A magyar parlament kevés nő politikusának egyike. Szerinte a Jobbikban egy meleg is csinálhat karriert, de ideológiai alapon elutasítja azt, hogy ők is fogadhassanak örökbe gyereket. Konzervatív, mégis úgy véli, hogy a hagyományos családi szerepeken már túllépett az idő. Potocskáné Kőrösi Anitának, a Jobbik egyetlen parlamenti képviselőnőjének először egy olyan tipikus „karácsonyi” kérdést tettünk föl, amellyel a média is ki szokta jelölni a nők, még a befolyásos nők helyét is a társadalomban.
Mit szólna ahhoz, ha úgy kezdeném az interjút: mivel készül a karácsonyra Potocskáné Kőrösi Anita?
Sütéssel, főzéssel. Családanya vagyok, és nekem a karácsony a családdal töltött időt jelenti. Nagyon sajnálatos, hogy a covid miatt azt a sok éves hagyományt meg kell, hogy szakítsuk, hogy egy nagyobb, 25-30 fős családi eseményen vegyünk részt. Minden évben el szoktunk menni a férjem egyik rokonához, ott szokott összejönni a család, de sajnos ez most idén elmarad. Most kisebb, nagyon szűk családi körben fogunk ünnepelni.
Két gyerek, ugye?
Igen.
A karácsony élesen megmutatja a második vagy harmadik műszak jelentőségét a nők életében. Biztos vagyok benne, hogy nagyon fontos önnek is, nekem is az, hogy együtt van a család. De az előkészületek terhe mennyire hárul önre?
A férjem maximálisan segít mindenben. Több, mint 20 éves házasok vagyunk, összecsiszolódtunk az évek alatt. A készülődés, a bevásárlás, a takarítás: mindent együtt csinálunk. Az elmúlt években Siófok alpolgármestere voltam, és már ott elkezdődött a politikai munka, ami miatt nem 8-tól 4-ig van a munkaidőm, hanem 0-24 órában. A férjem a főzésben is segít, így tudunk közösen készülni a karácsonyra.
Amikor politikus lett, nem tartottak attól, hogy teljesen felborul egy hagyományos családmodell?
Amikor úgy döntöttem, hogy erre a pályára lépek, akkor azt gondoltam, hogy ha majd 60-70 évesen az unokák körében ülök, akkor nem szeretnék arra visszagondolni, hogy mi lett volna, ha nem tettem volna meg. Amikor erre a pályára léptem, leült a családunk, nagyok már a gyerekek, 20 és 17 éves, és együtt megbeszéltük, hogy ez mivel fog járni. Akkor azért még nem gondoltam, hogy ennyi mindennel jár a politikus lét. De úgy gondolom, jó döntést hoztam, és a család abszolút elfogadja.
A magyar nők jelentős részében nem nagyon merül fel, hogy a problémáik hátterében lehet hátrányos nemi megkülönböztetés is. Minden értékvizsgálat kimutatja, hogy a hagyományos nemi szerepek Magyarországon nagyon erősek. Tehát a nőkre hárul a háztartásban, a nevelésben, vagy az idősgondozásban végzett fizetetlen munka oroszlánrésze. És ezt a nők maguk is magától értetődőnek vélik. Például a magyar nőknek csak 44% ért egyet azzal, hogy a férfiaknak több időt kellene a gyerekneveléssel foglalkozniuk. Viszont 78%-uk teljesen, vagy inkább egyetért azzal, hogy ha egy idős családtag ápolásra szorul, akkor főleg a nőknek kell foglalkozniuk vele.
Ezen már túlhaladt az idő. Szerintem a XXI. században a férfiaknak is nagyobb szerepet kell vállalni, mert a család úgy teljes. A nők már sokkal többet dolgoznak, sokkal nagyobb szerepük van a munkaerőpiacon, akár vezető beosztásban is. Természetesen kell melléjük egy olyan társ, aki ebben maximálisan partner. Ha ez így megvan, akkor a férfinak igenis ugyanúgy ki kell venni mindenből a részét, hiszen együtt tolják a szekeret. Ha ez nem így megy, akkor az egyik fél rovására fog történni. Ami nem jó, mert tönkreteszi a házasságot, a párkapcsolatot. Tehát változtatnunk kell azon, hogy sokan gondolják ezeket a régi időkből berögződött sztereotípiákat.
Ezért is próbálok példát mutatni, hogy megálljon az ember több lábon, több helyen. Tudjon ugyanúgy érvényesülni. De mindig hozzá szoktam tenni, hogy ehhez kell egy társ, ha családról és gyereknevelésről beszélünk.
