Miközben a szupergazdagok rekordgyorsasággal, mintegy kilenc hónap alatt ledolgozták a koronavírus-járvány miatt elszenvedett veszteségeiket, a legszegényebb csoportokhoz tartozók még több mint egy évtized múlva is érezhetik a válság gazdasági hatásait – írta friss jelentésében az Oxfam brit segélyszervezet.
„Az Egyenlőtlenség Vírusa” című tanulmányt a világ vezető politikusainak és üzletembereinek szokásos éves tanácskozása, a davosi Világgazdasági Fórum hétfői nyitónapjára időzítve tették közzé.
A jelentés készítői lehetségesnek tartják, hogy a mostani járvány nyomán egyszerre a világ szinte minden országában fokozódni fognak a gazdasági egyenlőtlenségek, amire először lenne példa az erről szóló adatok gyűjtésének több mint száz évvel ezelőtti kezdete óta. A szegénységben élők számára legalább 14-szer hosszabb ideig tarthat a visszatérés a válság előtti szinthez, mint a világ ezer leggazdagabb embere számára, akik többségében fehér férfiak.
Az Oxfam csaknem nyolcvan ország háromszáz közgazdászának megkérdezésével végzett felmérése azt mutatja, hogy a válaszadók 87 százaléka a pandémia miatt „emelkedésre” vagy „jelentős emelkedésre” számít hazájában a jövedelmi egyenlőtlenségekben.
A dokumentumban a segélyszervezet bemutatta, hogy a gazdasági rendszer miként teszi lehetővé a szupergazdag elit számára a további vagyonfelhalmozást a nagy gazdasági világválságot követő legsúlyosabb recesszió során is, miközben emberek milliárdjai folytatnak napi szintű küzdelmet a megélhetésért. Feltárja azt is, hogy a járvány tovább mélyíti a régóta fennálló gazdasági, faji és nemi törésvonalakat.
Ehhez kapcsolódóan: Dél-Afrika leggazdagabb embere előbb kapott oltást Svájcban, mint a helyiekA szupergazdagok számára már véget ért a válság
A világ tíz leggazdagabbjának összesített vagyona a járvány kezdete óta nagyjából 500 milliárd dollárral nőtt – ez elegendő lehetne akár arra is, hogy minden egyes embernek kifizessék a koronavírus elleni vakcinát, illetve biztosítsák, hogy senkit ne taszítson szegénységbe a mostani helyzet. Mindeközben a világjárvány az utóbbi kilencven év legmagasabb munkanélküliségét eredményezte, több száz millió ember maradt állás nélkül.
A válság a nőket súlyosabban érinti, miután globálisan felülreprezentáltak a rosszul fizető munkakörökben, amelyek dolgozóira komoly kihatással volt a járvány. Amennyiben a nők olyan arányban lennének jelen ezekben a szakmákban, mint a férfiak, akkor 112 millió nő nem lenne magas kockázatnak kitéve a jövedelme vagy a munkája elvesztését illetően. Az egészségügyi és szociális dolgozók körülbelül 70 százaléka nő, s bár fontos szerep az övék, általában rosszul vannak fizetve, a vírushelyzet miatt ráadásul most magasabb veszélynek is vannak kitéve.
Az egyenlőtlenség emberéletekben is számolható
Brazíliában a koronavírus miatti halálozásnak 40 százalékkal magasabb a kockázata az afrikai származásúak esetében, mint a fehéreknél. Az Egyesült Államokban pedig csaknem 22 ezer fekete és spanyol ajkú személy lenne még életben, ha a körükben mért halálozási arány megegyezne a fehér lakosságéval. Franciaországban, Indiában vagy Spanyolországban a szegényebb régiókban élők körében magasabb a fertőzöttségi és a halálozási arány az országos átlagnál, utóbbi Angliában a leghátrányosabb helyzetű körzetekben több mint duplája a leggazdagabb térségekben regisztráltnak.
A jelentés szerint a tisztességesebb gazdaság kialakítása kulcsfontosságú lenne a gyors gazdasági helyreállítás szempontjából. Egy, a legnagyobb járvány alatti többletnyereséget elérő 32 globális nagyvállalatot sújtó ideiglenes különadóval mintegy 104 milliárd dollárt lehetett volna begyűjteni 2020-ban. Ez elegendő lett volna arra, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országokban munkanélküli segélyt nyújtsanak minden rászorulónak, illetve pénzügyi támogatást minden gyerek és idős számára.
Your browser doesn’t support HTML5
Ételt oszt a rászorulóknak egy budapesti étterem
“Nem elkerülhetetlen a szélsőséges egyenlőtlenség”
"Az egyenlőtlenség legnagyobb mértékű növekedésének vagyunk szemtanúi az adatok rögzítésének kezdete óta” – közölte Gabriela Bucher, az Oxfam igazgatója.
“A manipulált gazdaságok a gazdag elitnek csatornázzák át a vagyont, amely luxusban kerül ki a világjárványból, míg a frontvonalban lévők – bolti eladók, egészségügyi dolgozók, piaci árusok – azzal küzdenek, hogy befizethessék a számláikat és ételt tehessenek az asztalra” – hangsúlyozta.
“A nőket és a marginalizált faji és etnikai csoportokat sújtja leginkább a válság. Körükben van a legnagyobb esély az elszegényedésre, az éhségre, s arra, hogy kiszorulnak az egészségügyi ellátásból” – tette hozzá.
A világ ezer leggazdagabb emberének összvagyona 2020 decemberében 11,95 ezer milliárd dollárra rúgott. A világ 19 legnagyobb gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20-csoport nagyjából ennyit költött eddig összesen a Covid-19 miatti gazdasági helyreállításra.
“A szélsőséges egyenlőtlenség nem elkerülhetetlen, hanem szakpolitikai döntés eredménye. A kormányoknak világszerte meg kell ragadniuk ezt a lehetőséget, hogy egyenlőbb, befogadóbb gazdaságokat hozzanak létre, ami véget vet a szegénységnek és megóvja a bolygót” – szögezte le Bucher.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!