A Pentagon-iratok Magyarországról és Szerbiáról

Ukrán katona BM–21 Grad 122 mm-es rakéta-sorozatvetővel lövi az orosz állásokat Kreminnánál 2023. március 9-én

Az Oroszországgal szembeni szankciókból Európában eddig egyedül kimaradó Szerbia beleegyezett, hogy fegyvereket küldjön Ukrajnának – áll egy kiszivárgott titkos amerikai dokumentumban.

Az Egyesült Államok védelmi minisztériumának március 2-i keltezésű anyagában harmincnyolc európai kormány válaszlépéseit vették sorra az ukrajnai háború kapcsán. Az érzékeny információkat tartalmazó iratot többtucatnyi másikkal együtt tették közzé ismeretlenek előző héten az interneten.

A táblázatból az olvasható ki, hogy Szerbia elutasította az ukrán katonák kiképzését, de kötelezettséget vállalt arra, hogy halált okozó katonai eszközöket küldjön, vagy ez már meg is történt. Mint rámutattak, Belgrád részéről a politikai akarat és a katonai képesség is adott a jövőbeli fegyverszállításokhoz.

A Pentagon-iratok Magyarországról
A kiszivárgott iratok között szerepel egy lap, amelyen a CIA műveleti központ hírszerzési jelentése fejléc szerepel, és a 2023. március 2-i dátum. Itt a Magyarország cím alatt azt írják, hogy „Orbán Viktor magyar miniszterelnök egy február 22-i politikai stratégiai ülésen az Egyesült Államokat pártja »három legnagyobb ellenfele« között sorolta fel”. A bejegyzéshez azt a megjegyzést fűzték, hogy Orbán kijelentése „az Amerika-ellenes retorika szintjének fokozódását jelenti”. A kiszivárgott dokumentumok egy része, amely tartalmazza ezt a lapot is, a Szabad Európa birtokában van. A dokumentum hitelességéről nem tudtunk függetlenül meggyőződni, de a The Washington Post és a The Wall Street Journal is idézte a jelentés ezen, Magyarországra vonatkozó részét.

A jelentést a TOP SECRET és a NOFORN jelzéssel látták el, ami azt jelenti, hogy tilos megosztani bárkivel ezeket az információkat.

A Fidesz-frakció balatonfüredi frakcióülésén hangzott el Orbántól a jelentésben idézett mondat, a miniszterelnök beszédét Magyar Nemzet idézte másnap. A lap információi szerint Orbán Viktor a Fidesz–KDNP ellenfeleit három csoportra osztotta. Az első a „háborúpárti” nemzetközi érdekcsoportok, amelyek a Biden-adminisztrációból, a „háborúpárti” brüsszeli bürokratákból és a „háborúpárti” politikusokból állnak. A második a Gyurcsány Ferenc vezette „dollárbaloldal”, amelyet a kormányfő szerint „kilóra megvettek”, a harmadik pedig a nemzetközi spekulánsok, akik a háborús időkben haszonra akarnak szert tenni.


A vezérkari főnökök egyesített bizottságának pecsétjével ellátott anyagot titkos és NOFORN jelzéssel látták el, ami azt jelenti, hogy ezen információkat tilos megosztani külföldi hírszerző szolgálatokkal és hadseregekkel.

Ehhez kapcsolódóan: Szerbia elkezdett ötször annyi fegyvert venni, mint a fegyverkezőben lévő Magyarország

A Reuters egyelőre nem tudta teljes bizonyossággal megerősíteni a dokumentum hitelességét. Sem a Pentagon, sem Aleksandar Vučić szerb elnök irodája nem reagált még az erről szóló sajtóhírekre.

Szerbia az Oroszországhoz fűződő mély történelmi, gazdasági és kulturális kötelékei ellenére eddig próbált semlegesként feltűnni az ukrajnai háborúban.

„Ha ez a dokumentum pontos, az vagy Vučić kétszínűségét mutatja Oroszországgal szemben, vagy azt, hogy óriási nyomás alatt áll Washington részéről, hogy szállítsanak fegyvereket Ukrajnának” – közölte Janusz Bugajski, a Jamestown Alapítvány egyik Kelet-Európa-szakértője.

Ehhez kapcsolódóan: Kémkapcsolatokkal rendelkező, Nyugatról kiutasított orosz diplomaták bukkantak fel újra Szerbiában

Az amerikai védelmi minisztérium táblázata négy kategóriára osztotta az európai államokat: olyanokra, amelyek vállalták, hogy katonai kiképzést nyújtanak és fegyvereket is szállítanak, olyanokra, amelyek már nyújtottak kiképzést, olyanokra, amelyek már szállítottak fegyvereket, illetve olyanokra, amelyek rendelkeznek politikai akarattal és katonai képességekkel a jövőbeli fegyverszállításhoz.

Mindössze két olyan ország van – Ausztria és Málta –, amelyeknél mind a négy kategóriában a nem válasz van megjelölve.

Márciusban egy oroszpárti Telegram-csatornán arról szóló dokumentumokat tettek közzé, hogy tavaly novemberben a Krušik szerb hadiipari vállalat tüzérségi lövedékeket küldött Ukrajnának.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő akkor hangsúlyozta, hogy Moszkva magyarázatot vár Belgrádtól.

Az érintett cég tagadta a fegyverszállítást, a szerb elnök hazugságot emlegetett az ügyben. „Semmilyen fegyvert vagy lőszert nem szállítottunk sem Oroszországnak, sem Ukrajnának” – jelentette ki Vučić még március 5-én.

Miloš Vučević szerb védelmi később leszögezte, hogy „Szerbia nem szállított és nem is fog fegyvereket szállítani sem az ukrán, sem az orosz félnek, sem pedig a konfliktus szomszédjában lévő országoknak”.

„Valakinek nyilvánvalóan az a célja, hogy destabilizálja hazánkat, és belerángassa egy konfliktusba, amelyben nem fogunk részt venni. Következetesen tartjuk magunkat eddigi politikánkhoz” – mondta.

„Több mint tízszer tagadtuk ezeket a hamis híreket, és itt vagyunk, megint ezt tesszük” – tette hozzá.

Készült a belgrádi Szabad Európa-szerkesztőség és a Reuters tudósításának felhasználásával.