Az emberhiány és az amerikai fegyverszállítások több hónapig tartó elakadása miatt az ukrán haderő csak nagy nehezen tudta megállítani az orosz előretörést a fronton. Miért nyomult be akkor Ukrajna most Oroszország területére a háború megindítása óta példátlan mértékben?
Az ukrán hadsereg a totális orosz invázió kezdete óta számtalan alkalommal átlépte a két állam határát: a különleges erők titkos műveleteivel, a több száz kilométerre lévő célpontok elleni dróntámadásokkal, illetve a különböző, nem hivatalos milíciák betöréseivel.
Ezúttal más a helyzet.
Több száz ukrán katona páncélozott járművekkel és más nehézfegyverzettel behatolt az ukrajnai Szumi várostól északra fekvő, oroszországi Kurszki területre. A csapatok eddig mintegy hatszáz négyzetkilométert vontak az ellenőrzésük alá, több mint tucatnyi települést a helyi tisztségviselők és a katonai bloggerek szerint.
Ez az ukrán haderő legnagyobb léptékű behatolása az ellenséges ország területére a háború immár két és fél évvel ezelőtti kezdete óta. A művelet akkorra esik, amikor az ukrán biztonsági erők a mintegy 1100 kilométeres frontvonal legalább három pontján küzdenek az inváziós egységek feltartóztatásával. Az oroszok most egy olyan autópálya-szakasz felé is próbálnak előrenyomulni a Donbászban, amelynek elfoglalása az egész fronton veszélyeztetné az ukrán utánpótlási vonalakat.
„A helyzet általában véve nem jó az ukrán erők számára – mondta Ivan Sztupak ukrán katonai szakértő. – Oroszország fő elképzelése az ukrán fegyveres erők két részre szakítása, az ellenség megosztása, majd megpróbálni őket részről részre, lépésről lépésre megsemmisíteni” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Dmitrij Medvegyev a kurszki betörésre reagálva a háború kiterjesztésével fenyegette meg Ukrajnát
Rossz hír Ukrajna számára
Elemzők szerint a helyzet „sokkal veszélyesebb és kritikusabb” az igen fontos logisztikai központnak számító Pokrovszktól délkeletre. Áprilisban itt Oroszországnak sikerült átvennie a kezdeményezést, erői a védelmi erők elhibázott rotációja közepette uralmuk alá hajtották Ocseretyine falut, és azóta lassan, de folyamatosan haladnak észak és nyugat felé.
Augusztus 6-án az orosz erők a T–0504-es autópályától mintegy öt kilométerre fekvő Vozdvizsenka falu keleti peremén tartózkodtak.
A Pokrovszkból induló, keleti, majd északkeleti irányba, Kosztyantyinivka vasúti csomópontja felé tartó sztráda kritikus fontosságú utánpótlási vonalat jelent az ukrán hadsereg számára.
Az orosz hadvezetés át akarja venni az ellenőrzést az autópálya felett, így jelentős zavarokat kelthetne az ellenség utánpótlásában.
„Ha elvágják az utat, az ukrán erők szenvedni fognak. Ez még nem a háború vége lenne, de nem is lenne jó” – figyelmeztetett Sztupak.
Taktika és hárítás
Ha nem történik drámai fordulat a következő napokban és hetekben, Oroszország meg fogja szerezni az autópályát, ami még inkább meg fogja nehezíteni a védekezést Ukrajna számára. Talán ezért dönthetett Ukrajna úgy, hogy behatol Oroszország területére.
A kijevi vezetés nem nyilatkozott egyelőre a katonai műveletről, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács egyik tagja azonban visszautasította az orosz hivatalos jelentéseket.
„Az orosz katonák hazudnak a Kurszki terület helyzetének ellenőrzés alatt tartásáról – szögezte le Andrij Kovalenko a Telegramra feltöltött bejegyzésében. – Oroszország nem ellenőrzi a határt” – írta.
Az orosz hatóságok, a katonai bloggerek és a helyiek arról számoltak be, hogy szokatlanul nagy, páncélosokkal, köztük harckocsikkal és amerikai Strykerekkel felszerelt ukrán inváziós egységek léptek be a határ menti területre, ahol gyorsan áttörték a határőrök és katonák gyenge védelmi vonalait.
Műholdfelvételek tanúsága szerint a csapatok egyes helyeken kilencven kilométeres mélységben hatoltak be.
Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztus 7-re összehívta a Biztonsági Tanács ülését, és „nagyszabású provokációnak” nevezte az offenzívát Ukrajna részéről. Valerij Geraszimov vezérkari főnök arról beszélt, hogy az ukrán egység akár zászlóaljméretű is lehet, azaz ezer főből is állhat.
A Kurszki terület egyik határ menti városa, Szudzsa lakói augusztus 8-án dühös videót tettek közzé a Telegramon, amelyben azt állították, hogy Putyint félrevezették az invázió mértékét illetően.
„Ezek miatt a hazugságok miatt halnak meg az emberek – panaszolta egy nő. – A katonai parancsnokok azt mondták, hogy a helyzet ellenőrzés alatt van, de súlyos harcok folynak” – fűzte hozzá.
Az ukrán hadművelet célja nem világos, és a szakértők szerint kicsi az esélye a nagyobb sikernek.
Ukrajna a behatolás előtt nem értesítette még legfontosabb szövetségesét, az Egyesült Államokat sem.
A harkivi orosz offenzívára tekintettel az amerikai kormány júniusban módosított korábbi politikáján, engedélyezve Ukrajna számára bizonyos, Oroszország területén található célpontok támadását az általa szállított fegyverekkel.
Az előzetes tájékoztatás elmaradásának ellenére Matthew Miller amerikai külügyi szóvivő szerint a jelenlegi művelet nem sérti hazája előírásait.
Várjunk csak, Ukrajna nem most mozgósította a lakosságát?
A létszámhiány az egyik legfőbb probléma, amellyel az ukrán hadvezetés szembenéz. Míg Oroszország kiugró bérrel önkénteseket toborzott veszteségei pótlására, Ukrajnában sok időbe telt a szélesebb körű mobilizációt lehetővé tevő jogszabályok engedélyezése.
A törvény májusi elfogadásával azonban az ukrán toborzók megkezdhették a kiképzésre váró férfiak mozgósítását. Néhány frontvonalbeli egységből már jelentették is újoncok érkezését.
Szerhij Hrabszkij, az ukrán hadsereg nyugalmazott ezredese szerint az új katonák többsége szeptember közepére már megjelenik a fronton.
„Őszintén szólva meglep, hogy a mieink hogyan képesek tartani a soraikat. Kimerültek, nincs elég emberük, nincs elég lőszerük” – mondta.
Szerinte az erősítés stabilizálni fogja a frontvonalakat, de egy újabb ellentámadás egyelőre lehetetlen. „Kétlem, hogy az ukrán erők 2025 közepe előtt bármire képesek lesznek” – vélekedett.