A helyi ellenzék szerint politikai nyomás alatt van a kecskeméti önkormányzati sajtó, ezért a döntően városi költségvetési forrásból fenntartott Kecskeméti Médiacentrum (KTV, hiros.hu, Kecskeméti Lapok) médiatevékenységének kivizsgálását kezdeményezték. A vizsgálóbizottság felállításáról a közgyűlés még nyár közepén döntött, az alakuló ülésre azonban szeptember 12-ig kellett várni.
Megszűnt a közszolgálatiság, nincs valódi szabad működési tere a sajtónak – így látja a kecskeméti ellenzéki Szövetség a Hírös Városért frakció a helyi médiahelyzetet. A várost vezető Fidesz politikusai szerint viszont ezen a téren nincs semmi látnivaló, sőt szerintük több baloldali lap van a piacon, mint jobboldali.
A vizsgálóbizottság alakuló ülésére részben azért kellett várni szeptember 12-ig, mert a bizottság elnöke, Leviczky Cirill augusztusban három héten át Kecskeméten kívül tartózkodott, és nem tudták azt összehívni – válaszolta a fideszes önkormányzati képviselő a médiajelentést tárgyaló októberi városi közgyűlésen Lejer Zoltán ellenzéki képviselőnek.
Leviczky Cirill (Fidesz), a vizsgáló bizottság elnöke
Mi vezetett a kecskeméti sajtó körüli háborúskodáshoz?
A döntően közpénzből fenntartott önkormányzati sajtó működésével kapcsolatos vita 2019 után élesedett ki, amikor kilenc év után a kecskeméti Fidesz elvesztette addigi magabiztos kétharmados többségét a közgyűlésben. Ekkor a saját egyéni körzettel bíró hat ellenzéki képviselő és két ellenzéki szakbizottsági elnök arányos megjelenést követelt a Kecskeméti Televízióban, az online (hiros.hu) és nyomtatott sajtóban (Kecskeméti Lapok).
Eleinte úgy tűnt, van is erre hajlandóság, amikor Bán János volt főszerkesztő (jelenleg az M5 csatornaigazgatója) biztosított némi megjelenési lehetőséget az ellenzéki politikusoknak a választási kampányon túl, például a közgyűlési ülésekről szóló televíziós összefoglalókban. A havi kétszer, több tízezer példányban megjelenő Kecskeméti Lapokba viszont akkor is lehetetlen volt bekerülni, abban – ahogy ma is – politikusi interjút csak a Fidesz képviselőivel lehetett olvasni.
Új főszerkesztő, új stílus
Ez a helyzet akkor változott meg, amikor Bánt Kozák Polett váltotta főszerkesztőként. Kozák több mint két évtizede dolgozik a kecskeméti sajtóban. A fideszes önkormányzat nemrég tüntette ki Tóth László-díjjal a helyi média fejlesztésében végzett elhivatott munkájáért. 2020 őszétől ő a Kecskeméti Televízió Nonprofit Kft. (KTV) ügyvezető-főszerkesztője.
Szeberényi Gyula Tamás az önkormányzati sajtó vezetőjével, Kozák Polettel beszélget
Kozák megválasztását a főszerkesztői pozícióra a kormánypárti képviselők mellett két ellenzéki képviselő is támogatta abban a reményben, hogy jobb lesz a helyzet, mint Bán alatt volt. Csalatkozniuk kellett azonban, mert ahelyett hogy nőtt volna az ellenzéki médiaszereplések száma, inkább csökkent. Az ellenzéki frakció nem tudott érdemben reagálni a kialakult helyzetre, néhány bátortalan ellenlépéssel ugyan próbálkoztak, de ezek kudarcot vallottak.
A közpénzből működtetett sajtó tematizálta az ellenzékiek közti vitákat
2021 őszén tartották az ellenzéki előválasztást, ami forró időszak volt a kecskeméti ellenzéki oldalon. A kecskeméti két körzetben összesen négy jelölt szállt ringbe, az egyikben csendes kampány folyt, a másik viszont majd felrobbant a Király–Bodrozsán-vitától.
