A Yale Egyetemen vezetik, hogy mely cégek azok, amelyek a háború ellenére vagy pont a háború hozta lehetőségeken rengeteget keresve üzletelnek még Oroszországban. Ábrázoltuk ezeket a cégeket, amelyek között több magyar vállalat is van.
Miután Vlagyimir Putyin hadserege februárban hadüzenet nélkül ismét megtámadta Ukrajnát, több mint ezer multi jelentette be, hogy a szankcióknál jobban vagy akár teljesen felhagy oroszországi tevékenységével. Egy részük mindezt határozatlan időre jelentette be, mások addig, amíg a putyini vezetés háborúzni kíván.
Így is több száz olyan multi maradt az országban, amelyek ugyanúgy próbálják folytatni oroszországi üzleteiket, mintha mi sem történt volna. A Yale Egyetemen nyílt adatbázisban vezetik, hogy a kutatóknak és a fogyasztóknak is világosak legyenek, melyek ezek a cégek.
Térképen ábrázolva még jobban látszik, hogy bőven akadnak nyugati cégek, amelyeknek fontosabb az oroszországi üzlet, mint az eddig feléjük érkező erkölcsi vagy politikai nyomás.
Bőven vannak köztük amerikai, még olyan pénzügyi cégek is, mint a Goldman Sachs bank, a közösségi pénzgyűjtésen kereső Patreon, az üzemanyagkártyákkal és más fizetési megoldásokkal foglalkozó Fleetcor, vagy az egészségügyi információs szolgáltatásokból élő IQVIA, a Coursera oktatási platform, a TGI Friday’s étteremlánc vagy Forever Living Products MLM-rendszerrel értékesítő kozmetikumcég.
Hat magyar cég is van a felsoroltak közt, ezek:
- a Mol-csoport olajvállalat,
- a Richter gyógyszercég,
- a Herendi porceláncég,
- a Zwack alkoholos italokban utazó vállalat,*
- a Rába futómű- és alvázgyár**
- és a Sanatmetal gyógyászati implantátumokat gyártó cég.
A Mol-csoportnál a legegyértelműbbb, hogy miért nem kívánnak kivonulni: egész stratégiájuk az ellenkezőjére épül, és a korábbi rekordjaik sokszorosát keresik jelenleg az orosz olajon. Erről alább olvashat bővebben.
Ehhez kapcsolódóan: Kerüljön képbe az olajembargóról! – kérdések és válaszokRöviden: európai szinten is feltűnő politikai nyomásgyakorlást fejtett ki a cég érdekében a kormány, lényegében mentesültek is a jövő évtől életbe lépő olajszankciók alól. A háborús helyzet okozta olcsóbb orosz olaj pedig óriási nyereséggel jár.
A Mol rekordhasznaiból a kormány is részesül, ebből ugyanis egyelőre várhatóan simán kifizetik a kormány több száz milliárd forintos különadóját, és a hatóági üzemanyagárak okozta részleges veszteségeiket is.
A Richter a Vöröskereszthez hasonlította magát
A Richter vezetője Orbán Gábor, korábbi NGM-es államtitkár. Ő a HVG-nek júliusban arra hivatkozott, hogy
„a gyógyszerhez, terápiához hozzáférés alapjog, hasonlóan ahhoz, ahogy a Vöröskereszt munkáját sem kérdőjelezi meg senki a konfliktuszónákban. Eddig egyetlen gyógyszermulti sem hagyta el Oroszországot.”
Az állítások értékeléséhez viszont érdemes tudni, hogy egyáltalán nem minden gyógyszerhez vagy bármilyen terápiához való hozzáférés alapjog. Ezt a legtöbben Magyarországon is jó ismerhetik, akik számára nem hozzáférhető a lehető legmagasabb színvonalú ellátás. Csak az „egészségügyi ellátás minimális szintjéhez való hozzáférésre” jogosult mindenki még az Európai Unióban is.
Ezen túl a Vöröskereszt nem forprofit cég, a Richter viszont kiugróan sokat keresett azon, hogy folytatta oroszországi üzletelését: az idei első félévben 25 százalékkal, tízmilliárd forinttal többet, mint tavaly. Ehhez szerintük hozzájárult az is például, hogy Oroszországban a háború miatt a lakosság elkezdett gyógyszereket felhalmozni.
Emellett valóban nem vonult ki egyetlen nagy gyógyszermulti sem teljesen Oroszországból, de legtöbször komolyan korlátozták a tevékenységüket, megszüntették oroszországi marketingjüket vagy gyártásukat, vagy az oltásokra, alapvetően életmentő szerekre szűkítették szállításukat.
