Mást mond a magyar és az ukrán kormány, illetve az érintett, Petro Porosenko a volt ukrán elnök meghiúsult budapesti látogatásáról és külföldi útjáról. Az biztos, hogy Budapesten vártak egy ukrán vendéget, mint ahogy az is, hogy volt már hasonló esetek miatt kellemetlen tapasztalata az ukrán kormánynak.
Egyelőre nem tudjuk pontosan, miért nem utazhatott külföldre Petro Porosenko volt ukrán elnök december első hetében, de a Szabad Európához eljutó és a nyilvános forrásokból összegyűjthető információk szerint leginkább ukrán belpolitikai okai lehetnek annak, hogy megtagadták tőle a kiutazás jogát.
A The Kyiv Independent még december 2-án írta meg az Ukrán Biztonsági Szolgálatra (SZBU) hivatkozva, hogy a volt elnök december 1-jén, pénteken indult el Lengyelországba, de nem engedték átlépni a határon. A lap szerint Porosenko Magyarországra készült, és azért tagadták meg tőle a kiutazást, mert Orbán Viktorral találkozott volna, az SZBU pedig úgy értékelte, hogy ezt az orosz propaganda saját céljaira használta volna fel.
Csak engedéllyel
A háború kitörése óta az ukrán parlamenti képviselők és kormánytisztviselők csak engedéllyel hagyhatják el az országot. Bár Porosenko rendelkezett ilyennel, a parlament elnöke, Olekszandr Kornyijenko az SZBU jelzése alapján visszavonta. Kornyijenko először azt nyilatkozta, nem árulhatja el, miért kellett visszavonni az engedélyt, de később az SZBU a Szabad Európa ukrán szerkesztőségével közölte: olyan információk jutottak el hozzájuk, hogy az orosz állami propaganda arra használt volna fel egy „nyíltan oroszbarát vezetővel” való találkozást, hogy „aláássa a nemzetközi közösség támogatását” Ukrajna felé, és „törést hozzon létre az ukrán társadalomban”.
Ehhez kapcsolódóan: Hiába a kézfogás, jelen állás szerint megvétózzuk decemberben Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásait
A magyar kormány részéről először Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár kommentálta a történteket. Annyit írt, hogy Budapesten nem szeretnének asszisztálni Volodimir Zelenszkij ukrán elnök politikai játszmáihoz. Később a HVG kérdésére Szijjártó Péter részletesebben is beszélt az elmaradt találkozóról. A külügyminiszter hétfőn azt mondta, hogy Porosenko maga jelezte, hogy találkozna Orbán Viktorral, a kormányfő pedig „minden hivatalban lévő meg hivatalban volt kollégáját szokta fogadni, hogyha ilyen megkeresés érkezik”, ennek nem akartak gátat szabni most sem, az pedig, hogy „az ukránok milyen belpolitikai leszámolási műveletekben vannak, az meg nem a mi dolgunk, nem is vagyunk kíváncsiak rá, nem akarunk vele foglalkozni”.
Előkészítették
A Szabad Európához eljutott információk szerint legkésőbb november 24-én (vagyis tizenkét nappal cikkünk megjelenése előtt) a magyar külügyminisztérium elkezdett előkészíteni egy ukrán témájú kétoldalú találkozót. Ezt támasztja alá egyébként a már említett külügyminiszteri nyilatkozat is, Szijjártó Péter ugyanis azzal indokolta a HVG-nek, hogy Orbán Viktor még nem találkozott kétoldalú keretek között Volodimir Zelenszkijjel, hogy egy ilyen eseménynek csak akkor van értelme, ha megfelelően előkészítik, így konkrét eredményeket is hoz. (Szijjártó Péter szerint az ukrán fél az utóbbi időben két, csúcstalálkozót előkészíteni hivatott egyeztetést is lemondott.)
Ez viszont arra utal, hogy konkrét eredményei lehettek volna egy Orbán–Porosenko-megbeszélésnek. Tény, hogy Orbán Viktor egykor kifejezetten jó kapcsolatot ápolt az ukrán elnökkel, Ukrajna 2017-ben, Porosenko idején érte el egyik legnagyobb külpolitikai sikerét (az ukrán állampolgárok vízummentes utazásának lehetőségét az Európai Unióba), az egyik legaktívabb lobbista éppen Orbán Viktor volt az Európai Tanácsban.
Ehhez kapcsolódóan: „Én komolyan hittem azt, hogy ott fogok élni” – egy magyar menekült Kárpátaljáról
Porosenkónak ugyan kiterjedt gazdasági érdekeltségei vannak Magyarországon (az övé a térség egyik legnagyobb édességgyártója például), de mivel a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatának kérdésében is sokkal megengedőbb álláspontot képvisel a jelenlegi ukrán kormánynál, minden bizonnyal ez a téma szintén szóba került volna. A december 13–14-i uniós csúcs előtt, amikor az állam- és kormányfők arról döntenek, megkezdjék-e a csatlakozási tárgyalásokat a kijevi vezetéssel, egy ilyen témájú közös nyilatkozat nyilván Orbán Viktornak sem jött volna rosszul: a magyar kormányfő felmutathatta volna, hogy vannak az ukrán politikai elitben, akik másképp gondolkodnak a kérdésről, mint Volodimir Zelenszkij.
