Valamennyit enyhít a pedagógusok rossz anyagi helyzetén a jövőre ígért béremelés, de nem tudni, mekkora áremelkedés lesz, így nehéz megítélni, hogy mennyit – mondta a szakszervezet ügyvivője. A Belügyminisztérium átlagos 21,2 százalékos béremelést jelentett be a tanároknak.
A szakszervezetek szerdán kaptak tájékoztatást az oktatási kormányzattól arról, hogy milyen béremelésre számíthatnak jövőre. Az egyeztetésen a pedagógus I. és a pedagógus II. fokozat esetében mintegy három százalékponttal magasabb béremelést közöltek velük, mint korábban. A tájékoztatás szerint a gyakornok fokozatban 21,4 százalékos lesz az emelés, a sáv minimuma bruttó 640.900 forint. A pedagógus I.-ben is 21,4 százalékos emeléssel 653 ezer forint lesz a minimum. A pedagógus II.-ben 19 százalékot emelnek, 660.400 forint lesz az alsó határ. A mesterpedagógusoknak 13 százalékos emeléssel 716 ezerre nő a minimumfizetésük – foglalta össze a Szabad Európának Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője a szerdai tájékoztatón elhangzottakat.
Mint mondta, ez kétségtelenül magasabb nagyjából három százalékponttal, mint amit az előző egyeztetésen mondtak, ami pozitív, de kérdés, hogy reálértéken mit jelent, milyen infláció jön jövőre. Azt is pozitív fejleménynek nevezte, hogy rendeletbe foglalják a kötelező emelést akkor is, ha valakinek magasabbra jön ki a bére, mint a fokozatának a minimuma.
Szerinte a kormány azért közölt a korábbiakhoz képest nagyobb emelést, mert a diplomásátlagbér is jobban emelkedik jövőre, amelynek nyolcvan százalékához kötötték a pedagógusbéreket.
Nem érti, hogy miért csak a természettudományos szakokat tekinti a kormány hiányszakmának, miközben már ének- és magyartanárból, tanítóból és gyógypedagógusból sincs elég. A rendelet szerint a matematika, a kémia, a biológia, a fizika, a földrajz, a természettudomány, a digitális kultúra tárgyat tanító tanárok jövőre hétszázalékos pluszemelést kapnak. Idén ez plusz négy százalék volt. Nagy Erzsébet szerint ez bérfeszültséget okozhat, a szakszervezet inkább a mindenkinek járó százalékokat emelné, vagy bővíteni kellene a hiányszakmák körét.
Ami továbbra is nagy probléma, és nem történt előrelépés, az a nevelést-oktatást közvetlenül segítők és az egyéb munkatársak elmaradt béremelése – mondta. A garantált bérminimum plusz tíz százalék nem elegendő egy több évtizede a pályán lévő, felsőfokú végzettségű iskolai rendszergazdának. Még mindig nem rendezték az elmaradt jubileumi jutalmak kérdését, de a legutóbbi egyeztetésen elhangzott egy ígéret a megoldására. Az iskolakezdési támogatást sem kapták meg az érintett pedagógusok, ezt is szeretnék elérni, de a kormány a jelentős béremelésre hivatkozik.
A Belügyminisztérium szerdán jelentette be, hogy javaslata szerint a tanárok és az óvónők fizetése január 1-jétől átlagosan újabb 21,2 százalékkal emelkedik. A tárca az MTI-nek megküldött közleményében azt írta: a szakmai és társadalmi egyeztetéseket követően a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátja a pedagógusok béremeléséhez szükséges részletszabályokat.
A 2025-ös béremelésre a kormány 339 milliárd forintot biztosít a céltartalékban, ezenfelül a 2024. évi béremelés fedezetének bázisba építésére a költségvetés tervezete 323,5 milliárd forintot határoz meg 2025-ben. A költségvetés tervezete már a 2026. évi pedagógusbér-fejlesztésre is elkülönít 190 milliárd forintot – írták. Hozzátették: a tanárbéremeléshez szükséges források 88 százalékát a magyar kormány, 12 százalékát az Európai Unió biztosítja.
A BM közleményében arról is írt: a kormány vállalása alapján a tanárok átlagbérének 2024-ben a diplomásátlagbér 71,8 százalékát kell elérnie, 2025-ben pedig a nyolcvan százalékát.
Ehhez kapcsolódóan: A századik Zebraszerda: „Én már nem a gyerekeimért, hanem az unokáimért állok kint”