Megingott Nikol Pasinján örmény miniszterelnök pozíciója, akivel a karabahi háborús vereség után a hadsereg is szembefordult. A nyílt konfliktust az Oroszországból beszerzett Iszkander rakétákkal kapcsolatos vita robbantotta ki. A képeket a Szabad Európa központi szerkesztősége válogatta.
Iszkander rakétarendszer működés közben, a Kaszputyin Jar kísérleti rakétaindító telepen, 2018-ban. Az orosz hadseregben 2006 óta használják az eszközt.
A jereváni kormány lemondását tavaly november, az Azerbajdzsán elleni háború vége óta újra és újra fellángoló tüntetéseken követeli a örmény ellenzék. Pasinján bírálói azért követelik Nikol Pasinján miniszterelnök és kormánya távozását, mert a harcokban hivatalosan nem érintett, de gyakorlatilag résztvevő Örményország egyértelmű vereséget szenvedett, és Azerbajdzsánnak kedvező tűzszünet elfogadására kényszerült. Az ellenzék szerint Pasinján „elárulta az ország érdekeit”, amikor elfogadta a békefeltételeket.
Egy ilyen rakéta 3,8 tonnás és másodperceként 2,1 kilométeres sebességre is fel tud gyorsulni. Ez utóbbi háromszor akkora sebesség, mint egy AK-47-esből kilőtt golyóé.
Azóta a kormány több tagját is menesztették, februárban viszont új szakaszba lépett a belpolitikai válság, amikor az örmény hadsereg vezérkara is lemondásra szólította fel Pasinjánt. A kormányfő ezt visszautasította, és puccskísérlettel vádolta a hadsereget. A napokban a kormány és az ellenzék is az utcára hívta a híveit, utóbbiak barikádokat és sátortábort emeltek Jereván központjában. Pénteken az ellenzék rendkívüli parlamenti ülést próbált összehívni, hogy menesszék a miniszterelnököt, ám ez meghiúsult, a kormánypárti házelnök távol maradása miatt. Később a Védelmi Minisztérium nyilatkozatot adott ki, amely szerint „elfogadhatatlan a katonaság bármilyen szintű beavatkozása a politikába.”
Az Iszkander rakétarendszer valójában többféle fegyvert jelent. Itt egy irányított robotrepülőgépet lő ki az orosz hadsereg Szentpétervár közelében, 2017-ben.
A hadsereg és a kormány nyílt konfliktusának közvetlen előzménye az a februári vita, amely az orosz Iszkander rakétarendszer kapcsán alakult ki. A korábbi örmény elnök, a 2018-ban leváltott Szerzs Szárkiszján februárban a kormány elhibázott stratégiáját bírálta a háborús vereségét, különösen azt vetette szemükre, hogy nem vetették be azokat az orosz ballisztikus rakétákat, amelyeket még az ő kormányzása idején vásárolt Örményország.
Dél-Ororszországban szerelnek egy fegyvert 2015-ben.
Pasinján válaszul egy február 23-i interjúban azt mondta, valóban használták ezeket a fegyvereket, de haszontalannak bizonyultak. Elmondása szerint a kilőtt rakéták alig egytizede robbant fel. A kijelentés azért is meglepő volt, mert eddig Örményország és Oroszország tagadta, hogy a háborúban használták volna ezeket a rakétákat, bár később számos ennek ellentmondó bizonyíték jelent meg.
A fegyver egy 2017-es jereváni katonai felvonuláson. Örményország volt az első külföldi ország, ami vásárolt ebből a harci eszközből. Akkori becslések szerint négy egységet vehettek, 70-100 millió dolláros (akkori árfolyamon 20-30 milliárd forintos) áron.
Ennél is fontosabb, hogy a rakéta gyenge teljesítményével kapcsolatos állítás kiváltotta Oroszország haragját: Viktor Zavarzin, az orosz Duma hadügyi bizottságának alelnöke hazugságnak nevezte Pasinján kijelentését, aki szerinte saját kudarcait próbálja a haditechnikára fogni. Később a Komszomolszkaja Pravda lapban interjú jelent meg az orosz hadsereg egyik rakétamérnökével, aki azt mondta, az örmény miniszterelnök csak tudatlanságát bizonyította, és méltatlanná vált a pozíciójára.
Rakétát igazítanak egy 2018-as orosz hadgyakorlaton.
A nagy port felvert interjú másnapján megszólalt az örmény vezérkar helyettes vezetője, Tiran Hacsatrján is, aki nevetségesnek nevezte a miniszterelnök állításait. Válaszul, Pasinján felszólítására a köztársasági elnök menesztette Hacsatrjánt. E döntésre válaszul írta meg levelét a vezérkari főnök, amelyben lemondásra szólította fel Pasinjánt. Mint fogalmazott, „a hadsereg eddig tűrte, hogy sértegetik, de mostanra betelt a pohár.”
Akcióban egy örmény nemzetiségű tüzér az Azerbajdzsán ellen vívott háború során, 2020. október 25-én.
A 2006 óta gyártott 9K720 Iszkander rövid hatótávú ballisztikus rakétákat a hegyi-karabahi háborún kívül, háborús helyzetben még nem vetették be, már csak azért sem, mert Oroszországon és Örményországon kívül még sehol máshol nem rendszeresítették őket.
Szerzs Szárkiszján korábbi elnök Georgij Kutoján nemzetbiztonsági igazgató temetésén, 2020. január 20-án.
Amikor 2016-ban az örmény hadsereg beszerezte a rakétarendszert, elemzők úgy vélték, Örményország nagyot lépett előre az Azerbajdzsán elleni fegyverkezési versenyben, hiszen a rakétákkal elvileg képesek lettek volna támadni az azeri fővárost, Bakut és a közeli olaj- és gázmezőket.
Nikol Pasinján beszél támogatóihoz Jerevánban, 2021. február 25-én.
Rob Lee amerikai katonai elemző az Eurasianetnek úgy nyilatkozott, valóban stratégiai hibát követett el Örményország azzal, hogy csak az utolsó pillanatban vetette be az Iszkander rakétákat, és Pasinján ezt próbálja leplezni, amikor a technológiát bírálja.
Tiran Hacsatrján altábornagy egy 2020. november 26-án tartott sajtótájékoztatón.
Lee elmondása szerint az Iszkandereket túl későn, Susa város védelmekor vetették be, rosszul kiválasztott célpont ellen. Szerinte Örményország sikeresebben védekezhetett volna, ha a rakétákkal például a török Bayraktar drónok bázisait célozza. Utóbbiak kulcsszerepet játszottak az azeri hadsereg győzelmében.
Nikol Pasinján miniszterelnök lemondásáért tüntető tömeg 2021. február 26-án. A tüntetők az Azerbajdzsán ellen elvesztett háború fő felelősének a miniszterelnököt tartották.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!