A magyarokat továbbra is a saját anyagi helyzetük alakulása érdekli a legjobban, ez pedig nagyon sokak számára romlott az utóbbi években – derül ki a Policy Solutions pénteken megjelent kutatásából. Most ismerhetjük meg először, hogyan gondolkodnak a Tisza szavazói, de az igazán érdekes eredmények a kisvárosokból jöttek, amelyek eddig a Fidesz erős bástyáinak számítottak.
Pénteken jelent meg a Policy Solutions 2024-es kutatása, amely alapvetően arra kereste a választ, hogy mit tartanak a magyarok a legnagyobb problémának, miként gondolkodnak a gazdaságról és néhány aktuális politikai, társadalmi kérdésről. A megélhetési válság jelenti a legkomolyabb problémát, egyre többen élnek egyre rosszabbul. A gazdaságra a kormány van a legnagyobb hatással a lakosság fele szerint. A kisvárosokból érkező eredmények nagyobb változást is jelezhetnek.
A megélhetési válság és az összeomló egészségügy a legnagyobb probléma
A magyarok számára 2024-ben a legnagyobb problémát az anyagi nehézségek jelentik: az első helyen az alacsony fizetéseket (36 százalék), másodikként pedig a magas megélhetési költségeket (34 százalék) említették. Harmadik helyre szorult az egészségügyi ellátás alacsony színvonala (30 százalék), ami tavaly még a második legnagyobb gond volt a megkérdezettek szerint. A magyarok negyede tartja komoly problémának a korrupció magas szintjét. 18 százalékkal az ötödik helyre szorult a túl nagy társadalmi egyenlőtlenségek kérdése, a demokrácia romló minőségét 15 százalék, az oktatás alacsony színvonalát pedig 13 százalék sorolta az ország három legnagyobb baja közé.
Az ország biztonságát érintő kérdések nem kerültek fel a listára, hacsak azt nem tekintjük annak, hogy tíz százalék említette: félő, hogy túl sok migráns költözhet az országba. A „túl sok homoszexuális propagandát” nagyjából ugyanannyian tartják problémának, mint a túl nagy orosz befolyást (nyolc és hét százalék).
A kormánypárt szavazói is leginkább az alacsony fizetéseket és a növekvő megélhetési költségeket (38-38 százalék), valamint az egészségügyi ellátás állapotát tartják (29 százalék) leginkább problémának. Ezzel szemben a Tisza támogatói olyan témákat említenek leggyakrabban, amelyekkel Magyar Péter is kampányol: a korrupció mértéke (33 százalék) a közegészségügy állapota (31 százalék). Ezek után jönnek csak az anyagi jellegű problémák (alacsony fizetések és megélhetési költségek 31, illetve 29 százalékkal). A demokrácia állapotát is viszonylag sokan említették (húsz százalék) a tiszások közül.
Rózsaszín a fideszes szemüveg
Noha Orbán Viktor még tavaly augusztusban is arról beszélt, hogy 2024 a gazdaság növekedésének éve lesz, az adatok nem igazolták ezt: idén novemberre úgy került technikai recesszióba Magyarország, és indult ismét növekedésnek az infláció, hogy 2023-ban visszaesett a gazdaság (–0,9 százalék), és évtizedes rekordot ért el az infláció (17,6 százalék). Nem meglepő módon a felmérésben megkérdezettek is azt tapasztalták, amit a számok mutatnak, hiszen alig volt valaki, aki a saját anyagi helyzetének javulásáról tett említést. A megkérdezettek 46 százaléka mondta azt, hogy romlott az anyagi helyzete, ötven százaléknak nem változott, és mindössze négy százalék számolt be javulásról – nagyjából ezek voltak az arányok a Policy Solutions 2023-as felmérésében is.