Ennek ellenére az akkor már hetek óta tartó előválasztás egy csöppet sem érdekelte az önkormányzati sajtót. Az csak akkor figyelt fel a témára, amikor a KecsUP megírta, hogy a két rivális jelölt nagy nyilvánosság előtt esett egymásnak, és az ügy országos botránnyá dagadt. Ettől az időszaktól kezdve vált igazán látványossá, hogy a döntően közpénzből működtetett önkormányzati sajtó a kormánypártot jó, az ellenzéket negatív színben mutatja be.
A Fidesz két országgyűlési képviselőjelöltje közben kitüntetett figyelmet kapott az önkormányzati sajtóban. Január végén Szeberényi Gyula Tamás alpolgármesterrel, országgyűlési képviselőjelölttel Kozák Polett, a KTV főszerkesztője pozitív hangvételű interjút készített. Szeberényi 24 éve önkormányzati képviselő, nyolc éve alpolgármester, élettapasztalatát ezért eredményesen tudja majd kamatoztatni az Országgyűlésben – tudhatták meg a televíziónézők. Szeberényi alpolgármesterként a városi gazdasági társaságokért és a médiáért is felügyelt. A kecskeméti önkormányzat 2020-ban 193 millió, 2021-ben pedig 195 millió forinttal támogatta a városi tulajdonban lévő KTV Nonprofit Kft. működését.
Jánosi István jelölt és Szeberényi Gyula Tamás fideszes országgyűlési képviselő az önkormányzati tulajdonú Kecskeméti Lapok címlapján
Lejárató cikkek az ellenzékről
Az előválasztást követő hónapokban a 2022-es tavaszi választásig bezáróan rendszeresen jelentek meg ellenzéket lejárató cikkek az önkormányzati sajtóban. Szeberényi ellenfelével, a momentumos Bodrozsán Alexandrával az önkormányzati sajtó a Facebookon rendszeresen, milliós összértékben hirdetett negatív hangvételű cikkekben foglalkozott csupán. Egy volt párttársa is szembefordult vele, az ő nyilatkozataiból több bőrt is lehúzott az önkormányzati sajtó, amelyeket hol egyperces összefoglalóban, hol cikkekben, hol videós anyagokban ismételtek a kampányidőszakban. A pártpolitikai hírek a helyi közmédiában tehát látványosan egyoldalúak voltak.
A Kúria előtt a kecskeméti sajtóügy
Az országgyűlési választáson fideszes győzelem született Kecskeméten, és mivel Szeberényi önkormányzati képviselői helye összeférhetetlenné vált parlamenti székével, július 11-re időközi választást írtak ki. A kormánypárti indulóval szemben öten álltak rajthoz, egyikük volt a közgyűlési összellenzéki frakció, a Szövetség a Hírös Városért Egyesület jelöltje, Kalló Julianna.
A nyári kánikula idején zajló kampány nagyon alacsony részvétel mellett kormánypárti győzelmet hozott. Miután jelöltként nyilvántartásba vette a helyi választási bizottság (hvb), Kalló hiába hirdetett meg sajtótájékoztatókat, adott volna számot programjáról, nem volt rá kíváncsi az önkormányzati sajtó. Ellenfeléről, a fideszes Jánosi Istvánról viszont annál többször adott hírt a hiros.hu, a KTV és nyomtatásban a Kecskeméti Lapok. Kallón kívül más ellenjelölt sem kapott helyet a helyi közmédiában.
Kalló ezt megelégelte, és panaszt tett a helyi választási bizottságnál, hogy nem biztosítottak számára megjelenési lehetőséget az időközi önkormányzati választás kampányában. A területi választási bizottság meg is állapította, hogy a Kecskeméti Lapok megsértette az esélyegyenlőség elvét, és eltiltották a szerkesztőséget a további jogsértéstől.
A határozat ellen három napon belül lehetett fellebbezni, ez meg is történt. Kalló ezután vitte a kecskeméti sajtó ügyét a Kúria elé. A Kúria lényegében kimondta, hogy a Kecskeméti Lapok törvénysértő módon megsértette az esélyegyenlőség elvét az időközi választás kampányában azzal, hogy csak a Fidesz–KDNP jelöltjét mutatta be a kampányidőszak alatt többször is megjelent lapban.
