Paradox helyzetet teremtett Orbán Viktor tervezett EP-frakciója. Ha kérnek, adniuk is kell valamit: a kormány szájkosarat tesz a bírókra a kiéheztetésükkel. „Nem attól kell félni, hogy a gyermekvédelem összeomlik, mert már összeomlott.” A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Paradox helyzetet teremtett Orbán Viktor tervezett EP-frakciója
Ha túl nagyra nő, több támadást kaphat, de érdekérvényesítő ereje is nagyobb lehet – mondta brüsszeli tudósítónk podcastsorozatunk legfrissebb részében a Patrióták Európáért pártszövetségről. A francia választások is befolyásolhatják a kezdeményezés jövőjét. Matek és Monopoly a mandátumokkal – ezzel telnek most az EP-frakciók napjai.
Egy másik cikkünkben arról írtunk, hogy Orbán Viktorék új frakciója Marine Le Pent hozhatja lépéskényszerbe, az ugyanis éppen a francia szélsőjobboldali politikus vezette képviselőcsoportra lehet a legnagyobb hatással.
Ha kérnek, adniuk is kell valamit: a kormány szájkosarat tesz a bírókra a kiéheztetésükkel
Noha tavaly az EU-pénzek miatt meghátrálni kényszerült, a kormány továbbra is nyomás alatt tartja a bírákat. Leginkább azzal, hogy nem hajlandó megemelni a három éve változatlan fizetésüket. Egy friss felmérés azt mutatja, hogy az üzenet célba ér: a bírák fele szerint erőteljesen érvényesül a dermesztő hatás a körükben, magyarán befogják a szájukat. Közben az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága újból elővette a magyar kormányt, amiért nem teljesítette a Baka-ügyben meghozott strasbourgi ítéletet, egyebek mellett a bírói véleménynyilvánítás szabadságának biztosítása terén.
„Nem attól kell tartani, hogy a gyermekvédelem összeomlik, mert már összeomlott”
A kegyelmi botrány – még ha csak rövid időre is – ráirányította a figyelmet a gyermekvédelmi rendszer hiányosságaira: hiányzik kétezer nevelőszülő – most 23 ezer gyerek van a rendszerben –; nincs elég pszichológus, a gyerekek sokszor még a legalapvetőbb készségeknek sincsenek birtokában; újszülöttek ragadnak hónapokra a kórházban, mert nincs hely, ahova el lehetne őket helyezni; s még sorolhatnánk. A Szelfi vendége Illésné Áncsán Aranka és Bihari-Apáthy Judit, a Tűzcsiholó Egyesület két munkatársa volt.
Volt ENSZ-szakértő: Orbán Trumphoz hasonlóan úgy bánik a kormánnyal, mintha a saját cége lenne
„Orbán számára az jelenti a szuverenitást, ha az állam azt tehet, amit akar” – összegezte David Kaye, az ENSZ korábbi szólásszabadság-jelentéstevője a magyarországi helyzetet. A jogász a Transparency International Magyarország (TI), a Washington College of Law, az Amerikai Ügyvédi Kamara Emberi Jogi Központja, a CEU Demokrácia Intézete és a Magyar Helsinki Bizottság budapesti konferenciáján vett részt és adott interjút a Szabad Európának.
Egy Varga Judit protezsáltjának gondolt végrehajtó neve is előkerült a Schadl-ügy nyomozása során
A Schadl-ügy nyomozati irataiban Varga Judit neve is megtalálható. A dokumentumokból kiderül, hogy a minisztériumban mely végrehajtójelöltet vélték Varga személyes patronáltjának, és előkerülnek azok a bizonyítékok is, amelyek az illetőre irányuló különleges figyelemről árulkodnak. A nyomozati iratok, a történet egyes részleteit ismerő források és adatbázisok segítségével a Szabad Európa most utánajárt annak, hogy lehet-e a végrehajtó és a miniszter között valamilyen kapcsolat.
Erős, harcias, nem kalandvágyó – ismerje meg az EU és a NATO új vezetését
Úgy tűnik, mind a NATO, mind az Európai Unió végre tisztázta, hogy kik lesznek a vezetői a következő években. A katonai szövetség nagykövetei június 26-án megerősítették, amit már néhány hete tudni lehetett: hogy a leköszönő holland miniszterelnök, Mark Rutte váltja októbertől Jens Stoltenberget. A belga főváros egy másik részén az uniós vezetők úgy döntöttek, hogy Ursula von der Leyen újabb ötéves mandátumot kap az Európai Bizottság elnöki posztján, míg az Európai Tanács elnöki székébe, Charles Michel helyére António Costa korábbi portugál miniszterelnök kerül, a külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztot pedig Josep Borrell után Kaja Kallas jelenlegi észt államfő kapja.
