Vlagyimir Putyin orosz államfő elnökölt csütörtökön a fejlődő gazdaságokat tömörítő BRICS-csoport csúcstalálkozójának záróülésén: a szervezet szerepét méltatta az „eltévelyedett nyugati rendszerek” ellensúlyozásában.
A háromnapos kazanyi csúcstalálkozón szó esett a pénzügyi együttműködés elmélyítéséről, benne a Nyugat uralta fizetési rendszerek alternatíváinak kidolgozásáról, a regionális konfliktusok rendezésére tett erőfeszítésekről és a BRICS országcsoport terjeszkedéséről.
A 2009-es alapításakor eredetileg Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát magában foglaló szövetség később Iránnal, Egyiptommal, Etiópiával, az Egyesült Arab Emírségekkel és Szaúd-Arábiával bővült. Törökország, Azerbajdzsán és Malajzia is benyújtotta tagfelvételi kérelmét, és több más ország szintén jelezte csatlakozási szándékát.
A csúcstalálkozón 36 ország vezetői vagy képviselői vettek részt, rávilágítva az Egyesült Államok vezetésével Oroszország elszigetelésére tett erőfeszítések kudarcára. A Kreml a csúcstalálkozót „a valaha volt legnagyobb orosz külpolitikai eseménynek” nevezte.
Putyin a BRICS Plusznak nevezett ülésen – amelyen olyan országok is részt vettek, amelyek még csak fontolgatják a csatlakozást a csoporthoz – felszólalásában azzal vádolta a Nyugatot, hogy „törvénytelen, egyoldalú szankciókkal, kirívó protekcionizmussal, a valuták és a tőzsdék manipulálásával, könyörtelen külföldi befolyással” próbálja gyengíteni a globális Dél erejét, és mindezt „a demokrácia, az emberi jogok és a klímaváltozás elleni programok támogatásának álcázza. (…) Az ilyen romlott módszerek és megközelítések őszintén szólva új konfliktusok kialakulásához és a régi nézeteltérések súlyosbodásához vezetnek – mondta. – Ennek egyik példája Ukrajna, amelyet arra használnak fel, hogy kritikus módon fenyegessék Oroszország biztonságát, figyelmen kívül hagyva létfontosságú érdekeinket, jogos aggodalmainkat és az orosz ajkúak jogainak megsértését.”
Ehhez kapcsolódóan: Az orosz elnök a BRICS-csúcstalálkozóval demonstrálja, hogy a Nyugat nem tudja elszigetelni hazáját
Oroszország kifejezetten sürgette egy új fizetési rendszer létrehozását, amely alternatívát kínálna a SWIFT globális banki üzenetküldő hálózattal szemben, lehetővé tenné Moszkvának, hogy megkerülje a nyugati szankciókat, és kereskedjen partnereivel.
Szerdai közös nyilatkozatukban a résztvevők aggodalmuknak adtak hangot „a jogellenes, egyoldalú kényszerítő intézkedések, köztük az illegális szankciók bomlasztó hatása miatt”, és megerősítették elkötelezettségüket a BRICS-en belüli pénzügyi együttműködés fokozására. Említést tettek „a gyorsabb, olcsóbb, hatékonyabb, átláthatóbb, biztonságosabb és inkluzív, határokon átnyúló fizetési eszközök előnyeiről, amelyek alapja a kereskedelmi akadályok minimalizálása és a megkülönböztetésmentes hozzáférés elve”.
Hszi Csin-ping kínai elnök hangsúlyozta a csoport szerepét a globális biztonság biztosításában. Megjegyezte, hogy Kína és Brazília ukrajnai béketervet terjesztett elő, és igyekezett szélesebb körű nemzetközi támogatást szerezni ehhez. Ukrajna elutasította a javaslatot. „Elő kell segítenünk a helyzet mielőbbi deeszkalációját, és meg kell nyitnunk az utat a politikai rendezés felé” – mondta csütörtökön.
Putyin és Hszi hetekkel azelőtt jelentette be a két ország korlátlan partnerségét, hogy Oroszország 2022-ben katonákat küldött Ukrajnába. Idén már kétszer találkoztak, májusban Pekingben, júliusban pedig a Sanghaji Együttműködési Szervezet kazahsztáni csúcstalálkozóján.
Oroszország együttműködése Indiával is virágzik. Újdelhi a hidegháború óta jól bevált partnerének tekinti Moszkvát, annak ellenére, hogy Oroszország szoros kapcsolatokat ápol India riválisával, Kínával. Míg a nyugati szövetségesek azt akarják, hogy Újdelhi aktívabban próbálja rávenni Moszkvát az ukrajnai harcok befejezésére, Narendra Modi indiai miniszterelnök kerüli Oroszország elítélését, miközben a békés rendezést hangsúlyozza.
Ehhez kapcsolódóan: Hat újabb ország csatlakozik a BRICS-hezPutyin, aki kétoldalú megbeszélések sorát tartotta a csúcstalálkozón, csütörtökön találkozott António Guterres ENSZ-főtitkárral, aki több mint két év után először jár Oroszországban. Guterres kazanyi útja dühös reakcióra késztette Kijevet.
A BRICS Plusz ülésén Guterres a gázai, libanoni, ukrajnai és szudáni harcok azonnali befejezését sürgette: „Békére van szükségünk Ukrajnában, igazságos békére, amely összhangban áll az ENSZ alapokmányával, a nemzetközi joggal és a közgyűlés határozataival.”
A Kreml ellenőrzése alatt álló orosz média hatalmas és merész politikai tettként méltatta a csúcstalálkozót, amely miatt a Nyugat most attól tart, hogy elveszíti globális befolyását. Az állami tévéműsorok és híradók hangsúlyozták, hogy a BRICS-országok a világ népességének körülbelül felét adják, ez „globális többséget” jelent, és kihívás a nyugati hegemónia ellen.
A televíziós műsorvezetők részletesen idézték a nyugati médiabeszámolókat, amelyek szerint a csúcstalálkozó rávilágított arra, hogy Moszkvát nem sikerült elszigetelni ukrajnai háborúja miatt. „A Nyugat, az Egyesült Államok, Washington, Brüsszel és London végül önmagát szigetelte el” – mondta Jevgenyij Popov, a Rosszija 1 állami csatorna népszerű politikai beszélgetőműsorának házigazdája.