Oroszország kárörvend, Németország dühös a washingtoni zavargások miatt

A rendőrség megpróbálja az útját állni Donald Trump támogatóinak, a Capitolium második emeletén, közel a Szenátus bejáratához, miután áttörték a védelmi intézkedéseket és bejutottak az épületbe. Washington, Egyesült Államok, 2021. január 6.

Oroszország, Kína és Irán megragadta az alkalmat, hogy kicsit ekézze az Egyesült Államokat a Capitoliumnál kitört zavargások miatt. Merkel szomorú és dühös az események miatt. Az amerikai jobboldali médiában máris „alternatív” magyarázatok születtek.

Orosz képviselők szerint a Capitolium megrohamozása annak a jele, hogy az Egyesült Államok hanyatlik és az amerikai demokrácia „mindkét lábára sántít”. A washingtoni események után Moszkvában többen azt mondták, hogy szerintük innentől az Egyesült Államok nincs abban a pozícióban, hogy más országokat kioktasson a demokráciáról és a szabadságról.

„Innentől nincs joga az USA-nak kritizálni minket”

Elszabadult az erőszak a Trump melletti demonstráción Washingtonban január 6-án. A tüntetők betörtek a Capitoliumba, ahol a képviselőház és a szenátus együttes ülésén hivatalosan bejegyezték volna az elektorok szavazatait és kihirdették volna Joe Biden győzelmét. Az ülést félbe kellett szakítani, a képviselőket kimenekítették, egy nőt a tüntetők közül halálos lövés ért.

Az orosz állami televízió a „Capitolium ostroma” és „Káosz Washingtonban” címekkel számolt be az eseményekről, miközben Trump támogatóit mutatták, ahogy betörnek a törvényhozás épületébe. „A vesztes félnek több mint elég oka van rá, hogy csalással vádolja a győzteseket, világos, hogy az amerikai demokrácia mind a két lábára sántít” – mondta Konsztantin Koszacsjov, az orosz parlament felsőházának a nemzetközi kapcsolatokért felelős bizottságának az elnöke Facebookon.

Bár az ortodox karácsony miatt a Kreml még nem adott ki hivatalos reakciót az eseményekre, Koszacsjovon kívül más orosz képviselők is arról beszéltek, hogy innentől fogva nincs joga az Egyesült Államoknak kritizálni másokat a demokratikus normák megszegése miatt. Amerika gyakran fogalmaz meg kritikát az oroszokkal szemben a demokrácia és az emberi jogok megsértése miatt, de ezt Moszkva álszent és igazságtalan dolognak tartja.

Your browser doesn’t support HTML5

Videó: az erőszakos tömeg a Capitoliumban

Kína Hongkonggal hozakodott elő

Kína – egy másik olyan ország, ami rendszeresen verbális csörtébe szokott bonyolódni az Egyesült Államokkal, és az utóbbi években változó intenzitással kereskedelmi háború is zajlik a két ország között – szintén reagált a washingtoni zavargásokra. Peking a hongkongi zavargásokhoz hasonlította a Capitolium megrohanását, megjegyezve, hogy nem volt halálos áldozat, amikor a tüntetők elfoglalták a hongkongi törvényhozás épületét. A washingtoni események képsorait a kínai állami televízió folyamatosan vetítette.

„Az amerikai reakciók és szóhasználat a hongkongi 2019-es eseményekre egészen más volt, mint amit most használnak az aktuális eseményekkel kapcsolatban” – mondta Hua Csunying, a kínai külügy szóvivője. Hua elítélte azt is, hogy az Egyesült Államok szankciókra készül. Az Egyesült Államok szankciókat vezethet be a hongkongi demokráciapártiak tömeges letartóztatása miatt, miután egy razzia során egy amerikai állampolgárt is őrizetbe vettek.

Hongkongban a függetlenség pártiak és a Pekinghez hű erők is egyformán elítélték a washingtoni zavargásokat, a demokráciapártiak azt mondták, ők a demokratikus értékekért tüntettek, és nem azért, hogy megváltoztassák a választások eredményét. Li Csuk-jan, a hongkongi demokráciapárti tüntetések egyik ismert alakja azt mondta, hogy a Capitolium ostromával „nevetség tárgyává vált” az Egyesült Államok.

Káosz és erőszak: képeken amint betörnek a tüntetők az amerikai Capitolium épületébe

Merkel dühös és szomorú

A nyugati világban is volt, aki kemény szavakkal illette a január 6-ai eseményeket. Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy dühös és szomorú a Kongresszus megrohamozásáról szóló felvételeket látva. Merkel szerint a demokrácia alapelve, hogy a választásoknak vannak győztesei és vesztesei, és mindkét félnek felelősségteljesen tartania kell magát a szerepéhez, hogy „maga a demokrácia győztes maradhasson”.