Itt olvashatja például a GSK gyógyszermulti érvelését angolul, akik emellett minden időszaki oroszországi profitjukat humanitárius segélynek ajánlották fel, amíg a háború tart.
A Richter eddig nem tett ilyen vállalást. A cég egyébként döntően női egészségügyi termékeket ad el Oroszországban, a fogantatást segítő szerektől kezdve a női vitaminokig, illetve a skizofrénia és a bipoláris zavar kezelésére szolgáló termékét értékesíti az oroszoknak.
Orbán Gábor nem beszélt arról, hogy a Richter komoly üzleti kockázatot vállalt azzal, hogy hosszú távon is elköteleződött az orosz piac mellett, a tartós növekedésében bízva.
A többi említett céget tekintve a teherautó-alvázak, az implantátumok vagy a szeszes italok esetében értelemszerűen nem merül fel, hogy életmentők lennének.
*Cikkünk megjelenése után a Zwack Unicum Nyrt. jelezte, hogy az orosz–ukrán háború kitörése óta megszüntette üzleti kapcsolatait Oroszországgal. Hozzátették, hogy a 230 éves Zwack Unicum elkötelezett a béke mellett, korszakokon átívelő családi vállalatként elítéli az erőszak és az agresszió valamennyi formáját, együttérez az Ukrajnában elesett áldozatok hozzátartozóival, és reménykedik a háború mihamarabbi befejezésében. Állításuk szerint már korábban jelezték a Yale listájának kezelői felé, hogy hibásan szerepeltetik őket.
** Cikkünk megjelenése után jelentkezett a Rába futómű- és alvázgyár is: „Határozottan visszautasítjuk, hogy cégcsoportunk bármely tagja is üzleti kapcsolatban áll, illetve állt volna Oroszországgal a fegyveres konfliktus kirobbanását követően.”
Richter: Van alapvetőnek minősített gyógyszerünk Oroszországban
Megkerestük az érintett cégeket is. Közülük a Richter pr- és kormányzati kapcsolatok osztálya úgy érvelt, hogy az oroszországi értékesítés felfüggesztése „ellentétes lenne” az egész gyógyszeripar küldetésével, amely „az emberi egészséget védi világszerte”.
Noha a cég szerint vannak olyan gyógyszergyártók, amelyek „kisebb mértékű korlátozásokat” vezettek be oroszországi tevékenységüket illetően, „az emberi egészség és életminőség védelme szempontjából alapvető termékek forgalmazásának felfüggesztése nem lehet opció a gyógyszeripari szereplők számára”. A Richternek vannak olyan termékei is, amelyeket Oroszországban alapvetőnek listázott be az orosz állam.
Orosz nyelvű Richter-reklámvideó
Állításuk szerint Oroszországban 12 millió ember vásárol Richter-termékeket, többségüknek valamilyen krónikus betegsége van. Cégük az orosz kiskerpiacon a huszadik legnagyobb gyártó. Ez utóbbi egyébként másképp mondva azt is jelenti, hogy öt százaléknál biztosan kisebb a piaci részesedésük. Arra nem válaszoltak, hogy a cég közép- és hosszú távon is elkötelezett-e még az oroszországi értékesítés növelése mellett.
A Sanatmetal köszönte, de nem kívánt felelni a kérdéseinkre, a többi érintett magyar vállalat, a Zwack utólagos nyilatkozata kivételével, pedig egyelőre nem válaszolt semmit.
Kínát a háború egyébként is kevésbé zavarja
Az Oroszországban továbbra is üzletelő vállalatok közül a legtöbb kínai, ami nem lehet meglepő azok után, hogy a kínai kommunista vezetés még szavakban sem ítéli el Putyin legújabb területfoglaló háborúját.
E kínai multik között számos iparág megtalálható a bankoktól kezdve az építőipari cégeken át például az olyan nagy kereskedőcégekig, mint az Alibaba.
Az ipari cégek tekintetében a német vállalatok közül kifejezetten sok döntött úgy, hogy a lehető legkisebb zavar mellett szeretné folytatni oroszországi üzleteit. A szerszámgyártó Hoffmanntól a gépgyártó Lemkenen át a villamosipari szereléstechnikai OBO Bettermannig számos, az iparágon belül ismert multit ki lehetne emelni.
A hivatalosan nem forprofit szervezetek közül csak egy szerepel a listán. Ez a svájci központú, de valójában holland oktatási szervezet, az International Baccalaureate Organization. Ők 3–19 éves kor között tartanak külön diplomaprogramot nemzetközi fogyasztóiknak.