A Kremlhez köthető katonai magáncég, a Wagner-csoport közel ezer rabot toborzott zsoldosnak két büntetőtelepen a délnyugat-oroszországi rosztovi területen, korábbi szabadulást ígérve számukra, amennyiben Ukrajnába mennek harcolni.
A Vot Tak online televízió értesülései szerint a vállalatot vezető, „Putyin séfjeként” is ismert Jevgenyij Prigozsin az utóbbi napokban társával, Dmitrij Utkinnal személyesen felkeresett több büntetés-végrehajtási intézményt, ahova helikopterrel érkeztek. A börtönök udvarán a foglyokkal is találkoztak.
Amnesztiát ígértek
A rabok arról számoltak be a csatornának, hogy az IK-15 nevű büntetőtelep vezetése mobiltelefonjuk kamerájának kikapcsolására utasította az őröket, amikor a két férfi beszélt hozzájuk.
Prigozsin ígéretet tett rá, hogy akik csatlakoznak az orosz hadsereg ukrajnai beavatkozásához, hat hónap múlva szabadulhatnak, illetve állítólag arra is kitért, hogy „azt tehetnek az ukránokkal, amit csak akarnak”. Ugyanakkor figyelmeztetett: a harctérről dezertálni próbálókat azonnal agyonlövik.
Végül az itteni rabok mintegy fele, körülbelül hétszáz ember csapott fel a Wagner-csoport zsoldosának, míg egy másik börtönben nagyjából háromszáz foglyot sikerült meggyőzniük a híradások szerint.
Your browser doesn’t support HTML5
Véres üzlet: „Putyin séfje” az új jelentések szerint rabokat toboroz zsoldosnak
Fogolyzászlóaljak
Az orosz hadsereg rendkívül súlyos veszteségeket szenvedett eddig a február 24-én megindított invázió során a vártnál lényegesen keményebb ukrán ellenállás miatt.
Rabok toborzásáról már korábban is érkeztek jelentések, ezek szerint Prigozsin például az ivanovói területről több mint háromszáz fogollyal tért haza.
„Putyin séfje” tagadta az erről szóló híreket, és továbbra is azt állítja, hogy semmi köze nincs a Wagner-csoporthoz.
Vlagyimir Oszecskin, a Gulagu.net fogolyjogi csoport alapítója közölte, hogy kezdetben katonai vagy bűnüldözési tapasztalattal rendelkező raboknak ajánlották fel, hogy menjenek Ukrajnába, de az ajánlatot később kiterjesztették más rabokra is.
Nem ez az első eset, hogy a hatóságok ilyen taktikát alkalmaznak: a Szovjetunió a második világháború idején fogolyzászlóaljakat vetett be.
A háború elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is amnesztiát ígért a rácsok mögött ülő katonai veteránoknak, ha önként jelentkeznek harcra, bár nem világos, hogy ebből lett-e valami.
Ehhez kapcsolódóan: Az orosz „piszkos tizenkettő” – Moszkva foglyokkal töltené fel megfogyatkozott ukrajnai csapatait