A német kancellár elmondta, hogy szomorú, amiért Donald Trump november óta nem volt hajlandó elismerni a vereségét, és még az események napján is kitartott a korábbi állításai mellett. Merkel szerint ez tette lehetővé, hogy olyan atmoszféra alakuljon ki, ami végül az erőszakos cselekményekhez vezetett. A német kancellár bánatát fejezte ki az este áldozatai miatt, viszont azt mondta, hogy reménytelinek tartja, hogy végül a Kongresszus befejezte a jóváhagyási folyamatot. Merkel szerint „új fejezet nyílik meg az amerikai demokráciának” Joe Biden hivatalba lépésével.

Donald Trump amerikai elnök Angela Merkel német kancellárral beszél egy, a watfordi NATO-csúcs alkalmával megtartott bilaterális találkozón, 2019. december 4-én.

Irán: „törékeny és sérülékeny a nyugati demokrácia”

Irán sem szalasztotta el a lehetőséget, hogy a nyugati demokrácia állapotán élcelődjön. „Amit tegnap este és ma az Egyesült Államokban láttunk, mindenekelőtt azt mutatja, hogy mennyire törékeny és sérülékeny a nyugati demokrácia” – mondta Hasszán Rohani iráni elnök a helyi állami csatornán. „Jött egy populista és katasztrófába vezette az országát az elmúlt négy évben. Remélem az egész világ és a Fehér Ház következő lakója is tanulni fog a dologból” – mondta az elnök. Donald Trump az időként fellángoló iráni USA-ellenes érzéseken túl is különösen népszerűtlen az országban, amióta felrúgta a Teheránnal kötött atomalkut, és újra szankciókat vezetett be az országgal szemben.

A szankciók nagy terhet rónak Irán amúgy is gyengélkedő gazdaságára. Sokan arra számítanak, hogy a Biden-kormány rendezi Iránnal a viszonyt, igaz Irán utóbbi időben folytatott stratégiája sem éppen a diplomáciának kedvezett – ismét az atomalkut sértő minőségű uránt kezdtek előállítani, valamint „nemzetközi elfogatóparancsot” adtak ki Donald Trump ellen Kászem Szolejmáni, az ország egyik vezető katonai stratégájának megölése miatt.

Ehhez kapcsolódóan: Sokkolta a világ politikusait a Capitolium elfoglalása

Egyes amerikai lapok szerint valójában a szélsőbal randalírozott

Bár az Egyesült Államok médiája szinte egyöntetűen elítélte az eseményeket, voltak akik megalapozatlan összeesküvés-elméletekkel álltak elő, mások pedig próbálták jogosnak beállítani az erőszakos cselekményeket. Az amerikai jobboldali lapok próbálták kisebbíteni a Capitolium megrohanásán komolyságát, és – bizonyíték nélkül – azt állították, szélsőbaloldali provokátorok keveredtek a tömegbe.

„Amit ma láthattunk, az többségében gyönyörű volt” – mondta Ben Bergquam, a Real America's Voice, egy kisebb netes felület tudósítója. A Real America's Voice, a One America News Network és a Newsmax is bizonyíték nélkül azt állította, hogy szélsőbaloldaliak vegyültek a Trump támogatók közé. A Newsmax egyébként a magyar kormánybarát média egyik kedvelt forrása, a Magyar Nemzet azt írja róla, hogy a „Hír TV amerikai partnertelevíziója”.

„Azt hiszem, hogy az Antifa álruhás tagjai lehettek” – mondta a Capitoliumba betörő emberekről Gina Loudon, a Real America’s Voice munkatársa. Az Antifa egy lazán szerveződő baloldali mozgalom, akikről a Trump támogatók előszeretettel terjesztik, hogy valójában szélsőbaloldali terroristák.

Tucker Carlson, a Fox News sztárja azt mondta, hogy érthető volt a zavargás résztvevőinek haragja. „Ennek a dolognak oka van. Azért történik, mert azok, akiknek hatalma van, úgy döntöttek, hogy olyan erővel nyomják el a lakosságot, hogy a dolog egy ponton kirobban” – mondta a népszerű tévés személyiség.

Készült a France24, a Reuters, a Frankfurter Allgemeine Zeitung, és a USNews tudósításainak felhasználásával.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.