6,2 milliárd forintból szerveztek idén Színházi Olimpiát, miközben a független színházak a korábban nekik járó támogatás negyven százalékát elvesztették. A Debrecenben tartott rendezvény részeként lesz Országos Színházi Találkozó is, amelyet korábban Pécsett rendeztek. A nagy hírű pécsi POSZT megszűnéséhez vezető folyamat egy Vidnyánszky Attila és az általa vezetett Magyar Teátrumi Társaság által kifogásolt szakmai döntéssel kezdődött.
Találgatjuk egy ideje, hogy a X. Színházi Olimpia megrendezésére miért volt
szüksége Magyarországnak. A független színházak a korábban nekik járó támogatás negyven százalékát elvesztették, a kulturális tao (társaságiadó-kedvezmény) eltörlésével pedig az egész szakma bajba került. Színházak zártak be, például Pécsett a város független alternatív színháza a megszűnés szélére került. Csak a közönség elképesztő összefogásának köszönhető, hogy egyelőre még működni tudnak.
Ráadásul – információink szerint – a kulturális intézmények (például a színházak) még nem kapták meg a nekik járó állami támogatást. A Színházi Olimpia költségvetése 6,2 milliárd forint. Persze Csák János kulturális és innovációs miniszter már megmondta, hogy elég pénzt hagytak az állampolgároknál, tartsák fenn ők a színházakat.
„A személyi jövedelemadó Magyarországon 15 százalékra csökkent. Ugyanazokban a jövedelemkategóriákban Európa más részein harminc–ötven százalék az szja. Tehát az állam már allokált pénzt, csak nem címkézte fel. Hiszünk a szubszidiaritásban, döntsék el az állampolgárok, hogy mire költik a jövedelmüket.”
A POSZT-ot nem is feltétlenül a versenyprogram tette fontos művészeti eseménnyé, hanem a kísérőprogramok sora, de nagyon fontos események voltak az esti versenyprogram szakmai vitái is
58 ország, 400 társulat, 750 előadás
„Ekkora méretű színházi esemény még nem volt Magyarországon, és idén ez a
legnagyobb színházi esemény a világon. 58 ország, 400 társulat, 750 előadás s több mint 7500 résztvevő eddig – ez a készülő Színházi Olimpia számokban” – idézte fel Vidnyánszky Attila összegzését a debreceni sajtótájékoztatóról a szinhazonline.hu.
A Színházi Olimpia költségvetése elegendő lenne sok jelenlegi színház – és egyéb kulturális intézmény – költségvetésében tátongó lyuk eltüntetéséhez, a független színházak számára pedig évtizedes működési költséget fedezne. A rendezvény kapcsán Gemza Péter, a Csokonai Színház leköszönő igazgatója a szinhazonline.hu cikkében hangsúlyozta, hogy nem versenyt vagy megmérettetést szerettek volna szervezni.
„A 10. Színházi Olimpia keretében egy olyan országos színházi találkozót
szerveztünk a kiemelt és nemzeti színházi státusszal rendelkező társulatoknak,
amelyen megmutathatják, mit gondolnak a társadalomban elfoglalt helyükről, a saját feladatukról, milyen kérdés foglalkoztatja őket, és milyen válasszal állnak elő. A mostani rendezvénysorozat alkalmat nyújt a meghívott társulatoknak, hogy végiggondolják saját társulati küldetésüket, és közösen találjunk választ arra a kérdésre, hogy mi a feladata az állandó társulattal rendelkező kőszínházaknak.”
A debreceni rendezvény logója
A debreceni fesztiválon a helyiek mellett részt vesz még a Budaörsi Latinovits Színház, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, az Új Színház, a budapesti, a Győri, a Miskolci, a Pécsi, a Szegedi Nemzeti Színház, a szolnoki Szigligeti Színház, a József Attila Színház, a Székesfehérvári Vörösmarty Színház, valamint a szombathelyi Weöres Sándor Színház.
Az egykori Pécsi Országos Színházi Találkozó
Szakmai szemmel nézve beszédes a debreceni eseményről hiányzók névsora: Radnóti, Örkény, Katona József Színház. Hogy miért nincs már Pécsett Országos Színházi Találkozó? Hogy a debreceni színházigazgató miért hangsúlyozta azt, hogy ez nem versengés?
A 2001-ben alapított Pécsi Országos Színházi Találkozó sem elsősorban a szakmai versengésről szólt, hanem – Jordán Tamás szándéka szerint – az volt a cél, hogy találkozzon egymással a színházi szakma. Igaz, nem jutott annyi pénz a fesztiválra, hogy a társulatok végig Pécsett maradjanak, mégis voltak évek, amikor az ország legjelentősebb kulturális eseményei egyikének tartották.
A POSZT-ot azonban nem is feltétlenül a versenyprogram tette fontos művészeti
eseménnyé, hanem az úgynevezett off programok, kísérőprogramok sora. 2010
előtt a bőség zavara jellemezte a fesztivált. Kezdődött a nap az előző esti
versenyprogram vitájával (általában két előadásról), majd kora délután felolvasószínházzal folytatódott (ahol kortárs és pályakezdő szerzők friss darabjait mutatták be, majd vita is folyt). Aki bírta, még belenézhetett egy
performance-ba vagy színművészetisek vizsgaelőadásaiba vagy egy
szakmai kerekasztal-beszélgetésbe. Este a versenyprogramot lehetett megnézni, ha sikerült jegyet szerezni. Akár éjfélig is kitartott a közönség egy Mohácsi- vagy Bodó Viktor-előadásért, és a második versenyprogram utánra is jutott egy-egy koncert, felolvasás.
