Mexikó volt a Pegasus-szoftver külföldi kísérleti telepe – derült ki tényfeltárók kutatómunkájából. Azt, hogy ezért ki a felelős, még nem sikerült kideríteni. Mexikói ügyészek azonban azt mondják, nemsokára bíróság elé viszik az ügyet.
Egy évtizeddel azután, hogy Mexikó lett a globális kémszoftver, a Pegasus kísérleti terepe, az ország ügyészei még mindig nem tudják megmondani, ki rendelte el az ártatlan polgárok és a kormányt bírálók tömeges megfigyelését – állítják a nyomozáshoz közel álló személyek.
És ez még nem minden: a vizsgálatot vezető hivatal az elsők között vásárolta meg az akkor még katonai kémeszköznek tartott izraeli szoftvert. A Pegasust szinte az egész világon be lehet vetni a mobiltelefonok távolból történő szemmel tartására, növelve az aggodalmakat, hogy eddig példa nélküli módon kémkedhetnek majd egyszerű polgárok után.
Egyedül Mexikó 160 millió dollárt költött a Pegasusra egy évtized alatt – ismerte el a kormány –, ami lehetővé tette a minisztériumoknak, hogy egyszerű polgárok és az akkori ellenzék tagjai után kémkedjenek.
Ehhez kapcsolódóan: Pegasus-ügy: rekordmennyiségű megfigyelést engedélyezett a kormány"Nem pár romlott gyümölcsről van szó"
„Újra és újra, mindenhol visszaélnek az ilyen eszközökkel” – mondta Luis Fernando Garcia, a digitális jogokkal foglalkozó R3D nonprofit csoport igazgatója.
„Itt most nem pár romlott gyümölcsről vagy néhány korrupt illetékesről van szó” – tette hozzá.
A Pegasus-ügyben történt mexikói leleplezések nyomán nem tartóztattak le és nem bocsátottak el senkit. Pedig a szakértői bizonyítékok szerint a szoftvert széles körben használták a kormány ellenzékével szemben.
A programot, amelyet az izraeli NSO-csoport hozott létre, világszerte arra használták, hogy feltörjék újságírók, aktivisták és kormányilletékesek mobiljait – derítette ki 17 médiaszerkesztőség és az Amnesty International közös nyomozása. Az ügy magyar vonatkozásaival a Szabad Európa is részletesen foglalkozik, az eddig megjelent cikkeinket összegyűjtve megtalálja ezen a linken.
Your browser doesn’t support HTML5
Lehallgatás és kémkedés: megfigyelési botrányok a rendszerváltás után
Időhúzás
Mexikónak négy év előnye volt, hogy kivizsgálja a sokkoló állításokat. A bírálók szerint azonban elpuskázta a lehetőséget.
A hatóságok azzal húzták az időt – mondják a bírálók –, hogy kinyomozzák: a kétezer mexikói önkormányzati hatóság közül melyik vásárolta meg a Pegasus használati jogát, pedig dokumentumok arra utalnak, hogy a fő vásárló a központi kormány lehetett.
Közben az állami nyomozók dokumentumai arra utalnak, hogy nehézségbe ütköztek: például nem voltak hajlandók együttműködni velük az izraeli hatóságok.
„Négy év alatt a vizsgálat egyetlen épkézláb bizonyítékkal sem állt elő” – mondta Luis Fernando Garcia, akinek tevékenysége nyomán 2016-ban Mexikóban megindult a nyomozás a Pegasus-ügyben.
A hivatalos, a kormány által kinevezett vezető nyomozó, Ricardo Sánchez Pérez del Pozo, titulusa szerint a véleménynyilvánítás szabadsága elleni bűntettek után nyomozó különleges ügyész védelmébe vette a csapat munkáját, és azt mondta: közel vannak ahhoz, hogy az első ügyet bíróság elé vigyék.
Az NSO-csoport többszöri megkeresésre sem válaszolt.
Az izraeli kémszoftver titokban figyeli meg a telefonokat, és az operációs rendszer vagy az alkalmazások sebezhető pontjait kihasználva egy sor szenzitív adatot gyűjt össze, például azzal, hogy megfigyeli a felhasználó mozgását és felveszi a beszélgetéseit.
Ehhez kapcsolódóan: Ezzel az egyszerű trükkel hatékonyan védheti telefonját a megfigyeléstőlAz elnökhöz közel
Az Amnesty és a szerkesztőségek júliusban bejelentették, hogy a potenciálisan megfigyelt személyek listáján ötven olyan személy nevét fedezték fel, akik közel álltak López Obrador mexikói elnökhöz.
2016–2017 között az R3D és más digitális jogokkal foglalkozó csoportok a Torontói Egyetemmel folytatott együttműködés során nyilvánosságra hozták, hogy újságírók, jogászok és más aktivisták Pegasus-támadásra utaló gyanús SMS-eket kaptak a telefonjukra.
Luis Fernando Garcia szerint az állami nyomozók már a kezdetektől fogva húzták az időt, és nem foglalkoztak azzal, hogy ki és miért rendelte el a kémkedést. A főügyészi hivatal közben az egyike volt azoknak, amelyek az elsők között vásárolták meg a szoftvert, és éltek vissza vele.
Amikor az első leleplezések 2017-ben napvilágra kerültek, Enrique Peña Nieto azt mondta: az állítólagos áldozatok nem tudják bizonyítani, hogy ártott volna nekik a gyakorlat.
A szoftver beszerzéséért felelős egyik mexikói kormányilletékes, Tomás Zerón Izraelbe menekült, most folyik a kiadatását célzó jogi huzavona.
