Nemcsak a kábítószer- vagy emberkereskedelem, de az orosz–ukrán háború szankciós intézkedései, sőt az európai zöldátállás is megmozgatja a szervezett alvilág fantáziáját, és újabb lendületet ad a titkos pénzmozgásoknak. Egy friss rendőri jelentésben a kockázatokat és a tendenciákat elemzik, rámutatva arra, hogy az EU tragikusan rosszul áll a bűncselekményekből származó vagyon lefoglalásával.
Az európai feketegazdaság több milliárd eurós, földalatti szervezettségben működő koncentrációjára mutat rá az Europol friss elemzése. Az uniós rendőri szerven belül 2020-ban felállítottak egy külön egységet, az Európai Pénzügyi Bűnügyi és Gazdasági Központot, amely a gazdasági és pénzügyi bűnözés működését elemzi. Ez a központ most készítette el első jelentését, amelynek Az érme másik oldala címet adták, de az anyagot olvasva nemcsak egy érméről, hanem felbecsülhetetlen mennyiségű vagyonról van szó, amelynek működése minden európaira hatással van. A bűncselekményekkel megkeresett pénz ugyanis rendszeresen megjelenik a legális gazdaságban, a bűncselekmények elkövetői, haszonélvezői pedig aktív részesei az európai társadalmaknak.
A sötét oldal
„A világ egyre kisebb, ahogy a kereskedelem, a kommunikáció és az infrastruktúra globális szinten közelebb visz minket egymáshoz. Van azonban az éremnek egy másik, sötétebb oldala is: olyan bűnözők, akik illegális tevékenységeik fenntartása érdekében létrehoztak egy feketegazdaságot, visszaélnek összekapcsolt világunkkal” – áll a jelentésben, amelyet az Europol ügyvezető igazgatója, Catherine De Bolle mutatott be Brüsszelben Ylva Johansson belügyi biztos társaságában.
A jelentés az EU-tagállamok és az Europol partnerei által az Europolnak nyújtott operatív ismeretek és stratégiai hírszerzés kombinációján alapul. Elemez minden, az EU-t érintő pénzügyi és gazdasági bűncselekményt, így a pénzmosást, a korrupciót, a csalást, a szellemi tulajdonnal kapcsolatos bűncselekményeket, valamint az áru- és valutahamisítást.
„A szervezett bűnözés párhuzamos globális bűngazdaságot épített fel a pénzmosás, a tiltott pénzátutalások és a korrupció köré. A modern technológiával változatossá tették működési módjukat, hogy elkerüljék az észlelést. A jelentés bemutatja az Europol pénzügyi és gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos szakértelmét, és részletezi, hogy a jelenlegi fenyegetések hogyan manifesztálódnak, és hogyan hatnak ezek a bűncselekmények a szélesebb társadalomra. Útitervként szolgál az együttműködés előmozdítására, amely kisiklatja a bűnügyi pénzügyek világát, feltartóztatja az illegális haszonszerzést, és mindenekelőtt biztonságosabbá teszi Európát” – fogalmazott Catherine De Bolle.
A jelentés legfontosabb megállapításai között szerepel, hogy az EU-ban működő bűnözői hálózatok csaknem hetven százaléka a pénzmosás egyik vagy másik formáját használja tevékenysége finanszírozására és vagyonának elrejtésére. Ugyancsak rámutatnak, hogy ezeknek a bűnözői hálózatoknak több mint hatvan százaléka korrupciós módszereket alkalmaz tiltott céljainak elérése érdekében, nyolcvan százalékuk pedig visszaél a legális üzleti struktúrákkal bűnözői tevékenysége folytatása érdekében. A nyomozásokat nehezíti, hogy a bűnügyi környezet ezen a területen széttagolt, a kulcsszereplők gyakran az EU-n kívül helyezkednek el, a bűnözők által használt technikák és eszközök viszont gyorsan fejlődnek. Az Europolnál úgy vélik, hogy a vagyonok visszaszerzése a leginkább elrettentő eszköz. Ezzel egyrészt meg lehet fosztani a bűnözőket jogtalanul szerzett vagyonuktól, másrészt meg lehet akadályozni őket abban, hogy visszaforgassák a vagyont a feketegazdaságba vagy integrálják a mainstream gazdaságba.
Az igazságszolgáltatás széttárja a karját
Azonban éppen a vagyon visszaszerzése az igazságszolgáltatás gyenge pontja. Az EU-ban a bűncselekményből származó bevételnek csak két százaléka van befagyasztva, és végül csak egy százalékát sikerül ténylegesen is elkobozni, miközben a szervezett pénzügyi és gazdasági bűnözés mértéke ipari. Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC) becslései szerint a világ GDP-jének kettő–öt százalékát mossák tisztára évente; ez 715 milliárd és 1,87 billió euró közötti összeget jelent.
