Korlátlan számban és minimális vagy annál is gyengébb átvilágítás után jöhetnek be oroszok a schengeni övezetbe Magyarországon keresztül a Nemzeti Kártya révén. Az új magyar szabályozás célja nem világos, különösen érthetetlen, hogy miért vonatkozik a belarusz állampolgárokra is. Az Európai Néppárt komoly fenyegetésnek tartja az új helyzetet, mielőbbi lépéseket sürget.
A magyar kormánynak és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének nagyjából egy évtizede célja 200-250 ezer külföldi vendégmunkás behozatala a magyarországi munkaerőhiány orvoslására. Számos kormányzati program indult a vendégmunkások számának növelésére, de máig nem sikerült elérni a kitűzött célt. E programok jellemzően az alacsonyan képzett gyári munkások behozatalára voltak kialakítva.
Az egyik legújabb ilyen program a 2024 elejétől indult Nemzeti Kártya volt, elsőként kizárólag szerb és ukrán állampolgárok számára. A Nemzeti Kártyára jogosultak lényegesen kedvezőbb feltételekkel vállalhatnak munkát Magyarországon, mint más vendégmunkások. Többek között:
- nincs maximumlétszám,
- nincs kizárt munkakör,
- nem kell munkaerőigényről szóló igazolást bemutatni a foglalkoztatásukhoz,
- a kártyatulajdonosok rokonai velük tarthatnak, lehetőség van családegyesítésre,
- az engedélyt bármennyiszer meg lehet hosszabbítani,
- a hosszabbításhoz nem kell kulturális ismereti vizsgát tenni.
A Nemzeti Kártya két évre szól, de akárhányszor meghosszabbítható három évvel. A kártyát kérelmezők alapesetben a kormányhivatalok általános ellenőrzésén esnek csak át az úgynevezett összevont kérelmezési eljárás folyamatán. Ebben a kérelmezők az adataikon túl olyanokról nyilatkoznak a formanyomtatványokon, hogy nincsenek fertőző betegségeik, lesz szállásuk Magyarországon, vagy hogy követtek-e el bűncselekményt bárhol. A kérelmeket nem kell személyesen benyújtani, a munkáltató is megteheti az adataikkal.
A Nemzeti Kártya Program július 8-án változott meg érdemben egy kormányrendelettel. A kormány bejelentés és részletes indoklás nélkül kibővítette a kedvezményezett országok körét hattal, közöttük Oroszországgal és Belarusszal. A hat új országgal így
- Szerbiára,
- Ukrajnára,
- Bosznia-Hercegovinára,
- Moldovára,
- Észak-Macedóniára,
- Montenegróra,
- Belaruszra és
- Oroszországra
vonatkozik.
Utóbbi két ország kilóg a sorból, hiszen nem látszik, hogy milyen beruházáshoz vagy munkakörhöz merült fel tömeges igény pont e két ország munkavállalóira. Talán a Paksi Atomerőmű bővítéséhez vagy működtetéséhez lehet szükség nagy létszámban rájuk, csakhogy az erőmű üzemeltetése miatt már több évtizede élnek oroszok Pakson.
„Teljesen értelmezhetetlen, hogy miért kellene beengedni a magyar munkaerőpiacra közelebbről meg nem határozott számú oroszt a Nemzeti Kártyával” –mondta a Szabad Európának Rácz András Oroszország-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója a Nemzeti Kártya bővítéséről.
Hozzátette, hogy a paksi erőmű bővítéséhez indokolt lenne nagyobb számú orosz munkavállaló bejövetele, de ez még közel sincs abban az engedélyezési fázisban, hogy elkezdődhetne a tényleges nukleáris technológiai részleg beépítése. A Roszatom ugyanis jó ideje nem tudja teljesíteni az uniós biztonsági kritériumokat, amelyek szükségesek lennének ehhez.
Rácz szerint ha többezres számban kezdenek érkezni oroszok, belaruszok a Nemzeti Kártyával, azt a jelenlegi magyar államigazgatás nem tudja kezelni, az alapvető nemzetbiztonsági átvilágításukat sem tudná megfelelően elvégezni, nem lenne rá erőforrása. Különösen érthetetlennek nevezte, hogy a Belarusz Köztársaság hogy kerülhetett a kedvezményezetti körbe.
A szabályozás kapcsán a Forbes azt pedzegette, hogy esetleg a kémbanknak csúfolt orosz Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) szerepét pótolhatja az új szabályozás. Ez a bank a nemzetközi szankciók után, 2023-ban hagyta el Magyarországot, de előtte egy külön törvény miatt semmit nem lehetett tudni az ott dolgozó oroszokról, akik teljes diplomáciai mentességet élveztek.
Korábban is volt számos olyan, sokat kritizált magyar állami program, amellyel minimális hatékonyságú ellenőrzés mellett jöhettek be nagy számban többek között oroszok az EU-ba Magyarországon keresztül. Ilyen volt például az egyszerűsített honosítás, a letelepedési kötvény vagy az idén induló, ingatlanhoz kötött aranyvízumprogram. Az egyszerűsített honosítás tartós ellenőrzési hiányosságai miatt az USA 2023-ban érdemben szigorította is a magyar állampolgárok számára a vízummentes beutazás lehetőségét.
Az új magyar szabályozás miatt Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke július 30-án levelet küldött Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, amelyben arra kérte, hogy minél hamarabb tegyenek lépéseket a schengeni övezet védelme érdekében, amit szerinte a magyarországi lépés veszélyeztet.
Az új magyar vízumszabályozás lehetővé teszi, hogy orosz állampolgárok átvilágítás nélkül érkezzenek az Európai Unió területére, akadálytalanul mozogjanak a nagy részén, ez pedig „komoly nemzetbiztonsági aggályokat vet fel” – írta.
Szijjártó Péter külügyminiszter ugyanaznap a Facebookon „balti propaganda-hadjáratnak” minősítette Magyarország ellen, hogy az új szabályozás veszélyeztetné a schengeni övezet biztonságát. Érvelése szerint Magyarországnak joga van ilyen engedélyt kiadni és a magyar állam ellenőrizni fogja az érkező orosz és belarusz állampolgárokat.
Az érkező oroszok, belaruszok ellenőrzése és a bővítés indokai kapcsán elküldtük kérdéseinket a Miniszterelnökségnek és a Belügyminisztériumnak, közreadjuk, ha válaszolnak.
Frissítés
Szijjártó külügyminiszter július 30-án, cikkünk megjelenése után jelezte a Facebookon, hogy Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár beszámolót tartott Észtország, Lettország és Litvánia nagykövetségeinek arról, hogy szerinte az új szabályozástól nem fog csökkenni az EU-ba bejönni kívánó oroszok és belaruszok ellenőrzési színvonala Magyarországon.