Töréspontok
Porosenko egyébként az utóbbi időben többször kritizálta a regnáló elnököt, nemcsak háborús döntései, hanem többek között éppen a nemzetiségi kisebbségek helyzete miatt is. Ebben a kontextusban Zelenszkijnek nyilván nem jött volna jól, ha akár csak pár napig is, de a nemzetközi sajtóban őt bíráló szavak jelennek meg, egy Orbán–Porosenko-találkozó után pedig ezt nem lehetett kizárni. Forrásaink szerint így valószínűnek tűnik, hogy az ukrán hatóságok egyszerűen „prevenciós jelleggel” nem engedték ki Porosenkót éppen ebben az időszakban, közvetlenül az uniós csúcs előtt.
Ehhez kapcsolódóan: Miért támogatjuk sokkal jobban Ukrajnát, mint Orbán Viktor szavai alapján bárki gondolhatná?
Az ukrán hatóságoknak ráadásul már lehetnek rossz tapasztalatai a közelmúltból a magyar–ukrán kapcsolatokat illetően. Még nyáron írtuk meg, hogy több, egymástól független forrásunk szerint Semjén Zsolt magánakciója volt, hogy az orosz ortodox egyház közvetítésével magyar nemzetiségű hadifoglyok szabadulhattak orosz fogságból. Az ukrán kormány szerint ugyanakkor a procedúra során a magyar kormány nemcsak a hadijogot, de az érintettek emberi jogait is megsértette. (Hogy valamilyen zavar biztosan volt a történetben, azt alátámasztani látszik, hogy az egész elvileg sikertörténet lehetett volna a kormány számára, de mégis komoly hallgatás övezte a foglyok kiszabadulásának körülményeit és további sorsukat.)
A Szabad Európa ukrán szerkesztősége azt is megírta, hogy egy Vitalij Bort nevű ukrán képviselő áprilisban és júliusban is járt Magyarországon furcsa körülmények között. A Platform az Életért és a Békéért párt képviselője a már említett kiutazási engedélykérelmében üzleti útra hivatkozott, és meg is kapta három-három napos időtartamra. Csakhogy Bort mindkét alkalommal majdnem egy hónappal tovább maradt, és nem adott magyarázatot rá.
Találkozás egy KDNP-s képviselővel
Ráadásul mindkétszer találkozott Nacsa Lőrinc KDNP-s képviselővel, akit korábban az ukrán hatóságok kitiltottak az országból. Bort utólag azt állította, hogy áprilisban a „jószomszédi kapcsolatokról” egyeztettek, aminek során Nacsa Lőrinc a kisebbségek nyelvhasználati törvényének módosítását vetette fel. (Ezt régóta kéri a magyar kormány Kijevtől.) Júliusban pedig az „interparlamentáris kapcsolatok elmélyítése” volt a téma. (Bort tagja az ukrán parlament, a Rada Magyarországgal foglalkozó tagozatának.)
Ehhez kapcsolódóan: Semjén Zsolt magánakciója lehetett a kárpátaljai magyar foglyok menekítése, úgy tudjuk, még a kormányban sem tudtak róla
Maga Porosenko viszont tagadta, hogy egyáltalán Magyarországra akart utazni. Azt nyilatkozta, hogy december 1–8. között csupán Lengyelországba és az Egyesült Államokba tervezett látogatást, és a Szejm, valamint a kongresszus magas rangú vezetőivel találkozott volna, az orosz agresszió óta pedig szigorúan tartja magát ahhoz, hogy semmilyen tárgyalásról nem lehet szó Oroszországgal. Tény, hogy a volt elnök pártja, az Európai Szolidaritás több képviselője is elutazott volna az Egyesült Államokba, de ők sem kaptak kiutazási engedélyt.
Valószínűleg tényleg ukrán belpolitikai okai voltak annak, hogy Petro Porosenko nem hagyhatta el az országot, de ez egyáltalán nem példa nélküli, megtörtént már más ukrán politikusokkal, sőt magával Porosenkóval is korábban – mondta a Szabad Európának Seremet Sándor. A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ szakértője emlékeztetett rá, hogy a volt ukrán elnök nemcsak tapasztalt, veterán politikus, de az ország egyik leggazdagabb oligarchája is, stabil gazdasági hátországgal.
„Nyilván nem mondott le még a politikai ambíciókról, és az utóbbi időben egyre nyíltabban látszanak az ellentétek közte és Volodimir Zelenszkij között. Bármikor is lesz a következő elnökválasztás – ma még senki nem tudja, mikor kerülhet rá sor –, a regnáló elnök joggal láthat benne potenciális riválist, annak ellenére hogy mindössze 4,6 százalékos a támogatottsága, a negyedik helyen áll Zelenszkij, Valerij Zaluzsnij és Szerhij Pritula után. Gondolhatja, hogy bármilyen esetleges pozitív fejlemény, amit Porosenko elér külföldön Ukrajna érdekében, tőle veszi el a sikerekkel járó népszerűséget” – mondta lapunknak Seremet Sándor.