Érdekes módon még ebben a kérdésben is igen nagy az eltérés a kormánypárti és az ellenzéki szavazók valóságérzékelése között; a kormánypártiaknak ugyanis mindössze 28 százaléka számolt be anyagi helyzete romlásáról, kevesebben, mint bármely más párt szavazói (Tisza: 59 százalék, DK: 57 százalék, Mi Hazánk: 58 százalék, párt nélküliek: 47 százalék), viszont 66 százalékkal köztük vannak a legtöbben, akik azt mondták, hogy nem változott az anyagi helyzetük az utóbbi egy évben (a többi ellenzéki pártnál ez 34–39 százalék között mozog, a párt nélkülieknél 47 százalék).
Érdemes kitérni az iskolázottság szerinti megoszlásra is, amiből az derül ki, hogy már nem csak a legalacsonyabb végzettségűeket sújtja jelentősen a megélhetési válság. A legfeljebb általános iskolát végzettek 55 százaléka, a szakmunkásképzőt és szakiskolát végzettek 48 százaléka, az érettségizettek 46 százaléka, a diplomásoknak pedig a 35 százaléka számolt be anyagi helyzetének romlásáról. Javulást alig tapasztalt valaki: az érettségizetteknek és a diplomásoknak is csak öt százaléka mondta, hogy jobban él, mint tavaly (a szakmával rendelkezőknél ez négy, az alapfokú végzettséggel rendelkezőknél pedig három százalék).
Pesszimista várakozások
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem meglepő, hogy a lakosság nem osztozik a kormány kincstári optimizmusában – legalábbis ami a gazdasági kilátásokat illeti. A megkérdezettek mindössze hat százaléka mondja, hogy jövőre javulni fog az anyagi helyzete, míg 36 százalék a romlását várja (a felük nem vár változást). A kormánypártiak optimistábbak, mint az ellenzékiek: a Fidesz szavazóinak tíz százaléka vár javulást jövőre, 63 nem számít változásra, és 24 százalék vár további romlást. Ezzel szemben a Tisza-szavazók mindössze két százaléka vár javulást, 39 százaléka stagnálást; 49 százalékuk egyenesen romlásra számít. Pesszimisták a DK-sok is (nyolc százalék vár javulást, 41 százalék stagnálást, 46 százalék romlást), míg a párt nélküliek optimistábbak (öt százalék javulás, 45 százalék stagnálás, 34 százalék romlás).
A kisvárosokból indulhat el a változás
Itt érdemes kitérni a felmérés egyes részeire, ahol településtípusok szerint kategorizálták a válaszokat. A kisvárosokra vonatkozóan ugyanis több olyan eredmény született, amelyek számos szempontból újdonságot jelentenek, akár nagyobb hatású folyamatokra is utalhatnak.
Ami a legnagyobb problémákra vonatkozó kérdést illeti, a korrupciót és a demokrácia helyzetét (28 és 20 százalékkal) legtöbben a kisvárosok lakói közül említették – a többi településen ez hét-nyolc százalékponttal alacsonyabb volt. A számok nagyjából egy szinten vannak az alacsony fizetések és az egészségügy helyzetének (31 és 24 százalék) említésével. Hozzá kell tenni, hogy egyedül a kisvárosok lakói között voltak többségben azok, akik idén saját anyagi helyzetük romlásáról számoltak be (52 százalék). Ráadásul a jövőre vonatkozó várakozások szempontjából a kisvárosok lakói a legpesszimistábbak: 41 százalék várja saját anyagi helyzetének romlását – ugyanannyian, ahányan változatlan helyzetre számítanak. Ezzel kapcsolatban a kutatás ki is emeli:
„Mivel a kisvárosok eddig a kormánypárt egyik fő bázisát jelentették, de a Tisza Párt meglepően jó eredményeket ért el ezeken a településeken az EP-választáson, az erősödő anyagi problémák a nyíltabbá váló pártpolitikai versengésben is meghatározó szerepet játszhatnak.”