Akkor az egy előítélet, hogy a konzervatív családmodellhez mégiscsak az tartozik, hogy az asszonynak a konyhában a helye?
Az összes hajam égnek áll, amikor ezt meghallom. Sok politikai támadást el tudok viselni, mert a politikában nőként természetesen érnek támadások, de ezt miért? Egy nőnek is lehetnek szakmai ambíciói, amit én például szeretnék politikusként kiteljesíteni, más pedig vezető beosztású nőként. Miért kellene ezt a beskatulyázott modellt fenntartani? Igen, azt gondolom, hogy az anyukák természetesen maradjanak otthon a legtöbb időt a gyermekükkel, amennyit csak tudnak. De utána azzal is saját magukat tudják felértékelni, a belső boldogulásuknak, a belső boldogságuknak is ad egy pluszt, ha ők a családért nem csak mint anya tesznek, hanem mint dolgozó nő is.
Akkor tévedés, hogy egy konzervatívnak ezt kéne pártolnia?
Változott már annyit a társadalom, hogy ezeket a szerepeket át kell gondolni. Én azt látom, hogy a férfiak, az apukák is egyre jobban szeretnek otthon maradni a gyerekükkel. Ezért is volt a Jobbiknak olyan javaslata, hogy az apa-nap ne csak 5 nap, hanem hosszabb nap, akár 15 nap, hiszen több európai országban ez sokkal hosszabb időszak. Amikor megszületik a kisbaba, akkor az apuka lássa, hogy mivel jár az, hogy gyermeket nevelünk. Efelé kellene elmenni, hogy valóban mint család éljenek a házastársak vagy az élettársak is ebben a viszonyban, és ne azok a berögződött szerepek érvényesüljenek.
Az utóbbi években Magyarországon is nőtt az ellenzéki és a kormányoldalon is a fontos politikai tisztségeket betöltő nők száma. Például az Orbán kormányban már 12 férfi mellett 3 női miniszter is van. Az ellenzéki pártok közül háromban is társelnöki szisztéma van, női elnökkel. Ilyen az LMP, az MSZP és a Párbeszéd is. A Jobbik miért maradt ki ebből?
Nem gondolnám, hogy kimaradt. Egyelőre még keressük azokat a hölgyeket, akik vágynak arra, hogy politikusi karrierbe kezdjenek. Nem gondolom, hogy ez azért lenne, mert túl kevés a nő a Jobbik körül. De fel kell nyitni a hölgyek szemét, hogy igenis van lehetőség. Hála istennek egyre több fiatal hölgy gondolja úgy, hogy ő is szeretné kipróbálni, milyen az, hogy ha valaki országgyűlési képviselő, vagy egy pártban vezető tisztségviselő. Ebben van egy elmozdulás. Egyelőre mi kisebb lépésekkel haladunk, de van utánpótlásunk, én nagyon örülök.
Bármilyen fórumon, ahol ez fel szokott merülni, mindig elmondom, hogy több nőt a politikába. Szerintem mi teljesen más érzelmi vetülettel, szemlélettel gondolkodunk egy törvényjavaslatnál, vagy viták során. A különbözőségek előjönnek, és egy pluszt adnak a párt gondolkodásmódjához.
A Jobbik alelnöke is vagyok, egyedüli nőként a vezetőségben. Figyelemmel kísérem a férfiak politikai megbeszéléseit, majd, amikor nőként érzem azt a valamit, amivel meg kellene nyílnom, akkor szoktam közbeszólni, hogy figyeljetek, gondoljuk át, mert ennek lehet, hogy más lesz az érzelmi vetülete a társadalomban.
A társadalom ki van éhezve az érzelmekre, mivel egy bezárkózott világban élünk. Sajnos a Covid-járvány alatti bezárkózás még több lapáttal rátesz erre a bezárkózásra. Így, ha valaki érzelemből tud a politikában megnyilvánulni, az mindig pluszt ad hozzá. Én nőként igyekszem ezt a pici pluszt oda tenni a fiúknak a pártvezetésben.
Az érzelmi plusz a nők dolga?
Az is. Az, hogy másképpen látunk bizonyos dolgokat. Például én adószakértő vagyok. Számokban is gondolkodom, de ha van egy költségvetési törvényjavaslat, akkor például azt nézem meg, hogy annak mi lesz majd a társadalmi hatása. Rávilágítok arra, hogy szociális vagy oktatási témákban mi lesz majd a hatása azoknak a költségvetési tételeknek. Aztán mindig ott van bennem az anya, hogy azt nézzük, hogy a gyerekre ez hogyan hat. Ezek azok a pluszok, amelyek fölött, ha nem lenne ott egy nő, akkor lehet, hogy átsiklanának. A férfiak azt szeretik, ha felépül ez, felépül az, náluk az infrastrukturális dolgok mennek. A nőknél ott van az érzelem is. A kettő együtt ad ki kerek egészet, csak így tud ez jól működni.