A 2018-ban hatalomra került López Obrador azt mondta: kormánya nem kémkedik a nép után, a vizsgálat lefolytatása pedig a főügyész dolga volt.
Ehhez kapcsolódóan: Pegasus-ügy: a Legfőbb Ügyészség nem használta a kémprogramot„Nulla elszámolás a közvélemény előtt”
Az NSO-csoport azt állítja: bűnözés és terror elleni harcot segítő technológiát fejleszt, csak kormányoknak adhatja el a termékét, amelyhez az Izraeli Védelmi Minisztérium engedélye kell.
Viszont a digitális jogok kutatói szerint a Pegasust civil szervezetek elleni kémkedésre használták, amely egy sor perhez vezetett, és amelynek nyomán 2019-ben az ENSZ-nek a szólásszabadság védelmével megbízott különleges raportőre globális moratórium bevezetését követelte az ilyen technológiára.
Izrael után Mexikó volt az NSO második állami ügyfele. Az első szerződéseket még 2011-ben kötötték meg.
Santiago Aguirrét, a Centro Prodh emberi jogi civil szervezet igazgatóját akkor kezdték el megfigyelni, amikor a 2014-ben Guerrero államban eltűnt diákok szüleit képviselte – állítja a társadalom elleni digitális fenyegetések után nyomozó Torontói Polgári Labor.
2016-ban kiadták az Agiurre és az egyik szülő telefonbeszélgetéséről készült felvételt. Ez dupla pofon volt a szülőknek, akik azt remélték, hogy a szövetségi kormány segít nekik. Felháborította őket, hogy az elméletileg bűnözők elfogására létrehozott technológiát az áldozatok ellen fordították.
David Kaye volt ENSZ-rapportőr, aki moratóriumot követelt a kémprogramokra, úgy fogalmazott: szerinte az NSO technológiája sérti a nemzetközi emberi jogi törvényeket.
„Nulla elszámolás volt a közvélemény felé arról, hogyan tehették rá a kezüket ezek a mexikói ügynökségek egy kémprogramra és hogyan tudták bármilyen korlátozás nélkül használni”.
Az ügyész szerepe
A kémprogram áldozatai és ügyvédeik szerint elégtelen volt a vizsgálat.
Luis Fernando Garcia, a korábban e cikkben már többször említett digitális aktivista közölte: csoportja jogi úton lépett fel, hogy legalább a minimálisan elvárható ügyrend betartására kényszerítse az ügyészeket – például arra, hogy az áldozatok által szolgáltatott bizonyítékokat is benyújtsák a bíróságon.
Szerinte a korábbi kormányzat utolsó évei az időhúzásról és arról szóltak, hogy képtelenek voltak választ adni a legegyszerűbb és legégetőbb kérdésre: ki rendelte meg a Pegazust, és miért?
„Minden nagyon vonakodva történt, egy csomó időt pazaroltak értelmetlen dolgok utáni nyomozásra” – mondta.
A Thomson Reuters Alapítvány által látott periratok szerint az ügyészek arra kérték a szövetségi államokat: derítsék ki, hogy ők vagy a több mint kétezer önkormányzat vásárolt-e a szoftverből, annak ellenére hogy a többmilliós árat sokan nem tudták volna megfizetni.
Sánchez Pérez del Pozo szerint a vizsgálat szempontjából döntő fontosságú kideríteni, hogy ki vette meg a programot.
2019-ben a közszféra átláthatósága és az információhoz való hozzáférhetőség felett őrködő független mexikói intézet, az INAI azt állította, hogy a főügyészi hivatal megsértette az adatvédelmi törvényeket.
Ehhez kapcsolódóan: A szabadságnak vége, itthon is indul a Pegasus-vizsgálatA hallgatás fala védi az NSO-t
A mexikói hatóságok nem tudtak információt kiszedni az NSO-ból. Az izraeli külügyminisztériumnak küldött kérések, hogy késztessék válaszra a céget, rendre válasz nélkül maradtak – mondják a nyomozáshoz közel álló személyek.
Eitay Mack izraeli emberi jogi ügyvéd elmondta, hogy tudomása szerint Izrael még soha nem működött együtt a saját határain kívül a védelmi exportot ellenőrző vizsgálatban, és nincs hivatalos jogsegélyegyezménye Mexikóval.
„Az NSO az izraeli kormány engedélyével dolgozott Mexikóban. Amikor a mexikói hatóságok az NSO-ról tettek fel kérdéseket, akkor az izraeli kormányról is kérdeztek – a kormány nem akar Mexikóvárosban bíróság elé állni” – mondta.
A mexikói izraeli nagykövetség kérdésekre válaszolva elmondta, hogy Izrael kizárólag kormányzati szervek számára engedélyezi a bűncselekmények megelőzésére és felderítésére létrehozott kibertermékek exportját.
„Azokban az esetekben, amikor az exportált termékeket a kiviteli engedélyek vagy a végfelhasználói tanúsítványok megsértésével használják fel, megfelelő intézkedéseket teszünk” – idézte a kormány nyilatkozatát.
A Pegasusról szóló júliusi, bombasztikus leleplezések után a mexikói közbiztonsági minisztérium nyilvánosságra hozta a céggel 2011 és 2018 között kötött 31 darab, 160 millió dollár összértékű szerződésből 27-nek a részleteit.
Garcia azt akarja, hogy a nyomozók bukkanjanak rá a Pegasus üzemeltetőire, és szerezzenek információkat az NSO-csoporttól.
„Az áldozatok megérdemlik, hogy megtudják, ki támadta őket” – mondta.