Putyin a vádlottak padján: egy kiszabadított orosz aktivista szerint az orosz ellenzéknek és az ukránoknak közös a céljuk

Vlagyimir Kara-Murza újságíró és aktivista, Andrej Pivovarov aktivista és Ilja Jasin ellenzéki képviselő sajtótájékoztatója a németországi Bonnban 2024. augusztus 2-án, egy nappal azután, hogy szabadon engedték őket a kelet–nyugati fogolycsere keretében

Andrej Pivovarov a Nyugat és Oroszország közötti legnagyobb fogolycsere részese volt augusztus 1-jén. A Current Time-nak, a Szabad Európa orosz nyelvű szerkesztőségének adott interjújában azt mondta: száműzetésében azon dolgozik majd, hogy dialógust teremtsen Putyin elnök ellenfelei között.

Andrej Pivovarov egész oroszországi börtönideje alatt egy dologra vágyott: szabadságra.

„Hogy kiszabaduljak. Folyton számolod a napokat, az órákat, a hónapokat. Az egyetlen vágyad a szabadság. Mindenki, aki börtönben ül, akár van köze a politikához, akár nincs, ki akar szabadulni” – mondta.

Ehhez kapcsolódóan: „Ne merj előttük sírni”: Putyin gépezetével való szembesülésük fájdalmát írják le a börtönbe vetett oroszok hozzátartozói

A 42 éves aktivista egyike azoknak, akik a hidegháború óta a Nyugat és Oroszország között végrehajtott legnagyobb fogolycserében nyerték vissza szabadságukat.

Az augusztus 1-jei cserében Oroszország nyolc, Nyugaton bebörtönzött foglyot kapott vissza, köztük biztonsági szolgálata, az FSZB egyik tagját, akit gyilkosságért ítéltek el Németországban. Tizenhat embert engedtek szabadon oroszországi és belarusz börtönökből; Pivovarov mellett a másként gondolkodó Vlagyimir Kara-Murzát és Ilja Jasint, valamint Evan Gershkovichot, Paul Whelant és a Szabad Európa újságíróját, Alszu Kurmasevát.

Jasin, Pivovarov és Kara-Murza a bonni sajtókonferencia helyszínén 2024. augusztus 2-án

Pivovarovot, a mára már megszűnt demokráciapárti mozgalom, a Nyílt Oroszország egykori ügyvezető igazgatóját 2021 májusában vették őrizetbe közvetlenül a felszállás előtt egy Szentpétervárról Varsóba tartó repülőjáraton, majd 2022 júliusában négy év börtönre ítélték nemkívánatos szervezet vezetéséért.

A nemkívánatos szervezetekről 2015-ben elfogadott törvény egyike azoknak a Kreml által kierőltetett rendszabályoknak, amelyek számos olyan nonprofit és nem kormányzati szervezetet vettek célba, amelyek külföldi forrásokból, főleg Európából és az Egyesült Államokból kaptak finanszírozást.

A Krasznodarban lefolytatott per után, 2022 júliusában elítélték a szentpétervári születésű aktivistát, amikor már javában folyt Oroszország teljes körű háborúja, és Vlagyimir Putyin orosz elnök fokozta a megtorlást a másként gondolkodók ellen.

2023 januárjától Pivovarovot az oroszországi Karél Köztársaság 7. számú büntetőtelepén tartották fogva magáncellában.

Ehhez kapcsolódóan: Leszállították a repülőről, és őrizetbe vették a Nyitott Oroszország volt vezetőjét

Kiszabadulása és Németországba szállítása óta számos interjút adott, de reméli, hogy most már lesz ideje pihenni és időt tölteni a családjával.

„Szeretném kifújni magam. Egész idő alatt megfosztottak attól, hogy kommunikáljak a fiammal, ezért nagyon szeretnék találkozni, időt tölteni vele” – mondta, hozzátéve, hogy nem tervezi feladni a politikai munkát.

Elismerte, hogy könnyebb külföldről hangoztatni az ellenállást Putyin rendszerével szemben, de ennek is lehetnek hátulütői.

„Amikor Oroszországban vagy, minden egyesülés, minden egyeztetés automatikusan bűncselekménynek számít. Ugyanakkor ha külföldön van egy platformod, ahol most vagyunk, annak őszintén szólva kisebb a súlya, mert könnyű kimondani valamit, miközben kint ülünk a napon, és tudjuk, hogy nem jön értünk a rendőr – magyarázta. – Másrészt lehetővé teszi, hogy többet mondjunk, mint amit Oroszországban az emberek megengedhetnek maguknak.”

Rettentően nagy feladat lesz életet lehelni a Putyin-féle elnyomás és belharcok által nagyrészt elnémított orosz ellenzékbe – ismerte el Pivovarov, aki szerint a célnak „nem az egyesítésnek, hanem a párbeszédnek, a kapcsolatteremtésnek kell lennie”.

„Természetesen lesznek még viták” – tette hozzá.

Pivovarovot arról is kérdezték, amit az augusztus 2-i bonni sajtótájékoztatón mondott. Azt látszott sugallni, hogy az Oroszország elleni nyugati szankciók igazságtalanul érintik a hétköznapi orosz embereket; ezt többen bírálták, különösen ukránok.

„Nem a szankciók igazságtalanságáról volt szó. Nem emlékszem mindenre szó szerint, de a szankciók igazságtalanságáról nem esett szó. A szankciók hatékonyak és működnek. Akikről beszélek, azok például a háziasszonyok – mondjuk ez hülye példa, de nekem jellemzőnek tűnik. Mondjuk ha valakinek van egy kisgyermeke, és otthon főz, legyen lehetősége legalább néhány, többé-kevésbé normális terméket vásárolni, hogy az ő kis hétköznapi világa valamivel egyszerűbb legyen” – ajánlotta Pivovarov.

Szerinte Putyin orosz ellenfelei közös célokon osztoznak az ukránokkal.

„A céljaink ugyanazok. Együtt akarunk dolgozni azon, hogy véget érjen a háború, rezsimváltás legyen Oroszországban, és végül Putyin a vádlottak padján kössön ki. Ez a fő célunk – mondta. – Az orosz társadalom szemszögéből nézzük ezt, így hasznosabbak is lehetünk.”

Ehhez kapcsolódóan: Örömet találni a kis dolgokban: hogyan tartották életben a reményt Alszu Kurmaseva börtönlevelei?