Ostrom alá vett kikötőkben, magtárakban áll a világpiacra szánt búza

A korlátozott lehetőségek miatt sok gazdálkodó úgy dönt, hogy egyáltalán nem vet. Elemzők szerint a mezőgazdaságtól függő Ukrajnában a kukorica- és búzatermelés idén közel negyven százalékkal elmarad a háború előtti szinttől

Viktor Cvik általában gabonatermése kilencven százalékát a dél-ukrajnai Odessza kikötőjéből exportálja. Bár az idei termés húsz százalékkal több lett, mint a tavalyi – ami békeidőben előnyös lett volna –, a háború idején a magas logisztikai költségek és az ukrán fekete-tengeri kikötők orosz blokádja miatt a gabonaszállítás megfizethetetlenül drága

Oroszország múlt hónapban kilépett egy háborús megállapodásból, amely lehetővé tette Ukrajna számára, hogy gabonát szállítson a világ minden tájára. Sok ukrán gazdához hasonlóan Cvik üzlete is gyakorlatilag megfeneklett. Mivel nincs mód az értékesítésre, most az a gondja, hogyan maradjon talpon anyagilag. Arra a kérdésre, hogyan képzeli el vállalkozása és hetvenhét alkalmazottja jövőjét, akiknek megélhetése tőle függ, Cvik azt válaszolta: „Túl fájdalmas erről beszélni”

A megállapodás felmondása óta Oroszország célba vette Ukrajna kikötőit és különösen gabonasilóit, mint például ezt az augusztus 16-án kora reggel megtámadott Odessza melletti silót. Ukrajna megtorlásképp Oroszország kikötőit vette célba, ami a búza és a kukorica árának megugrását eredményezte a világpiacokon

Mivel a gabona volt a gazdaság fő bevételi forrása, Cvik terménye eljutott egészen Indiáig és Észak-Afrika legszegényebb országaiba. Mivel az egyetlen lehetőség a költségesebb közúti, vasúti és folyami útvonalakon Európán keresztül vezet – ami a szomszédos országok ellenállásába ütközik –, gabonája valószínűleg a raktárakban marad, ami több tízezer dolláros veszteséget jelent számára

Aratás a fronttól tíz kilométerre, egy rakéta vájta kráter körül. A kikötők blokádja, a földjeiket elborító fel nem robbant lőszerek veszélye és a munkaerő csökkenése miatt – mivel a munkaképes katonák a fronton szolgálnak – sok ukrán gazdálkodónak nehézséget okoz, hogy biztosítsa terményeit a fejlődő országokban élő, éhínséggel küzdő embereknek

Cvik hatalmas farmján, a Kijevtől nyolcvanöt kilométerre keletre fekvő Zsurivkában nemcsak búzával, hanem kecskesajtkészítéssel is foglalkozik

Cvik négy alkalmazottja is a frontra ment, a többiek takarították be a búzát, és már készülnek a következő szezonra

Egy magtár és egyben egy új lehetséges támadási célpont az ukrajnai Zsurivkában 2023 augusztusában, egy hónappal azután, hogy Oroszország kilépett abból az ENSZ és Törökország által közvetített megállapodásból, amely a Fekete-tengeren keresztül ukrán gabonát szállító hajók védelméről szólt

Viktor Cvik ellenőrzi a kecskesajtkészletet. Vannak olyan stratégiák, mint a cserekereskedelem, amelyekhez Cvik is folyamodott, hogy életben tartsa a gazdaságot, de nem számít arra, hogy nyereséget fog termelni – a nullszaldó a legjobb, amiben reménykedhet

Amióta Oroszország kilépett a fekete-tengeri gabonaegyezményből, amely lehetővé tette az ukránoknak, hogy védett tengeri útvonalakon gabonát exportálhassanak a világpiacra, és kikötőket, magtárakat támadott meg, egyre több gazda adja fel munkáját, ami világszinten súlyos gazdasági krízishez vezet.