Mikor csatlakozott a párthoz?
2016. szeptemberében.
Akkor a következő kérdésem okafogyott is. Meg akartam kérdezni, hogy volt-e magyar gárdista?
(Nevet.) Nem voltam. Vona Gábor megismerkedtem, és az ő kérésére csatlakoztam a párthoz. Nekem nagyon szimpatikus volt a néppárti vonal, és így tudtam a Jobbikhoz csatlakozni.
A Jobbik nagyon macsó, a szélsőjobboldalról, sokszor erőszakot sugalló pártként indult, hiszen paramilitáris szervezetet is működtetett. Ennek milyen nyomait érzi későn csatlakozott nőként a szervezetben?
A szervezetben abszolút nem érzem. De még mindig kapunk kritikát a régi dolgok kapcsán. Azt szoktam mondani, hogy azt nézzétek meg, hogy mit csinálunk. Jakab Péter elnök úr január 25-én egy éve, hogy átvette a párt vezetését. Megyünk előre azon a néppárti úton, amelyen az a célunk, hogy jólétet és szabadságot minden magyarnak. Nekem ez fontos, hogy minden magyar embert képviselünk, ami egyébként a 2003-as jobbikos alapító okiratban is ott volt. Nincs helye kirekesztésnek, gyűlöletnek. Nekünk minden döntésünket úgy kell meghatározni, és minden nyilatkozatunkat úgy kell megtenni, hogy az mindenkire egyformán vonatkozzon. Nem lehet a régmúltat állandóan felemlegetni.
Minden pártnak van múltja.
Ez a másik, hogy minden pártnak van múltja, de nem is ez a lényeg szerintem, hanem az, hogy most mit csinálunk.
Azért még provokálnám tovább egy kicsit. A régi Jobbikból kilépett Szegedi Csanád, mert rájött arra, hogy a felmenői között van zsidó, ami az akkori Jobbikban nem volt egy pozitívan kezelt tulajdonság. Lehetne most tagja a Jobbiknak egy felvállaltan meleg vagy leszbikus ember?
Én azt gondolom, hogy minden magyar embert képviselünk, és a néppártosodás folyamata azt mondja, hogy bárki, bármikor csatlakozhat a Jobbikhoz, mi annak nagyon örülünk. Mindenféle kirekesztéstől és gyűlölettől mentesen.
Akár vezető is lehetne?
Nem gondolom, hogy probléma lenne, ha valaki homoszexuális. Az a lényeg, hogy mi van ott bent, és ő mit akar tenni a magyar nemzetért. Nekünk, a pártvezetésnek az a legfontosabb, hogy a nemzetért tegyünk. Ami nem csak egy országhatár természetesen. Az megmaradt a Jobbikban, hogy a nemzetet mindig a külhoni magyarokkal értjük.
Ezt a kérdést mostanában, mióta a Szájer-botrány kirobbant, nagyon sokan feszegetik. A parlamenti felszólalásomban is elmondtam, hogy a Szájer-ügyben nem az a kulcspont, hogy az ereszcsatornán leereszkedett. Hanem az, hogy hazudott, hogy ő az Alaptörvény írója, és most egy álszent, álkeresztény, farizeus módon, pitiáner bűnözőként menekült. Nem az a baj, hogy ő homoszexuális. Ez mindenkinek a magánügye. Nem gondolnám, hogy ez bármi problémát jelentene.
A Jobbik megszavazta most az utolsó alkotmánymódosítást?
Mindig ez a baj, hogy salátatörvény formájában nyújtják be. Ez azért problémás, mert az a rész az Alaptörvény-módosításnak csak egy nagyon pici szelete volt. A legnagyobb részt a közpénzek elbújtatása tette ki. Arra pedig egy konzervatív, jobboldali párt nem mondhatja, hogy támogatja. Mi minden esetben fellépünk a közpénz-lopások ellen, a korrupció ellen. Ezért nem tudunk erre igent mondani el kellett utasítani.
Így kénytelenek voltak azt a részt is elutasítani, amivel egyébként egyetértettek.
Sajnos a kormánypártoknál rendszeres, hogy salátatörvénybe rejtenek bele mindent. Természetesen majd fogjuk hallgatni a tavaszi időszakban a kormánypárti oldaltól, hogy a Jobbik nem mondta azt, hogy az anya nő, az apa férfi. Mert ugye ezt nem tudtuk megszavazni.
