Miközben az EU leállítja az orosz olaj importját, Bulgária folytatja a finomítását. Az orosz olajóriásra, a Lukoilra nehezedő egyre nagyobb nyomás miatt ez nem tart örökké.
Oroszországot nyugati szankciók hullámai sújtják Ukrajna lerohanása miatt. A büntetőintézkedések különösen sújtják az energiaszektort, amely a Kreml egyik fő bevételi forrása.
2022. december 5-én még inkább megnehezedett Oroszország számára a kőolajexport, amikor életbe lépett az EU soros szankciós csomagja, amely tilalmat vezetett be a tengeren szállított orosz olaj vásárlására. Ráadásul ugyanezen a napon lépett életbe az orosz olajexport hordónkénti hatvandolláros uniós ársapkája is.
Az adatok arra utalnak, hogy a legutóbbi intézkedéseknek van hatásuk. Az orosz olajexport kétéves mélypontra esett, az orosz kőolaj ára pedig az Ukrajna elleni 2022. február 24-i totális támadás kezdete óta nem látott szintre süllyedt.
Míg azonban szinte az egész EU csökkenti az orosz kőolajszállítást, úgy tűnik, a NATO-tag Bulgária ellenszegül a trendnek. A 2022-es év végére Bulgária a világ harmadik legnagyobb oroszolaj-importőrévé vált.
Nem arról van szó, hogy Bulgária szembeszállna a szankciókkal. Szófia kivételt szerzett magának Brüsszeltől, amely lehetővé teszi, hogy átvegye a tengeren szállított orosz olajat. Az intézkedés széles körű támogatást élvez a bolgár politikában, Kiril Petkov, Bulgária valaha volt leginkább Nyugat-párti kormányának korábbi miniszterelnöke is lobbizott érte.
Oroszország finomítója
A Bulgáriába szállított orosz kőolaj teljes egészében a burgaszi Neftochim finomítóba kerül, amely állítólag a Balkán legnagyobb ilyen létesítménye. A Burgasz fekete-tengeri kikötőjében található finomító az Lukoil, Oroszország második legnagyobb olajtermelőjének tulajdonában van. Bulgária nagymértékben függ a Neftochim Burgastól, értékelések szerint az ország minden autóját és teherautóját az itt előállított üzemanyag hajtja.
A fosszilis tüzelőanyagok eladásából származó pénz egyértelműen az orosz állami költségvetés egyik fő bevételi forrása. 2006 óta az orosz szövetségi költségvetés bevételeinek több mint hatvan százaléka származik kőolaj és földgáz értékesítéséből, az olajból származó részarány mintegy ötször nagyobb, mint a gázé.
A legfrissebb adatok azonban azt mutatják, hogy a nyugati szankciók kezdik éreztetni hatásukat. Az S&P Global Commodity Insights adatai szerint 2022 decemberében visszaesett az orosz kőolajexport.
Egy elemző szerint a burgaszi finomító decemberben naponta mintegy 150.000 hordó orosz olajat dolgozott fel (archív fotó)
Az ország kikötőiben 2022 végén átlagosan napi 2,65 millió hordó orosz kőolajat rakodtak be naponta. Ez mintegy 14 százalékkal kevesebb, mint novemberben.
„Globális szinten az orosz olajexport több mint felét Kína és India vette meg, a harmadik helyen következett 2022 decemberében Bulgária” – mondta Kosztanca Rangelova, a szófiai székhelyű Center for the Study of Democracy energetikai szakértője a Szabad Európa bolgár szolgálatának adott interjúban. (Korábban Törökország volt a harmadik legnagyobb vásárló.)
A bolgár olajvásárlások növekedése annak köszönhető, hogy 2022 júniusában az ország mentességet kapott az Európai Bizottságtól, amely lehetővé teszi, hogy a tavaly december óta érvényben lévő uniós szintű tilalom ellenére 2024 végéig továbbra is importálhat tengeri úton érkező kőolajat és kőolajtermékeket Oroszországból. Egy másik különleges mentesség keretében a bizottság azt is engedélyezte Bulgáriának, hogy az importált orosz kőolajból helyben finomított dízeltermékeket exportáljon Ukrajnába.
„2022 májusában az előző hónapok jellemző szintjéhez képest jelentősen megnőtt ez a behozatal, és azóta egészen a legutóbbi, decemberi rendelkezésre álló adatokig ezen a megemelkedett szinten maradt” – mondta Rangelova.
Az elmúlt héten nyugati lapok közölték, hogy vélt oroszbarátsága ellenére Bulgária titokban jelentős mennyiségű dízellel és fegyverekkel is segítette Ukrajnát. Ezt Kiril Petkov volt miniszterelnök, Asszen Vasszilev volt pénzügyminiszter és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter erősítette meg a Die Weltnek.