A költségvetés felét a város állta
A költségvetés felét a város állta, a másik felét a kormányzat. A fesztivál egyszerre volt szakmai és közönségbarát. A felkért válogatók megnéztek 100-120 magyar nyelvű színházi előadást – mindig vita folyt arról, hogy történjen a válogatás, tíz évig egy személy döntött, utána már kettő, volt, hogy nem is kritikus került a zsűribe, hanem író, zenész, filmrendező vagy operaénekes, és egyre többfajta zsűri értékelte a versenyprogramot, egyre több díjat osztottak ki; de a viták közepette egy vidéki város hét-tíz napra megkapta a kulturális főváros szerepet, és programokat hozzá.
Akadtak olyan esték, amikor a városi szlogenként bevetett „Pécs, a mediterrán hangulatok városa” mondat valósággá lett, mert tömegek mozogtak a belvárosban, a szórakozóhelyeken várni kellett az ülőhelyekre… Hömpölygött a tömeg a Király utcából a Séta térig.
Háttéralkuk és politikai játszmák
Aki kimaradt a pécsi rendezvényből, az kirekesztettnek érezte magát. Volt, aki ennek hangot is adott, például Vidnyánszky Attila, aki – akkor még nem a Nemzeti Színház igazgatójaként – politikai ideológiát vélelmezett a válogatók és a kritikusok ízlésében. Az ő személye azért is fontos, mert a POSZT sorsát tulajdonképpen egy szakmai vita pecsételte meg. A Mesés férfiak szárnyakkal című előadásról akkor elhangzott, hogy roppant látványos, de közhelyes. Erre reagálva a rendező – Vidnyánszky Attila – nagy robajjal kirúgta maga alól a széket, és indulatosan elviharzott a teremből.
Vidnyánszky Attila a Szabadtéri Színházak Szövetsége nyári színházi évadának megnyitóján 2019. május 27-én
A POSZT sorsát gyakorlatilag ez a döntés pecsételhette meg. Az addigi tulajdonos – a Magyar Színház Társaság – mellé bevásárolta magát a Pécsi Országos Színházi Fesztivál Nonprofit Kft.-be (POSZF Nkft.) a Magyar Teátrumi Társaság (elnök: Vidnyánszky Attila), s azonos jogokkal rendelkezve immár más játékszabályokkal kezdett működni a fesztivál. 2015-ben már a zsűritagokkal szemben emelt kifogást a MTT, holott korábban szakmai kérdésekbe nem szólt bele a POSZT vezetősége. A Csáki Judit neves színházkritikus személye miatt kezdődő botrány miatt részleges szakmai bojkott is indult a POSZT-tal szemben, innentől kezdve a háttéralkuk és a politikai játszmák szinte teljesen elerodálták a fesztivált.
A fesztiválon a megosztottság lett úrrá. Legszebb példája ennek a város
főutcája, az egykori pécsi püspökről elnevezett Király utca, amely a kétezres évek első felében a POSZT idején arról volt nevezetes, hogy bármely teraszon lehet egy-egy hírességet látni, a 2010-es évek második felében pedig az utca két felén egymással szemközt haladó színészcsapatok már nem is köszöntek egymásnak. Ez a POSZT már nem a találkozásról szólt.
Fideszes kapcsolatok és egy műanyag Leonardo-ló
Gyakorlatilag láthatatlanná vált a városban a fesztivál. Az aktuális szervezők Szűcs Gábor „Medve” és a jó fideszes kapcsolatokkal bíró Magyar Attila, aki a Zsolnay Örökség Központnál volt gazdasági vezető, de a nevéhez fűződik a Pécs főterére kiállított kínos emlékezetű óriási műanyag Leonardo-ló is.
A Pécsi Országos Színházi Találkozó gyakorlatilag 2015-ig működött, utána vegetált 2019-ig. 2020-ban a pandémia miatt elmaradt, 2021-ben pedig megszűnt. Ma már nem létezik az azt szervező egykori cég (POSZF Nkft.) sem, sőt az egykor elképesztően sikeres és fontos színházi fesztivál honlapja, a poszt.hu sem elérhető, egyedül a fesztivál Facebook-oldala működik.
Húszmilliárdos fejlesztés Debrecenben
Debrecenben válogató, vita, szakmai és kiegészítő programok nélkül rendezik az eseményt. A debreceni Csokonai Színház felújítása a hozzá tartozó Csokonai Fórummal együtt bruttó húszmilliárd forintba került. Érthető persze, hogy meg szeretné ezt mutatni a szakmának a – leköszönő – debreceni igazgató. Többen sérelmezik ugyanakkor, hogy a debreceni fesztivált az egykori pécsi, nagy szakmai presztízsű rendezvényhez hasonlóan Országos Színházi Találkozónak nevezik.