Birtokunkba került a Közbeszerzési Hatóság levele, amelyből arra lehet következtetni, hogy nem volt szabályos a korábbi pályázat: valójában ugyanis koncesszióról van szó, amit közbeszerzési eljárás nélkül nem lehet lebonyolítani. A MÁV először a vártnál nagyobb érdeklődéssel indokolta az új eljárás szükségességét, újabban azonban már projektcégek alakításáról, koncesszióról és közbeszerzésről beszél.
Ahogy beszámoltunk róla, a héten a MÁV-csoport bejelentette, hogy akkora érdeklődést váltott ki a pályázat, hogy a feltételek pontosítására, új pályázati szakasz meghirdetésére van szükség. Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom elnöke szerint azonban inkább arról lehet szó, hogy 2026-ban választások lesznek, a kormánynak pedig be kellett látnia, hogy törvényellenes a pályaudvarok hasznosítására kiírt pályázat. Ezt valószínűsítette forrásunk is, aki szerint a kormány rájöhetett, hogy a pályázat ebben a formájában jogilag védhetetlen, egy új kormány akár semmissé is teheti, ami nem túl vonzó a befektetőknek.
Ezt erősítette az a levél is, amely szerkesztőségünk birtokába került, és amelyben egy ügyvédi iroda kért állásfoglalást a Közbeszerzési Hatóságtól száz százalékban állami tulajdonban álló ingatlanok egy részének határozott időre szóló kereskedelmi hasznosításával kapcsolatban.
A hatóság válaszából az derül ki, hogy a pályaudvarokkal tervezett lépések közbeszerzésnek minősülnek, mert nem a feladat vagy az eljárás tárgya – jelen esetben a pályaudvarok hasznosítása – számít, hanem az értéke. A Közbeszerzési Hatóság szerint ebben az esetben akár mindkettőre, vagyis közbeszerzési eljárásra és koncesszió kiírására is szükség lehet: „A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint ennél az adott szerződésnél felmerülhet mind a közbeszerzési, mind a Kbt. 8. § (6) bekezdése szerinti (építési és/vagy szolgáltatási) koncessziós eljárás lefolytatásának szükségessége.”
A hatóság megfogalmazása szerint ha nincs közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás, a szerződés semmis: „Az ajánlatkérő szerződését mindenképpen meg kell hogy előzze vagy közbeszerzési, vagy koncessziós beszerzési eljárás, ennek hiányában ugyanis – amennyiben az ellenszolgáltatás becsült értéke a közbeszerzési értékhatárt eléri vagy meghaladja – a Kbt. 137. § (1) bekezdés a) pontja alapján a közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött szerződés semmis.”
Ehhez kapcsolódóan: A MÁV gondjait jól mutatja, hogyan tették félre Lázárék a budapesti vasúti fejlesztési tervet
Lázár János építési és közlekedési miniszter tavaly októberben Debrecenben beszélt először arról, hogy a kormány magántőke bevonásával újítana meg tíz nagy forgalmú pályaudvart. Tavaly novemberben az állomásfelújítási program részeként megjelentek a pályázati felhívások a MÁV oldalán. Ezek országos szinten hét kiemelt, nemzetközi forgalmat is bonyolító nagyállomásról szóltak. Négy a fővárosban – a Keleti, a Nyugati, a Déli, illetve a Kelenföldi pályaudvar –, három pedig vidéken, Győrben, Debrecenben és Szegeden található. A kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekre hivatkozva 99 évre adná magánkézbe a főbb budapesti pályaudvarok ingatlanhasznosítását.
A főváros már akkor jelezte, hogy törvényellenesnek tartja a pályaudvarok hasznosítására kiírt pályázatot, mert ezzel – Vitézy Dávid megfogalmazása szerint – úgy dobnák piacra a főváros legértékesebb ingatlanjait, hogy semmiféle város- vagy vasútfejlesztési elvárást nem fogalmaznak meg a pályázóval szemben.
Ehhez kapcsolódóan: Így születne újjá Rákosrendező a főváros tervei szerint
Mint február elején megírtuk, kormányközeli üzleti körök csaptak le a pályaudvarokra. Garancsi István és Somlai Bálint mellett török építőipari vállalkozások is jelentkeztek a MÁV által novemberben meghirdetett pályázatra. A legtöbb ajánlat a Déli pályaudvarra érkezett, információnk szerint a siófoki pályaudvarban senki sem látott fantáziát, a Nyugatira pedig a terézvárosi önkormányzat is pályázott.
Ehhez kapcsolódóan: Ezermilliárdos közvagyonból magánvagyon – újra vadprivatizáció zajlik?
Szintén februárban írtunk arról – a vasúttársaság lapunknak küldött tájékoztatása alapján –, hogy összesen 49 pályázat érkezett január 31-ig a 62 pályaudvar kereskedelmi célú hasznosítására, és hiánypótlásra hivatkozva a vasúttársaság február 28-ig meghosszabbította a pályázatok értékelési határidejét. Forrásaink szerint ugyanakkor az is indokolttá tehette a hosszabbítást, hogy a MÁV-nak nem sikerült jól elhatárolnia azokat a területeket az állomások körül, amelyekre később vasútfejlesztési szempontból szüksége lehet, így jogviták keletkezhetnek a bérlő és a MÁV között egy jövőbeni fejlesztés miatt.
A MÁV-csoport pár nappal ezelőtt a vártnál nagyobb érdeklődésre hivatkozva bejelentette, hogy „a pályázat feltételeinek pontosítására, új pályázati szakasz meghirdetésére van szükség (…) de az újabb eljárás is befejeződik az idei esztendőben, a megújuló állomások fejlesztői legkésőbb az év végig kiválasztásra kerülnek”.
Információnk szerint most újabb közleményt ad ki a vasúttársaság, amelyben már arról írnak, amit a Közbeszerzési Hatóság hozzánk eljutott levele is megfogalmaz: az új eljárás részeként mind a hét nagyállomás fejlesztésére önálló projektcég alakul (a Keleti pályaudvar esetében egy már meglévő cég újul meg). A megújult állomási ingatlanokban az eredményes közbeszerzési eljárás után szerezhetnek tulajdonrészt a nyertes pályázók.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után felkerült a MÁV-csoport honlapjára az új kiírás. Eszerint a hét nagyállomás tekintetében a MÁV-csoport külön-külön gazdasági társaságokat hoz létre. Ezek feladata lesz az új pályázatok kiírása és a pályázati eljárások lebonyolítása, majd – az eredményes közbeszerzési eljárást követően – a nyertes ajánlattevőkkel a fejlesztéseket végrehajtó és a megújuló állomási ingatlanokat üzemeltető, közös társaságok megalapítása. Így minden nagyállomás fejlesztése kiemelt figyelmet, a feladatnak szentelt, külön csapatot és szakmai támogatást kap majd.
A külső befektetők továbbra sem jutnak állami tulajdonhoz, csupán az azok hasznosítására, kezelésére felhatalmazott cégekben szerezhetnek tulajdonrészt.
A MÁV-csoport szándékai szerint a közbeszerzési eljárás az év harmadik negyedévében lezárul, év végéig megkötik az üzemeltetési szerződéseket, 2026-ban pedig megkezdődhetnek az építkezések.
Ehhez kapcsolódóan: Magántőke a pályaudvarokban: mi a garancia arra, hogy a köz javát szolgálja?