De ezt gondolják önök is.
Természetesen.
A Jobbikot ön továbbra is konzervatív pártnak tartja?
Abszolút, igen.
És bár a női egyenjogúság most már egy konzervatív pártnak is az értéke kell legyen, de a melegházasság még nem érte el ezt a szintet.
Nem.
Azért, mert a társadalom még nem érett erre, vagy ideológiai alapja is van ennek?
Természetesen ideológiai alapja is van. De a társadalmunk sem érett meg ezekre a gondolatokra.
Egyébként mit gondol: léteznek társadalmi nemek? A szerepviselkedésünket, ami egy-egy nemhez tartozik, azt tanuljuk?
Ez egy annyira összetett tudományág, a gender, a társadalmi nemek kutatása, hogy én meghagynám a kutatóknak ennek a kérdésnek az eldöntését. Amit én gondolok, hogy egy nő és egy férfi legyen boldog. És a boldogság pedig abban teljesedjen ki, amit ő tesz, és ahogyan ő él. Meglátjuk majd, hogy a kutatók erről mit határoznak.
Értem. Jól kibújt alóla, hogy létezik-e strukturális egyenlőtlenség férfiak és nők között.
Ha a munkaerőpiacot nézzük, akkor ott abszolút látszik. Novák Katalin miniszterasszony kijelentéseit teljes mértékben felháborítónak tartom. Mert miért kellene egy nőnek megelégednie azzal, amennyit keres, és mi az, hogy nyugodjunk bele, hogy a férfiak többet keresnek. Nem. Mindenki az érdemei szerint kapja meg a fizetését, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi. Mert nem a neme számít, hanem az, hogy ő mit tesz le az asztalra, és miként cselekszik. Ha ő a legkiválóbb közgazdász, akkor miért ne kereshetne egy nagyvállalatnál vezető pozícióban sokkal több pénzt, mint egy férfi?
Novák Katalin azértnem azt mondta, hogy ebbe törődjetek bele, nők, csak hogy keressétek meg a boldogság más területeit? Egy kicsit ő is a harmóniáról beszélt, amiről ön.
Igen, de nem kell átesni a lónak a másik oldalára. Persze, meg lehet találni azt, hogy ki, hol érzi jól magát, attól függetlenül, hogy ebből anyagi kérdést csinálunk. Amikor országgyűlési képviselő lettem, akkor még nem ekkora volt az országgyűlési képviselők illetménye, mint most. Itt kevesebbet kaptam, mint Siófokon alpolgármesterként. Kérdezték is, hogy miért mész el országgyűlési képviselőnek, hogy ha még ennyi pénzt se kapsz? Mondtam, hogy engem nem az érdekel, hanem hogy mit tudok tenni. És ha a piacon adószakértőként dolgoznék, még ennél is magasabb keresetet tudnék elérni.
Mint adószakértő lehetségesnek látja, hogy ezt a most nem fizetett, de rengeteg időt, főleg a nők életéből elvevő házi munkát, idős gondozást, a gyereknevelést valahogy számszerűsíteni lehetne, valahogy elismerni adórendszerben?
Nagyon nehéz, mert a magyar adórendszer szerintem teljes átalakításra szorul. Annyit le szeretnék szögezni, hogy a családi adókedvezményeket mint adószakértő is rendkívül jónak tartom. Az, hogy a gyermeknevelést ilyen módon támogassuk, azzal, hogy a szülők dolgozzanak és abból tudják igénybe venni, ez nagyon jó találmánya volt a régebbi rendszernek. A mostaninak meg különösen, mert viszonylag magas összeg tud a családoknak maradni.
Igen, ezt nem a Fidesz vezette be.
Már hosszú évtizedek óta létezik. A családi támogatásoknak ez a része szerintem rendben van. Viszont vannak azok az idők, amikor nincs miből igénybe venni a családi adókedvezményt. Pont erről beszéltünk: anyuka otthon marad mamával vagy dédnagymamával, mert ápolni kell, és nem tudja igénybe venni az adókedvezményt, az nyilván problémát okoz a család életében, hogy ennek az anyagi megbecsülése hiányzik. Ez biztosan lehetne másként is, de nagyon komoly háttértanulmányokat kell elvégezni, hogy ennek milyen költségvetési hatása van.
A politikai viták hevében elég gyakran előfordul, hogy a politikusokat női mivoltukban megsértik. Ön találkozott ilyennel?
Kérdés, hogy sértés volt-e vagy nem: engem Gulyás Gergely miniszter úr képviselő urazott le éppen a múlt héten. Elnézést is kért érte. Javasoltam neki, hogy írják bele az Alaptörvénybe, hogy a képviselő asszony nő, a képviselő úr pedig férfi.
