Oroszország továbbra is elfojtja a mozgósítás elleni tüntetéseket, de egyre többen kritizálják a besorozást

Rendőrök őrizetbe vesznek egy férfit Moszkvában, aki a Vlagyimir Putyin elnök által bejelentett részleges mozgósítás ellen tiltakozik 2022. szeptember 21-én

Már több mint 840 embert vettek őrizetbe a részleges katonai mozgósítás ellen tiltakozók közül Oroszországban, ahol 35 városban volt tüntetés a döntés miatt, közben pedig vezető Kreml-párti véleményformálók kezdték megkérdőjelezni a sorozás lebonyolításának módját.

A politikai üldöztetés ellen fellépő független orosz emberi jogi szervezet, az OVD-Info szerint hétfőig legalább 842 embert vettek őrizetbe, csaknem felüket Moszkvában.

Az emberi jogi csoport, amely figyelemmel kíséri az oroszországi politikai letartóztatásokat és őrizetbe vételeket, azt mondta, hogy a rendőrség által közzétett adatoknál több lehet az őrizetbe vettek száma, mert csak olyan neveket közölnek, amelyeket ellenőrizni tudnak.

Az OVD-Info vasárnapi adatai még nem tartalmazták a dél-oroszországi Dagesztán fővárosában őrizetbe vett tiltakozókat.

Az országos tüntetések néhány órával azután törtek ki, hogy Vlagyimir Putyin elnök múlt szerdán bejelentette a részleges katonai mozgósítást, amelynek célja az Ukrajnában harcoló orosz katonai erők megerősítése.

Az orosz rendőrséget mozgósították azokban a városokban, ahol a Veszna nevű ellenzéki csoport és Alekszej Navalnij ellenzéki politikus támogatói tiltakozásra szólítottak fel.

Az orosz médiában megjelent képek olyan jeleneteket mutattak, amelyeken a rendőrség erőszakot alkalmaz a tüntetőkkel szemben, és a jelentések szerint sok, a tüntetéseken őrizetbe vett fiatalt behívtak katonai szolgálatra.

Ehhez kapcsolódóan: Elemzés: nem hoz gyökeres változást: az orosz mozgósítás lassíthatja, de nem állítja meg az ukrán offenzívát

Mahacskalában, Dagesztán fővárosában vasárnap a rendőrség ismeretlen számú tüntetőt oszlatott szét, miután a sorozás miatt tömeges tiltakozás alakult ki a városban – írta a Szabad Európa észak-kaukázusi szolgálata, a Caucasus.Realities.

Az összecsapásokról a Telegramon megosztott egyik videón az látható, amint két rendőr vezet el egy tüntetőt, mindkét kezét lefogva, és egy szemből érkező rendőr pofon vágja az őrizetbe vett férfit, aki erre lefejeli a rendőrt, ezután pedig dulakodás alakul ki.


Az Oroszország által 2014-ben elfoglalt és annektált ukrán félszigeten, a Krímben az oroszok által beiktatott vezetés azt mondta, hogy a nap végére befejeződik a mozgósítás, ami növeli a kényszermozgástól való félelmet.

A mozgósítás azután történt, hogy az orosz erők jelentős veszteségeket szenvedtek az ukrán hadsereg által indított ellentámadásokban a megszállt területeken, Ukrajna keleti részén. Putyin mozgósítási parancsát szombaton olyan rendeletek követték, amelyek szigorúbb büntetéseket szabnak ki azokra az oroszokra, akik önként megadják magukat az ukrán erőknek, vagy megtagadják a mozgósítási parancsot.

Orosz tisztviselők közölték, hogy akár háromszázezer tartalékost is behívhatnak, de csak olyanokat, akiknek megfelelő harci és szolgálati tapasztalatuk van. Az orosz médiában azonban olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint olyanokat is behívnak, akik soha nem szolgáltak a hadseregben, vagy akik már túl vannak a hadköteles korhatáron, a külföldi sajtó pedig arról számolt be, hogy a valódi cél több mint egymillió katona mozgósítása, de ezt a Kreml tagadja.

Több száz ember került őrizetbe a mozgósítás elleni tüntetéseken Oroszországban

Nyugati tisztviselők szerint Oroszország hetven-nyolcvanezer katonát veszíthetett a halottakkal és sebesültekkel együtt a háború kezdete óta.

A veszteségek pótlására indított részleges mozgósítás miatt jelentések érkeztek arról, hogy orosz állampolgárok próbáltak elmenekülni az országból, és még Kreml-párti véleményformálóktól is lehetett hallani kritikákat, ami nagyon ritkának számít.

Margarita Simonyan, az állami támogatású Russia Today (RT) főszerkesztője szombaton azt írta Telegramon, hogy miközben azt mondták, hogy csak 35 éves korig soroznak be férfiakat, „az idézések negyvenéveseknek is mennek”.

„Felbosszantják az embereket, mintha szándékosan, rosszindulatból tennék” – mondta Simonyan a behívásokat szervező hatóságokról.

Ehhez kapcsolódóan: Az EU külügyi biztosa új szankciókat ígér Oroszország ellen a részleges mozgósítás után

Az orosz elnök Emberi Jogi Tanácsának vezetője, Valerij Fadejev szombaton felszólította Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert, hogy állítsa le azt a gyakorlatot, ahogy az országban számos sorozóbizottság eljár.

Vasárnap Oroszország két vezető rangidős törvényhozója is megszólalt az egyre növekvő vitában.

Valentina Matvijenko, az orosz Föderációs Tanács elnöke Telegramon azt írta, hogy tud olyan jelentésekről, amelyek szerint olyan férfiakat is behívnak, akik szolgálatra alkalmatlanok, nem lenne szabad besorozni őket.

„Az ilyen túlkapások teljesen elfogadhatatlanok, és teljesen természetesnek tartom, hogy ezek éles társadalmi reakciót váltanak ki” – írta.

Vjacseszlav Volodin, az Állami Duma elnöke azt írta, hogy „érkeztek panaszok”.

„Ha hiba történt, azt ki kell javítani. A hatóságoknak minden szinten felelősséget kell vállalniuk” – tette hozzá.

Ehhez kapcsolódóan: Minden jegy elkelt – Sokan menekülnek Oroszországból