Utóbbi személyével külön cikkben is foglalkoztunk: Posztszovjet perspektíva, liberális pedigré – Kaja Kallas észt miniszterelnök lesz az EU következő csúcsdiplomatája.
Magyarország két soros EU-elnöksége: különbségek és hasonlóságok
Tizenhárom és fél év telt el hazánk első és második soros EU-tanácsi elnöksége között; azóta a világ, Európa és Magyarország is gyökeresen megváltozott. Minden más, de az akkori és a mostani elnökség programját szemügyre véve mégis érdekes és furcsa párhuzamokkal találkozunk.
A milliárdos profit ellenére a Mol hulladékos cége kompenzációt kért az államtól
Több mint ötmilliárd forintos nyereséget könyvelt el a MOHU MOL már a hulladékkoncesszió első fél évében. A milliárdos profit mellett kompenzációt is kért a magyar államtól; hogy mire hivatkozva, az titok. A Transparency International eközben bejelentést tett a hatóságoknál, mert nem a közbeszerzési pályázat szerint működik a hazai koncessziós rendszer.
Szakszervezeti alelnök: Pitiáner bosszú zajlik a státusztörvény után visszatérő tanárok ellen
Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke szerint komoly konfliktusokhoz vezethet, ha katonák állnak a katedrára. A kilencéves kislányt hónapokon át verbálisan bántalmazó tanárról azt mondja: a tankerület és az igazgató el akarta tussolni az ügyet, ráadásul az érintett akár folytathatja is a tanítást máshol.
Póta György: Ha nem szakad meg ez az ördögi kör, felmorzsolódik a házi gyermekorvosi ellátás
Amíg nincs utánpótlás, addig nem is lehet változtatni a dolgokon, azonban amíg nem lesznek látható változtatások, addig nem jönnek a fiatalok – ez az ördögi kör jellemzi a házi gyermekorvosi rendszert Magyarországon Póta György házi gyermekorvos szerint. Szerinte az októbertől immár Budapesten is megvalósuló új ügyeleti rendszer akár hatalmas káoszt is okozhat a gyerekek ellátásában, de egyelőre nem tudni, hogy változtatnak-e a vidéken bevezetett szabályokon.
Helsinki Bizottság: Könyörtelen és jogsértő az ukrán menekültek ellátását szigorító kormányrendelet
Augusztus 21-től már csupán a háborús műveletek által sújtott ukrán területekről érkező menedékesek kaphatnak állami elszállásolást a kormány új rendelete szerint. Ez pedig azt jelenti, hogy a már itt lévő kárpátaljai menekülteknek és másoknak is megszűnik a szállásuk, de a szigorítás sok más szempontból is aggályos a Magyar Helsinki Bizottság szerint.
Elismerte a tankerület, hogy a túlórák ügyében indult perek miatt rúgták ki a Vasvári igazgatóját
A Székesfehérvári Tankerületi Központ elismerte, hogy főleg az iskola tanárai által a kifizetetlen túlórák ügyében indított perek miatt nem támogatták Horváth József igazgató pályázatát. A Székesfehérvári Vasvári Pál Gimnázium jelenlegi és volt diákjai, illetve a város fideszes polgármestere és országgyűlési képviselője is kifogásolta a döntést.
A választói rendszer furcsaságai: a falu, ahol tizenhatan laknak, de harmincnyolcan szavaztak
Kiakadt egy borsodi falu népességszámlálója. Teresztenyén fixen tizenhatan laknak, az önkormányzati választások előtt a választásra jogosult lakók száma mégis felugrott negyvenötre. A falubeliek szerint így többségében olyanok döntöttek a sorsukról, akiket még életükben nem láttak, és valójában sosem éltek Teresztenyén.
Újabb vasúti beruházásokat találtunk, amiket nem szabályosan vehetett át és fizethetett ki az állam Mészáros Lőrinc cégének
Úgy vette át az állam 2022 nyarán a Százhalombatta–Ercsi vasútvonal felújítását az SZ-E Konzorciumtól, hogy a Szabad Európa birtokába jutott dokumentumok alapján még hónapokkal később sem fizette ki több alvállalkozóját a konzorcium Mészáros Lőrinc tulajdonában álló tagja. Vannak olyan cégek, amelyeknek még 2024 májusában is tartoztak, ami azt eredményezi, hogy egyelőre az ő alvállalkozóik is várhatnak a pénzükre.