Egy, az orosz kormányhoz kötődő intézet szerint „nőtt a baráti és barátságtalan kommunikációs rezsimek közötti polarizáció”, amióta Moszkva inváziót indított Ukrajnában.
Oroszországot manapság eléggé foglalkoztatja az irányában megnyilvánuló barátságtalanság, így nem meglepő, hogy egy Kremlhez kötődő agytröszt kitalálta, hogyan lehet Moszkva szomszédait sorba állítani a puszipajtásoktól kezdve az esküdt ellenségig.
De vajon a Nemzeti Kommunikációfejlesztési Kutatóintézet (NRIDC) által e hónap elején kiadott, 14 országot felsoroló Oroszország-barátsági rangsor objektív adatokon vagy csak szubjektív érzéseken alapul?
A tanulmány – a szomszédos országok kommunikációs rendszerének barátságossági értékelése – a második a maga nemében az NRIDC kétéves történetében, amely szerény online jelenlétéből ítélve nem sok mással foglalkozik.
A besorolásból a szomszédos országok láthatják, hogyan emelkedett vagy csökkent Oroszország-barátságuk a Kreml tavaly indított véres ukrajnai inváziója nyomán, valamint megismerhetik az NRIDC ajánlásait arra vonatkozóan, hogy miként lehet kezelni ezeket a tendenciákat.
Bár a rangsor élén (Belarusz) és alján (Ukrajna) álló országok tekintetében nincs meglepetés, néhány más, az elmúlt évben bekövetkezett elmozdulás figyelemre méltó.
Miért lett például Georgia, amellyel Oroszország 2008-ban háborút vívott, a szerzők szerint Moszkva számára „viszonylag barátságos” ország?
És miért lett Kazahsztán, a tavalyi baráti rangsor vezetője még mindig barátságos, de „ingadozó”?
Putyin és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök a 2022-es Keleti Gazdasági Fórumon szeptemberben Vlagyivosztokban
Bár az NRIDC fiatal és kevéssé ismert, ettől még „vannak kapcsolatai” a The Moscow Post nevű orosz médium szerint. A Post február 13-i cikkében kiemelte az NRIDC és az egyik orosz nemzeti könyvtár között a tavaly nyári szentpétervári éves gazdasági fórumon kötött együttműködési megállapodást.
Az NRIDC számos oroszországi és Oroszországgal szövetséges ország állami agytrösztjeit is felsorolja partnerei között a honlapján, és azzal „büszkélkedhet”, hogy felügyelőbizottsága tele van nyugalmazott KGB-tisztekkel.
A csoport küldetésének nevezi „a népek, kultúrák, vallások, államok, nemzetközi tudományos és oktatási szervezetek és a civil társadalom többoldalú párbeszédének fejlesztését a béke és a harmónia erősítése érdekében”.
„Barátságtalan” – egy kategória csúszóskálával
A más országokkal fenntartott kapcsolatok hőfoka és hullámzása az utóbbi időben nagyon foglalkoztatta Moszkvát.
Márciusban, amikor Oroszország az inváziójára válaszul adott példátlanul sok szankció áradatával szembesült, Vlagyimir Putyin elnök elrendelte a „barátságtalan országok” hivatalos jegyzékének létrehozását, amelyet azóta az ellenszankciók meghozására használ.
Az NRIDC azt állítja, hogy kutatásának alapja az Oroszországgal szomszédos országok tíz különböző típusú kommunikációjának elemzése.
Ezek a külső politikai kommunikációtól kezdve a „médiakommunikáción”, az „oktatás területén folytatott kommunikáción” és más, hasonlóan homályos kategóriákon át a szomszédos országok orosz ajkú lakosságával kapcsolatos politikákig terjednek.
Az agytröszt azt állítja, hogy több mint hatvan mutatót használ Oroszország 14 szomszédja „kommunikációs rendszerének” értékeléséhez, de nem válaszolt a Szabad Európa kérdésére, hogy tisztázza a módszertant.
Az NRIDC az Oroszország-barátság 2022-ben bekövetkezett változásait 2021-hez képest összegezve azt mondja, hogy „nőtt a barátságos és a barátságtalan kommunikációs rezsimek közötti polarizáció”.
Míg Ukrajnában, Észtországban, Lettországban és Litvániában „egészen a tiltásig bezárólag romlottak a kommunikáció fejlődésének feltételei”, addig a barátságos, de „korábban meglehetősen tartózkodó” Üzbegisztánnal és Türkmenisztánnal némileg javult kommunikáció – írja az NRIDC.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (balra) és Angela Merkel német kancellár (középen) Putyint hallgatja közös sajtótájékoztatójukon a 2019 decemberében Párizsban folytatott tárgyalások után
Számszerűleg a legnagyobb változás Észtországban történt, ahol az Oroszország-barátság a korábbi –10,7-ről 2021-ben –51,8-re ugrott, mivel Kaja Kallas miniszterelnök a Kreml inváziójának egyik leghangosabb európai bírálójává vált. A két ország nemrég kiutasította egymás nagykövetét, hogy bebetonozza a barátságtalanságot.
Ukrajna minősítése a 2021-es –43,8-as értékről – amikor még Oroszország-barátabbnak minősítették, mint Lettországot – 2022-re –83,6-ra zuhant.
