Öt év börtönre ítéltek egy kínai újságírót a #metoo mozgalom támogatásáért

A kantoni bíróság 2024. június 14-én, ahol az ítélet született

Támogatói szerint Kínában őrizetbe vétele után csaknem három évvel öt év börtönre ítéltek egy újságírónőt, aki az országban születőben lévő #metoo mozgalmon keresztül hirdette a nők jogait. A vád felbujtás volt az államrend felforgatására.

Az Associated Pressnek eljuttatott ítélet kimondja, hogy Huang He-csien százezer jüan (több mint ötmillió forint) pénzbírságot is köteles megfizetni. Ezzel aláhúzza a kormányzó Kommunista Párt intoleranciáját minden olyan cselekedettel szemben, amely kívül esik az ellenőrzésén egy olyan rendszerben, amelynek a felső szintjét férfiak uralják.

A kínai #metoo mozgalom csak rövid ideig virágzott, mielőtt a kormány elfojtotta volna. Kína gyakran úgy hallgattatja el az aktivistákat, hogy hosszú ideig magánzárkában tartja, majd börtönbüntetésre ítéli őket.

Ehhez kapcsolódóan: Egy új törvény tovább szigorítja a másként gondolkodókkal szembeni fellépést Hongkongban

Huang szabadon bocsátásának dátuma 2026. szeptember 18., miután beleszámítják büntetésébe az őrizeti idejét is. Vele együtt őrizetbe vett aktivistatársát, Vang Csian-binget ugyanazon vád alapján három év hat hónap börtönbüntetésre ítélték. Vang inkább munkajogi tevékenységéről ismert, de segített a nőknek a szexuális zaklatások bejelentésében is.

Huang és Vang ügye a jelek szerint összefonódik a jogvédőkkel szembeni általános fellépés legutóbbi hullámával. Ez a tendencia a #metoo mozgalom előtti incidenseket is érint, ilyen volt például azoknak a nőknek a letartóztatása 2015-ben, akik a közösségi járműveken tapasztalható szexuális zaklatások ellen terjesztettek röpiratot.

A szabadúszó újságíróként dolgozó Huang 2018-ban segített az első kínai #metoo-ügy kirobbantásában, amikor nyilvánosságra hozta egy végzős egyetemista vádjait arról, hogy Kína egyik legrangosabb egyetemén szexuálisan zaklatta doktori dolgozatának témavezetője.

Barátaik szerint Huang és Vang 2021. szeptember 19-én tűnt el, egy nappal azelőtt, hogy Huang az Egyesült Királyságba repült volna, hogy megkezdje a nemi erőszakkal és konfliktusokkal foglalkozó mesterképzését a Sussexi Egyetemen. 2023 szeptemberében bíróság elé állították őket.

Ehhez kapcsolódóan: Hol van Peng Suaj? Szabad a póló az Australian Openen

A Nemzetközi Női Médiaalapítvány korábban Huangnak adományozta a Wallis Annenberg Justice for Women Journalists (Igazságot a női újságíróknak) díját.

Huang és Vang támogatói egy GitHub-weboldalt hoztak létre, ahol az üggyel kapcsolatos legújabb fejleményeket és gondolataikat teszik közzé. Kínát a megfigyelőcsoportok rendszeresen a legtöbb újságírót bebörtönző országok közé sorolják.

Az Amnesty International kínai igazgatója, Sarah Brooks nyilatkozatban bírálta a Huang elleni ítéletet, amelyet támadásnak minősített a nők érdekképviselete ellen a Kínai Népköztársaságban, amely régóta hirdeti, hogy „az eget félig a nők tartják a magasban”, miközben intézményeit változatlanul a férfiak uralják.

„Ezek az ítéletek meghosszabbítják mélységesen igazságtalan fogva tartásukat, és további dermesztő hatást gyakorolnak az emberi jogokra és a társadalmi érdekképviseletre egy olyan országban, ahol az aktivisták egyre növekvő állami erőszakkal szembesülnek” – fogalmazott Brooks e-mailben elküldött állásfoglalásában.

„Valójában tényleges bűncselekményt nem követtek el. A kínai kormány ürügyet gyártott ahhoz, hogy fenyegetőnek nyilváníthassa a munkásságukat, és célkeresztbe vehesse őket, amiért önmagukat és másokat tanítják a társadalmi igazságosság olyan kérdéseiről, mint a nők méltósága és a munkavállalók jogai” – mondta Brooks.

Készült az AP beszámolójának felhasználásával.