Oroszország éjjel újabb légicsapáshullámot indított Ukrajna ellen, de a rakéták és drónok nagy részét az ukrán légvédelem lelőtte – közölték katonai és regionális tisztviselők május 26-án.
Az éjszaka folyamán többórás légiriadót hirdettek ki Ukrajna területén, mivel Kijevet és több más területet is légicsapások értek.
Az orosz hadsereg 17 rakétát és 31 iráni gyártmányú drónt lőtt ki polgári és katonai célpontokra, de az ukrán légvédelemnek sikerült tíz rakétát és 23 drónt lelőnie – jelentette az ukrán légierő parancsnoksága május 26-án reggel.
Az aláhulló roncsok kárt okoztak Kijev Obolon és Sevcsenkivszkij kerületében, de Szerhij Popko, a főváros katonai közigazgatásának vezetője azt mondta, hogy a helyi idő szerint hajnali 3 óra körül kezdődő és három órán át tartó támadást követően nem érkezett jelentés sérülésről vagy halálos áldozatról.
Ebben a hónapban ez volt a 13. ilyen támadás az ukrán főváros ellen.
Helyi tisztviselők szerint a Harkivi és a Dnyipropetrovszki területet is támadták a levegőből az oroszok.
Egy ember megsérült a Dnyipropetrovszki területen az orosz légicsapások „rendkívül nehéz éjszakáján”, amikor jelentős károk keletkeztek a polgári infrastruktúrában – közölte az ottani kormányzó, Szerhij Liszak.
A Harkivi területen Merefa és Izjum város is károkat szenvedett a dróntámadásokban – közölte Oleg Szinehubov, a harkivi regionális katonai közigazgatás vezetője.
Kemény és véres harcok jönnek ezután is
Ami a harcteret illeti: folytatódtak az összecsapások Bahmutban, a kelet-ukrajnai háború gyújtópontjában és a város környékén – számolt be az ukrán hadsereg vezérkara május 26-i napi jelentésében. Ez megint ellentmond Oroszország állításainak arról, hogy erői a város egész területét elfoglalták.
Május 25-én az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője, Mark Milley tábornok azt mondta, hogy Oroszország nem fog katonai győzelmet aratni Ukrajnában, kemény és véres harcot jósolt a továbbiakban, amikor a Kijevet támogató országok Ukrajnai Védelmi Kapcsolattartó Csoportja (UDCG) nemzetközi virtuális találkozót tartott.
„Oroszország katonailag nem fogja megnyerni ezt a háborút. Egyszerűen nem fogja” – mondta Milley újságíróknak május 25-én a virtuális találkozót követően.
Hozzátette, hogy a Kreml eredeti céljai – köztük a jelenlegi ukrán kormány leváltása – „katonai eszközökkel nem érhetők el. Nem valósul meg.”
Ennek ellenére – mondta – Oroszország nagy harci erejének jelenléte Ukrajnában nem teszi valószínűvé, hogy Kijev a közeljövőben visszafoglalja Ukrajna teljes területét, beleértve azt is, amelyet Moszkva 2014-ben foglalt el.
„Ez azt jelenti, hogy a harc folytatódni fog. Véres lesz. Nehéz lesz. És egy ponton mindkét fél tárgyalni fog a rendezésről, vagy eljutnak a katonai megoldásig.”
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter, aki szintén részt vett a virtuális konferencián, elmondta, hogy Ukrajnának csaknem 65 milliárd dolláros katonai segélyt nyújtottak támogatói az orosz invázió 2022. februári kezdete óta.
Most Kijev napirendjén kiemelt helyen szerepel az ígért F–16-os vadászgépek leszállítása – ezek kifinomultabbak azoknál a szovjet gyártmányú harci repülőgépeknél, amelyek ma arzenálja részét képezik.