Az ügy pikantériája, hogy Petkov állítása szerint a fegyverek egy része – amelyeket közvetítők útján juttattak Ukrajnába – magyar területen is áthaladt. Petkov mindezt úgy lépte meg, hogy felmérések szerint a bolgár társadalom hetven százaléka ellenezte az Ukrajnának történő fegyverszállításokat.
Visszatérve az orosz olajra: az S&P Global által közzétett adatokból kiderül, hogy 2022 decemberében Bulgária naponta mintegy 150.000 hordó orosz kőolajat importált.
„A burgaszi finomító kapacitása napi 140.000 hordó, és akár tíz százalékkal e kapacitás felett is működhet. A decemberi 150.000 hordó/nap adata egybeesik az orosz olaj százszázalékos feldolgozásával” – tette hozzá.
A Lukoil 2022 eleje óta több mint hétmillió tonna kőolajat dolgozott fel a burgaszi finomítóban. Ez majdnem kétszer annyi, mint 2021-ben, amikor mintegy 4,2 millió tonnát dolgoztak fel.
Nehéz idők járnak Lukoilra
Ez a status quo azonban nem tarthat örökké, mivel a Lukoil egyre nagyobb nyomás alá kerül világszerte – és Bulgáriában is.
Az orosz olajipari óriásvállalat Európa-szerte újragondolja üzleti tevékenységét. Január 9-én a cég bejelentette, hogy megállapodást kötött a szicíliai ISAB olajfinomító eladásáról.
Ez néhány nappal azután történt, hogy közölte, hogy eladhatja romániai és moldovai üzletágait, köztük benzinkutakat, egy finomítót a romániai Ploieştiben – ahol szélerőműpark is található –, valamint olajtárolókat mindkét országban.
Bulgáriában a politikusok feszülten figyelik, hogy a Lukoil képes-e végre rendezni a számlát. Az EU által biztosított mentességi alku részeként az orosz vállalat ígéretet tett arra, hogy a Bulgáriában keletkező bevételekből helyi adót fizet. Ezt a Lukoil évek óta nem tette meg, mivel a tisztviselők régóta gyanítják, hogy a vállalat meghamisítja a könyvelést.
A cég ugyanis legalább 2006 óta rendszeresen – kevés kivételtől eltekintve – éves pénzügyi veszteségekről számolt be. 2020-ban a veszteség özstázmillió leva (292 millió dollár) volt. Mindez azt jelenti, hogy nem fizetnek jövedelemadót a bolgár államkasszába.
A bevételek előteremtése hamarosan még nehezebb lesz az Lukoil számára. Az uniós mentesség értelmében a Neftochim burgaszi finomítója február 5-től nem exportálhat üzemanyagot vagy olajtermékeket az Ukrajnába irányuló szállítások kivételével. A finomító olyan melléktermékeket is exportálhat, amelyeket Bulgáriában nem lehet biztonságosan tárolni, és amelyek környezeti veszélyt jelenthetnek.
A Neftochim Burgas csak Bulgáriában értékesítheti a gázolajat, vagy Ukrajnába szállíthatja, ezért a tilalom halálra ítélheti a vállalatot. Ez viszont talán arra készteti a bolgár parlamentet, hogy felkészüljön egy esetleges államosításra.
Január 13-án a bolgár törvényhozók úgy döntöttek, hogy az állam mostantól átveheti az ellenőrzést a finomító felett egy olyan szavazás során, amelynek célja a kritikus infrastruktúra védelme és a balkáni ország üzemanyag-ellátásának biztosítása volt.
A Lukoil Neftochim nem válaszolt a Szabad Európa bolgár szolgálatának megkeresésére, viszont az orosz sajtó azt írta, hogy Bulgáriában corporate raid, azaz a vagyon jogi trükkökkel való lefoglalása fenyegeti a Lukoilt.
Kosztanca Rangelova (archív kép)
Rangelova energetikai szakértő viszont felvetette, hogy a vállalat keresheti a módját, hogy megkerülje a friss uniós tilalmat.
„Nagyon könnyű azzal játszani, hogy pontosan hogyan címkézik fel az exportált üzemanyagot, és a termékek kreatívabb keverésével valójában nem lesz változás” - mondta a bolgár elemző.
Az is kérdés, hogy a Lukoil hűséges marad-e a Kremlhez.
A korábban említett, január 18-án publikált Die Welt tényfeltáró cikk szerint Bulgária – Petkovval az élen – az orosz invázió első napjaiban döntő támogatást nyújtott Ukrajnának, többek között a burgaszi finomítóból származó gázolajszállítmányokkal.
„Bulgária az egyik legnagyobb dízelexportőr lett Ukrajnába, időnként Ukrajna szükségleteinek negyven százalékát fedezte” – nyilatkozta a német lapnak Asszen Vasszilev volt pénzügyminiszter.
Ma, a szankciók szorítását és piaca zsugorodását érezve, a Lukoil talán nem lesz sokáig ilyen jótékony hangulatban.