A kormány felelőssége és feladatai
Az okokat kutatva a válaszadók fele szerint a magyar kormány van nagy hatással a magyar gazdaságra, ami a fentiek alapján nem jelent jót a Fideszre nézve. A kormányt a nemzetközi cégek és az Európai Unió követi (31-31 százalék), valamint az orosz–ukrán háború (30 százalék).
Amikor azt kérdezték, mit kellene tennie a kormánynak, a kormánypártiak és az ellenzékiek közül is a legtöbben az egészségügy helyzetének javítását említették (50 és 48 százalék), amit mindkét kategóriában a megélhetési válság megoldása követett (48 és 46 százalék). Innentől viszont már eltérők a választók elvárásai. A kormánypárti szavazóknál harmadik helyen a nyugdíjak emelése (29 százalék) áll, amit a munkakörülmények javítása követ. Érdemes megemlíteni, hogy a kormánypártiak mintegy ötöde várja a kormánytól, hogy javítsa a közoktatás színvonalát és kapcsolatát az EU-val. A kormányzati kommunikációban gyakran felbukkanó számos témát viszont kevésbé tartják fontosnak a Fidesz szavazói: ilyen az orosz–ukrán háború (14 százalék), a bevándorlás elleni fellépés (11 százalék) vagy a „genderideológia” elleni fellépés (négy százalék).
Az ellenzéki szavazóknál harmadik helyen a korrupció felszámolása (36 százalék) áll, amit lemaradva követ a közoktatás helyzete (26 százalék) és az EU-s kapcsolatok javítása (23 százalék).
Azonos neműek házassága igen, akkugyárak nem
Néhány, az utóbbi időben nagyobb figyelmet kapó témára is rákérdeztek a felmérésben. A megkérdezettek döntő többsége (69 százaléka) nem akar akkumulátorgyárakat Magyarországra, a Fidesz választóinak fele is elutasító, az ellenzéki szavazóknak pedig a nyolcvan százaléka. Az elutasítás oka egyértelműen a félelem a különböző egészség- és környezetkárosító következményektől (veszélyes anyagok kerülnek a talajba, a vízbe vagy a levegőbe; a dolgozók egészségügyi kitettsége; a túlzott vízfogyasztás; a veszélyes hulladékok).
A kormány válasza vendégmunkások behozatala volt az utóbbi évek munkaerőhiányára. A magyaroknak mindössze 12 százaléka egyértelműen befogadó velük kapcsolatban, 37 százalékot viszont minden formában zavarnak. Legtöbben (47 százalék) azok vannak, akiket csak akkor nem zavarnak, ha nem a közvetlen közelükbe költöznek. Az elutasító álláspontot részben az magyarázza, hogy sokak fejében a vendégmunkások megítélése összemosódik az illegális bevándorlókéval: a válaszadók 49 százaléka gondolja úgy, hogy a vendégmunkások ugyanolyan veszélyt jelentenek Magyarországra, mint az illegális bevándorlók. Ráadásul 62 százalék szerint a kormány elárulta korábbi bevándorlásellenes politikáját a vendégmunkások behozatalával.
Az estleges budapesti olimpia kérdése is megosztó: 47 százalék ellenzi, 46 százalék támogatná, és a fővárosban is nagyjából ezek az arányok (46 százalék nem, 44 százalék igen). Leginkább a Fidesz szavazói szeretnének Magyarországon olimpiát (33 százalék nem, 64 százalék igen), az ellenzékiek ennél jóval elutasítóbbak.
Az LMBTQ-közösség jogaival kapcsolatban felemás véleményen vannak a magyarok. A többség támogatja az azonos neműek házasságát (54 százalék), azt viszont, hogy gyereket is örökbe fogadhassanak, már csak 23 százalék (37 százaléknyian vannak azok, akik mindkét jogot megadnák). A Mi Hazánk és a Fidesz szavazói a leginkább elutasítók (56 és 52 százalék nem adná meg egyik jogot sem), viszont a fideszesek majdnem fele (44 százaléka) is támogatná az azonos neműek házasságát.