A városházával szemben működik a Kecskeméti Médiacentrum
Kereskedelmi média közpénzből
Már az első ülésen látszott, hogy teljesen másként látják az önkormányzati sajtó működését a szeptemberben alakult helyi vizsgálóbizottság kormánypárti és ellenzéki tagjai. Abban sem sikerült megállapodniuk, hogy mi számít tényszerűnek és kiegyensúlyozottnak.
Kozák Polett, a Kecskeméti Televízió Nonprofit Kft. ügyvezető-főszerkesztője azzal érvelt, hogy KTV és a tevékenységébe tartozó felületek (hiros.hu, Kecskeméti Lapok, valamint a tematikus print magazinok, mint a Hírös Gazdaság és a Hírös Históriák) a médiatörvény és a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság közhiteles nyilvántartása szerint nem közszolgálati médiaszolgáltatásnak, hanem kereskedelmi médiaszolgáltatásnak minősülnek. Azt is érvként sorolta, hogy az önkormányzattal kötött „közszolgáltatási szerződés” olyan területekre terjed ki, mint a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek megismertetése, a nemzeti és a nemzetiségi kultúra értékeinek bemutatása, az ismeretszerző vagy a szabadidős kulturális események tálalása.
A vita azonban nem erről szól valójában, hanem arról, hogyan számol be az önkormányzati sajtó a kecskeméti választókörzetekben működő képviselőkről. A kecskeméti tizennégy körzetből hat ugyanis ellenzéki vezetésű, továbbá hárman listáról jutottak mandátumhoz.
Dobos József ellenzéki képviselő (Szövetség a Hírös Városért) szerint a KTV működésével az a probléma, hogy az „ellenzéknek is van kilenc képviselője, a Kecskeméti Lapoknak 22 megjelenése volt, azonban a helyi választott képviselőkkel nem vették fel a kapcsolatot, nem csináltak velük interjút, ellentétben a fideszes képviselőkkel”.
A szintén ellenzéki Lejer Zoltán képviselő (Szövetség a Hírös Városért) kérdésünkre elmondta: azt kifogásolja, hogy az önkormányzatnak van egy közszolgáltatási szerződése a KTV Kft.-vel, amely alapján közpénzt használnak fel. A közpénz felhasználásának vannak kritériumai, amelyek rögzítve vannak a szerződésben. A Kúria ítélete pedig világosan kimondta, hogy az időközi választás alatt nem volt egyenlő a tájékoztatás a két politikai oldalról.
Nem válaszol a bizottság elnöke
Leviczky Cirill képviselő, a vizsgálóbizottság elnöke nem válaszolt kérdéseinkre, annak ellenére hogy a bizottság ügyrendjében meghatározta: „Az elnök nyilatkozik a sajtó részére a vizsgálóbizottság nevében.”
Egy korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a Kecskeméti Televízió honlapján elérhető, a Médiaszolgáltató bemutatása című, 2018-as, ma is érvényben lévő dokumentumban foglaltak szerint a KTV szerkesztőségének legfőbb törekvése „a korrekt, pártatlan és a kisebbségi véleményt is megjelenítő, mértékadó tájékoztatás”. Visszakerestük ezért a közéleti, politikai, kifejtős magazinműsorokat az elmúlt négy évből, de nem találtunk olyat, ahová ellenzéki politikust is meghívtak volna.
Ezzel szemben több millió forintot hirdetettek el Facebookon az ellenzéket negatív színben feltüntető cikkekre. A képviselőkről készült fotók száma is elfogultságról árulkodik. Salacz László és Szeberényi Gyula Tamás fideszes országgyűlési képviselőről tavaly októbertől idén februárig nagyságrendekkel több képet tettek közzé, mint a két ellenzéki országgyűlési képviselőjelöltről.
