Az orosz erők rakétákat és drónokat lőttek ki Kijev térségére és Ukrajna további öt területére éjjel – közölték tisztviselők szerdán, az immár harmadik éve tartó háború lezárását célzó, többnapos, intenzív diplomáciai erőfeszítések startja előtt.
Az ukrán légierő arról számolt be, hogy harminc légi célpontból 29-et lőtt le, köztük négy cirkálórakétát, egy Kinzsal ballisztikus rakétát és 24 Sahid drónt. Néhány ember megsérült – közölték a hatóságok.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök méltatta a légierő válaszát, „mindennapos sikerről” beszélt. Többször kérte Ukrajna nyugati partnereit, hogy biztosítsanak több légvédelmi rendszert, az Egyesült Államok pedig beleegyezett egy újabb Patriot rakétarendszer küldésébe – adta hírül két amerikai tisztviselő kedd este.
Ehhez kapcsolódóan: Újabb Patriot rakétarendszert küld Ukrajna kérésére az Egyesült ÁllamokHogyan lehet a legjobban támogatni Ukrajna erőfeszítéseit az orosz invázió megállítására? – ez lesz az elkövetkező napok nemzetközi találkozóinak központi kérdése.
A fegyver- és emberhátrányban lévő ukrán erők azért küzdenek, hogy visszatartsák a túlerőben lévő orosz hadsereget, amely megpróbálja kihasználni az ukránok sebezhetőségét. Ukrajnának az elmúlt hónapokban nem volt elegendő katonája, lőszere és légvédelme, miközben az oroszok folyamatosan próbálták megbénítani az ország áramellátását és áttörni a frontvonalat az ország keleti részein.
Katonai elemzők szerint Ukrajnának egész nyáron orosz támadással kell szembenéznie. Addig is több katonát kell kiképeznie, erődítményeket kell építenie, és reménykednie abban, hogy a nyugati katonai segélynyújtás úgy felgyorsul, hogy 2025-ben Kijev képes lesz saját offenzívát indítani.
A G7 országcsoport gazdag demokráciáinak vezetői – köztük Joe Biden amerikai elnök – csütörtökön Olaszországban gyűlnek össze éves csúcstalálkozójukon, hogy megvitassák, hogyan lehetne több pénzt kipréselni Ukrajna számára az országaikban befagyasztott orosz vagyonból.
Ugyancsak csütörtökön tartják havonta esedékes ülésüket az Egyesült Államok, Európa és más országok védelmi vezetői Ukrajna biztonsági szükségleteiről. Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere a brüsszeli rendezvény házigazdája.
A hét végén közel kilencven ország és szervezet képviselői – felerészt Európából – vesznek részt a Svájcban megrendezendő ukrajnai békecsúcson, amely Oroszország nélkül végzi majd a munkát.
Ehhez kapcsolódóan: Ukrajnában tombolnak a harcok, a svájci elnök szerint „nem propaganda” a békecsúcsA második világháború óta legnagyobb európai konfliktusban mindkét fél a vele baráti országokhoz folyamodik segítségért fegyveres erői ellátásához. A háború több tízezer ember életét követelte mindkét oldalon, köztük sok civilét.
Míg Ukrajna a nyugati országok felé fordult, Vlagyimir Putyin orosz elnök olyan országoknál keresett segítséget, mint Irán és Észak-Korea. Meg nem erősített hírek szerint Putyin hamarosan harmadszor is ellátogathat Kim Dzsongunhoz, Észak-Korea vezetőjéhez.
A nagyjából ezer kilométeres frontvonal mentén folyó harcok az elmúlt hónapokban a részben megszállt kelet-ukrajnai Donyecki területen összpontosultak, ahol az orosz erők a dombtetőn lévő kulcsfontosságú Csasziv Jart próbálják megszerezni más stratégiai jelentőségű területek mellett.
Múlt hónapban az oroszok offenzívát indítottak az Oroszországgal határos északkeleti Harkivi területen is. Putyin azt mondta: pufferzónát akar létrehozni ott, hogy elejét vegye a határon átnyúló ukrán támadásoknak. Az offenzíva ukrán harcosokat vont el Donyeckből.
Oroszország azonban csak járulékos előnyre tett szert, nagy áron.
A Harkivi területen az orosz egységek előrenyomulása megtorpant Vovcsanszknál – közölte Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok szerdán a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Ehhez kapcsolódóan: Oroszország lövi Harkiv környékét, Putyin pufferzóna létrehozására törekszik