Ylva Johansson belügyi biztos számolt be egy kirívó esetről, amely rávilágít arra, hogy a szervezett alvilágnak mennyi mindenből származik bevétele. Az Europol (és az Eurojust) segítségével idén áprilisban felszámoltak egy hálózatot Közép-Európában, Georgiában és Izraelben. A csalók harmincezer német állampolgárt szedtek rá hamis befektetési ajánlatokkal, akik kilencvenmillió eurót utaltak át bankszámlájukra.
Johansson beszélt arról is, hogy a bűnözők ma már professzionális pénzmosókat használnak a tiltott pénzek elrejtésére és újrabefektetésére szerte a világon. Az alvilág pénzügyi brókerei földalatti bankrendszert hoztak létre a formális pénzügyi szektoron kívül, hogy elkerüljék a lebukást. A 2023. május 30-án Olaszországban és Spanyolországban felszámolt földalatti bankhálózat a legújabb bizonyítéka annak a párhuzamos pénzügyi rendszernek, amelyet a professzionális pénzmosók létrehoztak.
Új fizetési módokhoz is fordultak, mint például a kriptovaluták vagy a virtuális IBAN-ok, hogy eltitkolják a pénz útvonalát. Egy másik emlékezetes esetnél, a ChipMixer leállításakor is látható volt, hogy a zsarolóvírus-szereplők által használt platform csaknem hárommilliárd euró összegű, jogosulatlanul megszerzett pénz tisztára mosására szolgált.
A dolce vita kontrollja
A biztos rámutatott, hogy a pénzügyi és gazdasági bűnözés felemészti a közbizalmat, miközben egyre inkább képes arra, hogy elrejtsék az illegális jövedelmet. „Nagy ház, nagy autó, nagy élet. És nincs kérdés. Ez olyan üzenetet küld a társadalomnak, amelyet nem engedhetünk meg magunknak. Ez annak a kockázata, hogy az emberek azt gondolják, hogy a bűnözés kifizetődő. Ez az az elképzelés, hogy bár egy tevékenység illegális lehet, de akkor is nyerhetsz. Gondoskodnunk kell arról, hogy az emberek elutasítsák ezt a felfogást. Teljesen” – fogalmazta meg ars poeticáját a Ylva Johansson. Annak érzékeltetésére, hogy az EU mégsem teljesen tehetetlen, fel is sorolt néhány, a közelmúltban javasolt intézkedést. Tavaly az EU új szabályokban állapodott meg a kriptovagyontranszferek átláthatóságának növelése érdekében, a bűnüldöző szerveknek pedig hozzáférést biztosítanak a uniós bankszámla-nyilvántartásokhoz, hogy a nyomozók gyorsan nyomon követhessék és megzavarhassák az illegális pénzügyeket. Ezen túl az Európai Bizottság új pénzmosás elleni szabályokat javasolt egy új, Pénzmosás Elleni Hatóság felállításával. Új szabályokat vezettek be az az elkobzásra és a vagyonvisszaszerzésre vonatkozóan, amelyek lehetővé teszik a bírák számára, hogy elkobozzák a bűnözőktől származó illegális nyereséget. Már szigorúbb szabályok kriminalizálják a korrupciós bűncselekményeket, a megvesztegetéstől és a visszaéléstől kezdve a jogellenes gazdagodásig, valamint harmonizálják a szankciókat az EU-ban.
Sötét jövő
Az Európai Pénzügyi Bűnügyi és Gazdasági Központ 2022-ben 402 vizsgálatot támogatott szakértelemmel, és a szám folyamatosan növekszik. Arra számítanak, hogy „a globális többválságos kontextus és a további technológiai fejlődés következményei” továbbra is hatással lesznek arra, hogy a pénzügyi és gazdasági bűnözésben érintett bűnözői hálózatok hogyan lépnek fel érdekeik érvényesítése érdekében. Valószínűleg változatlanul eszköztáruk része lesz a mozgékonyság, találékonyság, a kohézió, a globális hatókör és a pénzügyi hatalom. A központ szerint reménykeltő, hogy a pénzmosás elleni szabályozás erősödik, mert ez hosszú távon megnehezíti a bűnözők számára a bűncselekményből származó bevétel legalizálását. Az érem másik oldalán azonban ott van, hogy a rendkívül alkalmazkodó bűnözői hálózatok valószínűleg új eszközöket és technikákat keresnek az ilyen intézkedések megkerülésére.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúval összefüggésben csak a bűnüldöző hatóságok közötti fokozott együttműködéssel lehet megőrizni az uniós szinten megerősített szankciórendszert, ez ugyanis újabb célpontja az alvilágnak. De nem lesz kivétel a magasztos célokat megfogalmazó zöldátállás sem: különböző csalási tervek, korrupciós gyakorlatok, visszaélés pénzeszközökkel, a növekvő környezetvédelmi iparral összefüggő bűncselekmények és az áruhamisítás természeti környezetre gyakorolt káros mellékhatásai is elő fognak kerülni a következő években.