Nem csak politikusok között figyelhető meg a válogatás, voltak olyan, a Fidesz számára érzékeny témák is, amelyekről nagyon nem kívánt beszámolni az önkormányzati sajtó. Egyik ilyen ügy a belváros szívébe, a Dobó körútra tervezett, többemeletes Univer parkolóház- és bevásárlóközpont ellen tiltakozó lakosok és civil egyesületek szervezte megmozdulások, amit a KecsUP-on végig nyomon követtünk.
A vizsgálóbizottság fideszes delegáltjai közül Nemcsik Mátyás és Jánosi István (ő volt, akiről a júliusi időközi választáson rendszeresen jelentek meg hírek a Kecskeméti Lapokban, míg az ellene indulókról nem) Kozák Polett érveit hangoztatta, hogy a KTV és a kötelékébe tartozó médiumok kereskedelmi médiaszolgáltatásnak minősülnek. Nemcsik szerint az ellenzéknek csupán annyi a baja, hogy nem szerepel eleget a sajtóban.
Lejer Zoltán, a Szövetség a Hírös Városért frakcióvezetője
Aligha beszélhetünk piaci működésről
Lejer Zoltán, a szövetség politikusa Nemcsik Mátyás érvelésével szemben azt hozta fel, hogy ha valóban kereskedelmi alapon működik a KTV, akkor miért közpénzből finanszírozzák működésének több mint felét. 2020-ban a kecskeméti önkormányzat a KTV összbevételének 58 százalékát, 2021-ben 52 százalékát, 2022 első félévében ismét 58 százalékát biztosította. Ha ehhez hozzáadjuk a központi költségvetésből (MTVA, Agrárminisztérium) érkező támogatásokat – 2022-ban 13 millió forint, 2021-ben 12 millió forint –, látható, hogy pénzügyi szempontból aligha beszélhetünk piaci működésről.
Hogy hatékonyan használták-e fel ezt a közpénzt, arra nem tért ki a vizsgálóbizottság. Bár Lejer kérte, de leszavazták, hogy tekintsék át azokat a Facebookon történt hirdetéseket is, amelyekre pénzt költött a KTV. Mint fentebb említettük, ezek között voltak politikai tartalmú cikkek is, amelyek a fideszes jelölteket pozitív, az ellenzékieket negatív kontextusban mutatták be.
Kétségtelen, hogy a KTV elvégezte a közszolgálati szerződésben vállaltakat, és beszámolt a városi kulturális, sport- és diákeseményekről. Ezt, úgy véljük, minden, önkormányzat által támogatott sajtó elvégzi a közpénzért cserébe.
A látogatottság szintén fontos mérce. A 2022. június 22. és augusztus 22. közötti látogatottsági számok alapján a hiros.hu portált 447 ezren nézték meg, míg 2021-ben 7,5 millióan. Sokkal többet árul el viszont a felhasználók alakulása. 2020-ban még 2,7 millió felhasználója volt a városi online portálnak, 2021-ben ez 2,2 millióra csökkent, és ha nem változik a trend, további csökkenés várható 2022-ben. Az első hat hónapban a hiros.hu mindösszesen 651 ezer felhasználóval tud elszámolni, ami időarányosan jóval kevesebb, mint az előző években.
Ez a cikkünk is érdekelheti a témában: A hivatalok hallgatnak: így küzd a vidéki sajtó az információért
A kecskeméti sajtó megítélésében nem közeledtek a vélemények a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között. A Fidesz képviselői szerint tárgyilagos a KTV és a kötelékébe tartozó médiumokban megjelent hírek. Valójában nem is vizsgálható az, amiért az ellenzék kezdeményezte a bizottság felállítását. Ahogy az sem, hogy a KTV pártpolitikai tartalmú cikkeket hirdetett Facebookon, ugyanis a világ egyik legnagyobb közösségi platformja nem tartozik a Médiatörvény hatálya alá. A szövetség politikusai teljesen mást tapasztalnak a döntően közpénzből fenntartott önkormányzati sajtóból. Úgy élik meg, hogy munkájukról nagyon ritkán jelenik meg hír, és az is negatív hangnemben.