Oroszországot okolják Európában a gázválságért

Stoptáblát helyeztek el a Gazprom központi épületének kerítésén. 2020. január 21.

A Nemzetközi Energiaügynökség vezetője Oroszországot tette felelőssé az európai földgázválság jelentős részéért. Szerdán arról beszélt, hogy a magas árak és a tartalékok alacsony szintje nagyrészt az állami tulajdonban álló gázszolgáltató, a Gazprom magatartásából fakad.

Fatih Birol, a párizsi székhelyű nemzetközi energiafelügyelet ügyvezető igazgatója egy online sajtótájékoztatón azt mondta, Oroszország akár harmadával több gázt küldhetne a meglévő vezetékeken. Ez az európai napi fogyasztás mintegy tizedét tenné ki – körülbelül annyit, amennyire az iparág tisztviselői szerint szükség lenne ahhoz, hogy a vártnál hidegebb időjárás esetén elkerülhető legyen a súlyos hiány.

„Az európai gáz tekintetében (…) úgy gondoljuk, hogy az európai gázpiacokon tapasztalt szűkösségben erős szerepet játszik Oroszország magatartása” – mondta Birol.

„Szemben a csővezetékeken szállító más országokkal, így Norvégiával, Algériával vagy Azerbajdzsánnal, amelyek növelik Európába irányuló szállításaikat, a Gazprom a negyedik negyedévben 25 százalékkal csökkentette európai exportját” az egy évvel korábbihoz képest „a magas piaci árak ellenére” – tette hozzá.

Putyin szerint ők eleget tettek

Vlagyimir Putyin orosz elnök hangsúlyozta, hogy a Gazprom eleget tett a hosszú távú szerződésekben vállalt kötelezettségeinek, és a magas azonnali gázárakért azokat az európai döntéseket hibáztatta, amelyek az ingadozó rövid távú piaci árak irányába mozdultak. Azt is állította, hogy a német gázvásárlók Lengyelországnak és Ukrajnának adják el az orosz gázt, ahelyett hogy a saját piacuk igényeit elégítenék ki.

A Gazprom magatartása

Birol az újságírók nyomására sem volt hajlandó közvetlenül kijelenteni, hogy Oroszország arra használja a földgázt, hogy politikai nyomást gyakoroljon Nyugat-Európára. Moszkva katonák ezreit telepítette Ukrajnával közös határa közelébe, és követelte, hogy Ukrajnát zárják ki a NATO-tagságból. Jóváhagyást akar az újonnan épített Északi Áramlat 2. vezetékéhez, amely megkerülne más országokat, és közvetlenül Európába szállítaná a földgázt, de Ukrajna, Lengyelország és az Egyesült Államok ezt ellenzi.

Birol így válaszolt: „Azt is megjegyezném, hogy az orosz gáz renyhe áramlása Európába egybeesik az Ukrajna miatt fokozódó geopolitikai feszültségekkel. Csak ezt az egybeesést szerettem volna kiemelni.”

A föld alatti tárolókban – ahonnét elsősorban a közművek megugrott hő- és villamosenergia-igényeit elégítik ki – a gázszint csak a kapacitás ötven százalékát éri el, szemben az év ezen pontján mért hetvenszázalékos történelmi átlaggal. Emiatt szárnyal a földgáz ára, és ez olyan kereskedelmi lehetőség, amelyről az orosz állami beszállító, a Gazprom lemondott.

A bizonytalanság változatlan

„Az árakkal és a kínálattal kapcsolatos bizonytalanság továbbra is magas, miközben a fűtési szezon nagy része még hátravan” – mondta Birol. A hajón szállított folyékonyföldgáz-készletek segítenek, de ezekre nem lehet mindig számítani a hosszabb szállítási idő miatt – tette hozzá.

Elmondta, hogy jórészt a Gazprom áll a gáztartalékok alacsonyabb szintje mögött, a társaság felel a hiány feléért, annak ellenére hogy Európa tárolókapacitásának mindössze a tíz százalékát birtokolja.

Készült az AP tudósításának felhasználásával.