a Bankszövetséget, de nem válaszoltak a kérdéseinkre. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azt írta, hogy nem rendelkeznek információval a készpénzfelvételt is kezelni képes kereskedői POS terminálok számáról. „A jegybank a digitális fizetési megoldásokkal párhuzamosan támogat minden olyan törekvést, amely a készpénzhez jutás feltételeit biztosítja a lakosság számára, és amely elősegíti, hogy a fogyasztók szabadon választhassanak a készpénzes és elektronikus fizetési lehetőségek között” – közölte az MNB.
A legnagyobb hazai bankoknak is írtunk. Egyedül az MBH, az OTP és a K&H reagált a megkeresésünkre. A részben Mészáros Lőrinc érdekeltségébe is tartozó, de állami tulajdonnal is bíró MBH azt válaszolta, hogy ügyfelei számára a jogszabálynak megfelelően elérhető a bolti készpénzfelvételi szolgáltatás.
Passzív ellenállás
„A bankok kötelezettsége azonban nem terjed ki elfogadói oldalon a szolgáltatás nyújtására, a pénzügyi szolgáltatók mérlegelhetik a bolti készpénzfelvétel szolgáltatás bevezetését” – tették hozzá. Az MBH megerősítette, hogy ők jelenleg nem nyújtanak olyan szolgáltatást, amelyen keresztül egy bolt biztosíthatja a készpénzfelvételt, de folyamatosan vizsgálják a kereskedők igényeit és a bolti készpénzfelvétel szolgáltatás bevezetésének lehetőségét. „Az MBH-nál nem tapasztaltunk jelentősebb érdeklődést a kereskedők oldaláról a bevezetés iránt” – tették hozzá.
Az MBH rendelkezik az ország legnagyobb fiókhálózatával, közel 400 bankfiókot üzemeltetünk országszerte. A pénzintézet szerint a hármas bankfúziót követően fiókmodernizációs programot indítottak, megújították a fiókhálózatukat, és megszüntették azokat a párhuzamosságokat, amelyek abból fakadtak, hogy a hitelintézet három bank (Budapest Bank, MKB Bank, Takarékbank) egyesüléséből jött létre. Az MBH mostanában napi 5-7 ATM-et telepít és a következő hónapokban elérik az 1400-as darabszámot.
Az OTP válasza szerint a bank technikailag minden, általa telepített POS terminálon lehetővé teszi a vásárlás készpénzátvétellel tranzakció végrehajtását. Ez országszerte mintegy 80 ezer terminált jelent. Ugyanakkor a készpénzátvétel végrehajtásához az is szükséges, hogy az üzlet lehetővé tegye a szolgáltatást, azaz erre vonatkozó szerződést kössön.
A szolgáltatást Magyarországon a Penny Market hálózatban és néhány Coop üzletben lehet igénybe venni. (A Penny üzleteiben 2015 óta lehet fizetéskor legfeljebb 40 ezer forint összegben készpénzt is felvenni, de csak az OTP által kibocsátott Maestro és egyes Mastercard lakossági bankkártyával. Ez független a kormány 2023-as rendeletétől). Az OTP válasza szerint tehát csak néhány Coop üzletben lehet a cash back-et használni.
„A bevezetés óta rövid idő telt el, így jelentős tapasztalatokat nem lehet még levonni, de elmondható, hogy az üzletekben lebonyolított vásárlási forgalomhoz képest a készpénzátvétel forgalom alacsony” – közölte az OTP.
A bank szerinta bolti készpénzfelvétel – akár az ATM berendezések helyettesítőjeként – a kisebb településeken a készpénzhez jutás költséghatékony eszköze lehet, és emellett az üzletek új vásárlókat szólíthatnak meg az új szolgáltatás nyújtásával.
„A magyar piacon – egyre csökkenő mértékben – vannak még olyan élethelyzetek, ahol a készpénz használata szükséges. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy végső döntést az ügyfelek hozzák meg, és biztosak vagyunk abban, hogy egyre nagyobb mértékben választják az egyszerű és biztonságos digitális fizetési módokat” – tette hozzá az OTP.
„A K&H által kihelyezett POS terminálok jelenleg nem támogatják a cash back funkciót” – közölte a Szabad Európával a pénzintézet. A K&H szerint mivel a szolgáltatást az eddigiek folyamán egyetlen élelmiszer lánc támogatta, azt is csak zárt körben, ezért nagyon ritka volt az ilyen tranzakció. A bank havonta átlagosan kevesebb, mint 10 ilyen tranzakciót azonosított az általa kibocsátott kártyák esetében.
Ezekben a szórványosan előforduló esetekben az ügyfelek jellemzően húszezer forint készpénzt vesznek fel.
„A kibocsátóknak 2024 júliusára kellett teljesíteni a törvényi követelményeket ahhoz, hogy ezt a tranzakció típust támogassák, ami az elfogadói hálózatra vonatkozóan nem fogalmazott meg elvárásokat. Így az elterjedése sem valósulhatott meg ezidáig” – tették hozzá.
A kormány ATM telepítési tervével kapcsolatban a K&H a Magyar Bankszövetség sajtóközleményét idézte. E szerint a szövetség elkötelezett amellett, hogy növelje az ATM-ek földrajzi lefedettségét hazánkban. „Ugyanakkor a Bankszövetség felhívja a figyelmet az arányosság fontosságára, ami szükségessé teszi, hogy a magyarországi lakhelyű számlatulajdonosok számára bankkártyát biztosító külföldi székhelyű pénzügyi szolgáltatók megkülönböztetés nélkül részt vállaljanak ezen társadalmi feladat ellátásában” – tették hozzá. (Ez utóbbi a Revolut és a hozzá hasonló szolgáltatókat jelenti).
Az UniCredit azt közölte, hogy a bankkártya-elfogadói szempontból a szolgáltatás elindításához a szolgáltatás iránt a kereskedő partnereik körében felmerülő igényeket veszik figyelembe. „Az eddigi igények alapján bankkártya-elfogadói oldalon bankunk jelenleg nem nyújtja ezt a szolgáltatást. Ez azonban ügyfeleink igényeinek megfelelően változhat” – tették hozzá.
A bankok nem válaszoltak érdemben arra a kérdésünkre, hogy mennyibe kerül egy ATM telepítése és üzemeltetése.