Ritkaságszámba menő dolognak lehetett tanúja hétfőn Oroszország: Vlagyimir Putyin két befolyásos szövetségese is nyilvánosan bírálta a hadvezetést az ukrajnai harctéri események, az előző hétvégi limani kivonulás miatt.
A Donyeck régióban található, stratégiai fontosságú város feladása meglehetősen feldühítette Ramzan Kadirovot, az oroszországi Csecsenföld rettegett vezetőjét, aki úgy vélte, hogy a történtekre tekintettel fontolóra kellene venni kisebb atombombák bevetését Ukrajnában.
Erre a figyelmeztetésre gyorsan felfigyelt a nemzetközi média, belföldön azonban nyilatkozatának arra a részére is sokan felkapták a fejüket, amelyben leplezetlen megvetéssel beszélt a legmagasabb rangú tábornokokról. Az ilyesféle kritikák és úgy általánosságban is a háború bírálata teljes tabunak számított eddig, különösen a politikai elit részéről.
Az orosz elnök hű szövetségesének számító hadúr hangsúlyozta, hogy „a hadseregen belüli nepotizmus nem vezet semmi jóra”. Hozzátette, hogy a területen szolgáló orosz erők parancsnokát meg kellene fosztani minden kitüntetésétől, és ki kellene küldeni fegyverrel a frontra, hogy vérrel mossa le a szégyent magáról.
Szakértők szerint az ehhez hasonló megnyilvánulások jelentőségét az adja, hogy ezek az erősödő elégedetlenség bizonyítékát jelentik az eliten belül, ráadásul aláássák a Kreml gondosan felépített és ellenőrzött narratíváját a fegyveres konfliktussal kapcsolatban.
A háborút egyébként határozottan támogató, abba számos csecsen egységet küldő Kadirov közölte: bírálatai annak a keserű valóságát tükrözik, hogy az orosz hadsereg tehetségtelen, középszerű tiszteket emelt magas pozíciókba, akik cserbenhagyják Oroszországot.
A védelmi minisztérium nem reagált az üggyel kapcsolatos sajtómegkeresésekre. Egyes tisztségviselők azonban korábban arról beszéltek, hogy a háborúk mindig rosszul kezdődnek az ország számára, aztán a szervezettség erősödésével erőre kap a hadsereg, és fordul a kocka.
Ehhez kapcsolódóan: Ukrajna átvette az ellenőrzést a stratégiai fontosságú Liman felettTotális háború?
A már több mint hét hónapja tartó, emberéletek tízezreit követelő katonai beavatkozás során egyelőre a legalapvetőbb orosz célkitűzések sem teljesültek.
A hatalmas túlerőben lévő volt szuperhatalom hadseregét a sokkal kisebb, de nyugati fegyverekkel és hírszerzési adatokkal ellátott ukrán biztonsági erők sok helyen meghátrálásra kényszerítették, hétfőn például a dél-ukrajnai Herszon régióban, a Dnyeper folyó nyugati partján.
Könnyek és megkönnyebbülés a felszabadított ukrán városokban
Sűrűsödő bírálatok
„Nagyon szeretném, ha már holnap megtámadnánk és elfoglalnánk Kijevet, de tisztában vagyok azzal, hogy időbe fog telni a részleges mozgósítás” – mondta Vlagyimir Szolovjon, az állami Egyes Csatorna műsorvezetője.
„Egy ideig nem lesz egyszerű dolgunk. Most nem kell jó hírekre készülnünk” – tette hozzá, váltást hozva az eddig megszokott diadalittas, magabiztosságtól duzzadó hangnemben.
A csecsen vezető arról is beszámolt, hogy már két héttel ezelőtt felvetette a limani vereség lehetőségét Valerij Geraszimov vezérkari főnöknek, aki ezt visszautasította.
„Nem tudom, hogy miről számol be a védelmi minisztérium a legfelsőbb parancsnoknak, de személyes véleményem szerint drasztikusabb intézkedésekre van szükség, ideértve a statárium bevezetését a határ menti régiókban, és a kis hatóerejű atomfegyverek bevetését” – emelte ki.
Jevgenyij Prigozsin, a Kremlhez köthető katonai magáncég, a Wagner-csoport alapítója egy interjúban gratulált Ramzan Kadirovnak, mondván, hogy „ezeket a rohadékokat mind ki kéne küldeni mezítláb a frontra egy automata fegyverrel”.
Arra a kérdésre, hogy szavait a védelmi minisztérium bírálataként kell-e értelmezni, azt válaszolta, hogy „Isten ments, ezek pusztán a szeretet és a támogatás megnyilvánulásai.”
Ehhez kapcsolódóan: A csecsen vezér apjának dicső életrajza immár kötelező olvasmány az iskolákban