Engem nem érint. Viszont vannak olyan képviselőtársaim, hölgyek, Kunhalmi Ágnes képviselőtársam, Bangóné Borbély Ildikó. Vagy a legutóbbi, ami nem a parlamentben hangzott el: amikor Szabó Tímeáról tették azokat kijelentéseket. Ez gyakorlatilag olyan, mint ha rám is tennék ezeket a megjegyzéseket. Azért a legkeményebb, ami szintén nem a parlamenti patkóban hangzott el, az Kövér László kijelentése volt, a kettes számmal kezdődő személyi számú emberekről, és hogy ő szánalommal tekint a nőkre. Ezek kijelentések nagyon pejoratívak, és vezetnek el oda, hogy egyre kevesebb nő mondja, hogy beleállok a politikába. Mert ő is fél attól, hogy ő is megkapja ezeket a kijelentéseket.
Az önkormányzati politizálás ebből a szempontból durvább, keményebb terep?
Mindig úgy szoktam fogalmazni, hogy más. Én nagyon jól éreztem magam Siófok alpolgármestereként.
Az nem egy macsó világ, vagy nem annyira?
Nem, abszolút nem. A hivatali dolgozók többsége hölgy, és így nyilván nem. A képviselőtestületben 4 hölgy volt a 12-ből. Úgyhogy ott egy kicsit jobb volt az arány. De nem is ez a lényeg, hanem ha valaki politikus, akkor én azt tartom, hogy ne azért ítéljék meg, mert nő, hanem azért, amit tesz mint politikus. Nem attól függ, hogy ki milyen a politikában, hogy ő nő, vagy férfi. Ez a helyhatóságoknál ugyanígy van.
Ön mit gondol a családon belüli erőszak, nő- és gyerekbántalmazás, nemi erőszak magyarországi szabályozásáról? Mit kellene ezen változtatni, ha kéne?
Azonnali kérdést intéztünk Varga Judit miniszter asszonyhoz, amikor az Isztambuli Egyezmény kapcsán ez most felmerült. Ő azt mondta, hogy elindítottak egy folyamatot, hogy még szigorúbbá tegyék, és még jobban felhívják az emberek figyelmét. Én ezt még most nem látom. Mindenképpen szigorításra lenne szükség. Viszont az nem elég, ha csak szigorítunk. Az is kell, hogy a családsegítő szolgálatok, a háttérintézmények megerősödjenek. Ne legyen szégyen az anyukának, vagy akár a gyermeknek, hogy szóljon, hogy baj van. Amikor már eljutunk oda, hogy baj van, az már hosszú hónapok, vagy lehet, hogy éveknek a hozadéka. A jelzőmódszerek kiépítésére kellene nagyobb energiát fordítani.
Nem a büntetésre feltétlenül?
A büntetésre szükség van. De ahhoz, hogy kevesebb büntetés legyen, kevesebb legyen a családon belüli erőszak, ahhoz a jelzőrendszernek kell még aktívabbnak lennie. Túl kéne már haladni azon is, hogy mindig áldozathibáztatás van, hogy ő biztosan tett, vagy nem tett valamit. De ahhoz, hogy eljussunk ide, nyíltan kell erről beszélni. Még mindig tabu témának számít Magyarországon, hogy valaki kiadja azokat az impulzusait, hogy figyeljetek, baj van nálam. Hogy ne jussunk oda, hogy összevert arccal kell mennie valakinek dolgoznia, mert otthon megverték. De nem csak erről beszélünk, hanem a lelki terrorizálásról is. A lelki bántalmazás sokszor még súlyosabb, és utána további pszichológiai problémákat tud okozni.
Nem irigylem a Jobbikot. Először, amíg hardcore-abb jobboldali párt volt, a Fidesz folyamatosan lenyúlta a témáit Trianontól, a kettős állampolgárságtól kezdve a cigánybűnözésig. Most a nőprogram kapcsán, úgy látom, itt erős verseny lesz a baloldali pártokkal, akik ezt régóta képviselik. Kicsit két szék között van a Jobbik ezzel a néppártosodással, nem?
Nem gondolnám. Megtartottuk a karakteres és ideológiai vonalat, amiben nincsen változás. Nekünk most a központi, nem csak üzenetünk, hanem filozófiánk az, hogy érjük el azt, hogy jólét is legyen. A jólét nem csak és kizárólag anyagi jólét, hanem a boldogság és szabadság érzése. Ne minden csak a materiális számokról szóljon.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!