Beavatkozás a média útján
Az NRIDC tanulmányának széles vizsgálati köre összecseng azzal, amit a szakértők a Kreml egyre inkább beavatkozó szemléletének neveznek a közelebbi szomszédokkal való kapcsolatokban.
Kazahsztán, amely nem követte Belarusz példáját az Ukrajna elleni orosz háború támogatásában, talán a legnyilvánvalóbb példája ennek a tendenciának.
Múlt hónapban kazah üzletemberek azon kezdeményezése, hogy humanitárius segélyként egy nomád jurtát küldjenek az ukrán fővárostól, Kijevtől északra fekvő Bucsába, diplomáciai vitát váltott ki Asztana és Moszkva között.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője arra kérte a kazah hatóságokat, hogy erősítsék meg, hogy Asztana nem vett részt a szállításban, „hogy ne sérüljön az orosz–kazah stratégiai partnerség és szövetség”.
Zaharova kazahsztáni kollégája, Ajbek Szmadijarov a Szabad Európa kazah szolgálatának az ajándékkal kapcsolatos kérdésére elmondta, hogy „nincs mit magyarázni”, Kazahsztán nem tudja megakadályozni, hogy állampolgárai segítsenek Ukrajnának.
A médiatérben az orosz állami médiafelügyelet, a Roszkomnadzor aktívan célozza a szomszédos országok kiadványait, felszólítva őket, hogy töröljék a háborút emlegető anyagokat, amelyeket Oroszország továbbra is „különleges katonai műveletként” jellemez, különben – szól a fenyegetés – Oroszországban blokkolással kell szembenézniük.
A kazahsztáni arbat.media esetében a követelések továbbmentek: az oroszországi Vlagyimir város bírósága beidézte a médiumot a háborúról szóló tudósítása miatt.
Az újságírók figyelmen kívül hagyták a példátlan idézést, és ebben a kazah tisztviselők is támogatták őket.
Az NRIDC hangsúlyozta Kazahsztán baráti ország státuszát, de megjegyezte, hogy a „tehetetlenség állapota” önmagában már nem elég arra, hogy az Oroszországgal szemben pozitív érzelmeket keltsenek.
„Most erőfeszítésekre lesz szükség, talán speciális projektekre és programokra a kommunikáció fejlesztésére” – ajánlotta a csoport, anélkül hogy részleteket közölt volna.
A szigorúbban ellenőrzött médiával és közösségimédia-felületekkel rendelkező országok sokkal jobban szerepeltek az idei értékelésben.
Türkmenisztán 2022 nagy részében szinte teljesen figyelmen kívül hagyta Oroszország ukrajnai háborúját, de az utóbbi időben olyan propagandakampányokba bocsátkozott, amelyek bírálták az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatást.
Aşgabat produkálta az NRIDC listáján a legnagyobb pozitív elmozdulást, 2022-re +14,5-ről +47,1-re lendült.
Üzbegisztán, ahol a bloggereket és a médiát állítólag eltántorították a háborúról való tudósítástól, a hetedikről a harmadik helyre ugrott a 2022-es rangsorban, maga mögött hagyva Örményországot, Kazahsztánt és Tádzsikisztánt.
Georgia szintén pozitív tendenciát mutatott, húszpontos emelkedést produkált, a kilencedik helyre ugorva megelőzte Moldovát, mivel az NRIDC megállapította, hogy javultak „a gazdasági kommunikáció fejlesztésének” feltételei egy olyan évben, amikor az ország elutasította, hogy csatlakozzon az Oroszországra kirótt nemzetközi szankciókhoz.
Az NRIDC néhány észrevétele – például a szomszédos országokban a közösségi médiában az Oroszországról szóló tartalmak állítólagos cenzúrájáról – a szabadságjogok hazai állapotát tekintve mélyen ironikusnak tűnik.
A csoport hasonlóképpen megdöbbenésének adott hangot a vallási intézmények kapcsán, „amelyek 2021-ben a barátságos kommunikáció csatornái maradtak még a barátságtalan országokban is. A hatóságok azonban nyomást gyakorolnak rájuk, és politikai választásra kényszerítik őket.” Oroszországban az orosz ortodox egyház egyik papját pénzbírsággal sújtották, a túlnyomórészt buddhista Kalmük Köztársaság legfőbb lámáját pedig külföldi ügynöknek minősítették a háborúval kapcsolatos megjegyzései és állásfoglalása miatt.
Az NRIDC felügyelőbizottságának összetétele kérdőjeleket vet fel arról, hogy a barátságosság értékelése komoly, tudományos hozzáállással történik-e – a hét tagból ötnek az szerepel az önéletrajzában, hogy az orosz és a szovjet biztonsági szolgálatoknál volt karrierje.
Közöttük van az NRIDC igazgatója, Vlagyiszlav Gaszumjanov, aki egy múlt héten közzétett blogbejegyzésében a minősítést „viszonyítási alapnak nevezte mind Oroszország, mind más országok számára”.
Szerinte Oroszország szomszédai profitáltak Oroszország történelmileg „paternalista kapcsolataiból”, amelyeket szembeállított az Európa és az Egyesült Államok által kedvelt „gyarmati kapcsolatokkal”.
Most „lehetőségük van elgondolkodni, dönteni a prioritásaikról és összehangolni az órájukat. Az időt nem lehet visszaforgatni” – figyelmeztetett Gaszumjanov.