„Az Ázsia élővilága iránti elkötelezettségét a Zoo Debrecen továbberősíti azzal, hogy reményei szerint a jövőben tovább-bővítheti állatállományát újabb ázsiai fajokkal” – közölte az intézmény szeptember 3-án. Ehhez a tervhez kapcsolódik, hogy az idei, a kínai CATL akkumulátorgyár által is szponzorált Debreceni Virágkarneválon a vállalat felvonultatott egy virágkocsit, amelyről hungarocell pandák integettek a közönségnek. A cég a figurákat később a Zoo Debrecennek ajándékozta, a debreceni állatkertben ugyanis szeptember 14-én és 15-én kínai őszközépünnepet és pandanapokat tartottak.
Az elmúlt években jelentősen megélénkültek a Magyarország és Kína közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok, ebben pedig kiemelt szerep jutott Debrecennek. 2022 óta számos, az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó kínai nagyberuházást jelentettek be a városban. Ezek közül a legfontosabbak a CATL és az Eve Power akkumulátorgyárai, de üzemet húzott fel itt a szeparátorfóliákat gyártó Semcorp és az alumínium alkatrészeket előállító HALMS is.
2019 óta működik a Debreceni Egyetemen Konfuciusz Intézet, amelynek célja a kínai nyelv oktatása és a kelet-ázsiai ország kultúrájának népszerűsítése. Idén augusztusban arról döntött Debrecen közgyűlése, hogy Tongliao mellett két újabb kínai településsel, Tiencsinnel és Ningtővel is testvérvárosi kapcsolatot létesít.
Nyíregyháza vagy Debrecen?
Az idei Debreceni Virágkarnevált a kínai CATL szponzorálta. A vállalat egy virágkocsit is felvonultatott, amelyről hungarocell pandák integettek a közönségnek. A cég a figurákat később a Zoo Debrecennek ajándékozta, a debreceni állatkertben ugyanis szeptember 14-én és 15-én kínai őszközépünnepet és pandanapokat tartottak.
A virágkarneváli kordonokon is az eseményt szponzoráló akkumulátorgyár, a CATL hirdetése volt augusztus 20-án
„Az Ázsia élővilága iránti elkötelezettségét a Zoo Debrecen továbberősíti azzal, hogy reményei szerint a jövőben tovább-bővítheti állatállományát újabb ázsiai fajokkal” – közölte az intézmény szeptember 3-án. Az állatkert ugyanebben a közleményben nem is annyira burkoltan jelezte, hogy ázsiai fajok alatt többek között a világ mindössze pár tucat állatkertjében fellelhető óriáspandát érti. Mint írták, a kis pandák debreceni bemutatása és tenyészprogramja sikertörténet, ennek folytatása lehet a nagy testvér bemutatása. A kommüniké szerint ezt a törekvést jelezték a CATL-virágkocsi hungarocell pandái.
Megkérdeztük a Zoo Debrecent, hogy amennyiben a kínai és a magyar állam meg tud egyezni egy vagy több óriáspanda Magyarországra hozásában, meg tudnák-e teremteni az ehhez szükséges feltételeket, de az állatkert nem válaszolt az érdeklődésünkre.
Ha érkezne panda, a térségben természetesen más állatkertek is felmerülhetnének fogadó helyszínként. Nyíregyházán – ahol szintén folyamatban van egy kínai akkumulátorgyár-beruházás – például rendelkezésre áll a szükséges szaktudás az állatok fogadására. Gajdos László, a nemzetközi hírű Nyíregyházi Állatpark igazgatója a Debreciner érdeklődésére kifejtette: az óriáspanda elsősorban pénzkérdés. „Ha rendelkezésre áll kétmilliárd forint egy tartóhely megépítésére, ha a magyar állam megegyezik a kínaiakkal, és biztosítja a bérleti díjat, akkor a tartás a Nyíregyházi Állatpark számára nem jelent problémát, hiszen a pandánál sokkal nehezebben tartható fajokat is tartunk és tenyésztünk” – közölte, hozzátéve, hogy mindezek ellenére nem látják a realitását a pandaprojektnek.
Korábban felmerült a pandabérlés, de sokba került
Salát Gergely sinológus, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója a Debreciner megkeresésére elárulta: nem hallott róla, hogy a magyar kormány vagy a kínaiak részéről mostanában bárki felvetette volna a pandabérlés kérdését. „Még a kétezres évek végén a budapesti állatkert részéről felmerült a dolog, meg is indult a tájékozódás, felvették a kapcsolatot az illetékes kínai szervezetekkel. Akkor arra jutottak, hogy bár nagyon drága lenne a pandák bérleti díja (a kínaiak nem ajándékoznak pandát, csak bérbe adnak) és az ellátásuk, valószínűleg megérné a megnövekedett látogatószám miatt. Aztán elhalt az ügy, politikai szintre már nem jutott el.”
A Kína-szakértő úgy látja: jelentősen csökkenti Magyarország esélyeit, hogy Bécsben már van panda, és túl közel vagyunk hozzájuk, egy régióban ugyanis csak egy helyre szoktak pandát juttatni. Szerinte azonban próbálkozni lehet, ha a kormány vállalja a sok millió dolláros költségeket. Mint írta, elsősorban Budapest lenne esélyes, például a félkész és kihasználatlan Biodómnak remek felhasználási lehetősége lenne, ha létesítenének benne egy pandaházat, de nem hallott arról, hogy felmerült volna. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a kínaiak egyáltalán nem ragaszkodnak a fővárosokhoz a pandadiplomáciában. Az alig ötszázezres skóciai Edinburgh-ben például 2023-ig volt panda, míg a közel kilencmilliós Londonban nem.
„Debrecen kihasználhatná lobbizásra a jó kormányzati kapcsolatait, a szoros politikai kapcsolatok miatt nem hiszem, hogy a kínaiak elzárkóznának az ötlettől” – fogalmazott Salát Gergely.
Drága, de megéri
A pandatartás költségeiről sokat elárul, hogy éppen a sinológus által említett edinburgh-i állatkert kapcsán írta meg 2011-ben a The Independent, hogy évi egymillió fontba kerül a tartásuk. Egy év alatt hetvenezer fontot fordítottak például arra, hogy 15 tonna organikusan termesztett bambuszt importáljanak Hollandiából. A pandatartás ugyanakkor jelentősen megnöveli az adott állatkert látogatószámát, a The Guardian 2013-as cikke szerint Skóciában a korábbi szinthez képest 51 százalékkal többen vettek jegyet a pandák megérkezése után, ezzel több mint ötmillió fonttal nőtt az intézmény éves bevétele.