Vlagyimir Putyin orosz elnök hibának nevezte a Budapest és Prága elleni szovjet vezetésű inváziót az ötvenes és hatvanas években. Már nem először tett sajnálkozó megjegyzést a hidegháború két meghatározó eseményével kapcsolatban.
Putyin szeptember 12-én a távol-keleti városban, Vlagyivosztokban tartott gazdasági fórum kérdés-felelet szekciójában beszélt erről.
A fórum műsorvezetője arról kérdezte a véleményét, hogy meg nem nevezett magyar és cseh tisztségviselők szerint „a Szovjetunió gyarmatosítóként viselkedett, amikor tankjait Prágába és Budapestre küldte”.
„Már rég rájöttünk arra, hogy a szovjet politikának ez az eleme hiba volt, és csak feszültségekhez vezetett a kapcsolatokban” – mondta Putyin.
A két esemény a hidegháború sarkalatos pillanata volt, rámutatott arra, hogy a Szovjetunió kész erővel megakadályozni a társutas országok szabadságát vagy azt, hogy bármi módon kibújjanak Moszkva szoros markából.
Ehhez kapcsolódóan: „Magyarországon már olyan dolgok történnek, amibe bele kell szólni, mert ártanak a magyar jövőnek” – Lipták Béla ismert amerikai emigráns
Az 1956-os magyar felkelést, amely a magyar kormány moszkvai alárendeltsége elleni tiltakozásokkal indult, tizenkét nap után szovjet tankok és csapatok verték le. Sok embert megöltek Budapesten.
Az 1968-as prágai tavasznak, a liberalizáció időszakának az vetett véget, amikor a Varsói Szerződés erői megszállták az akkori Csehszlovák Szocialista Köztársaságot.
Putyin korábban is tett hasonló bűnbánó megjegyzéseket a prágai és a budapesti eseményekről, leginkább 2006-os utazásai során, amikor azt mondta: Oroszországot morális felelősség terheli a megtorlásért, de jogi nem.
Vlagyivosztoki kijelentéseiben Putyin közvetlenül nem foglalkozott az immár tizennyolcadik hónapja tartó ukrajnai háború kérdésével. A konfliktus – Európa legnagyobb szárazföldi háborúja a második világháború óta – több százezer halottat és sebesültet követelt Oroszországban és Ukrajnában, és alapjaiban szakította meg Moszkva kapcsolatait a Nyugattal.
Ehhez kapcsolódóan: Macron párhuzamot vont ’56 és az ukrajnai háború között
Azt azonban kijelentette, hogy az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei hibát követnek el Ukrajna támogatásával – olyan hibát, amely hasonló a Szovjetunióéhoz.
„Nem helyes a külpolitikában olyasmit tenni, ami más népek érdekeit sérti” – mondta.
„Ha lejtőkről beszélünk, pontosan ez az a lejtő, amelyre a vezető nyugati országok, mindenekelőtt az Egyesült Államok lép.”
Putyin és a Kreml más tisztviselői változatos módokon indokolták az inváziót, beleértve azt a hamis állítást, hogy Ukrajna kormányát nácik irányítják, vagy hogy szükség volt Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseinek meghiúsítására.
Föld alatti tanévnyitó, új orosz tankönyv – indul a háború második tanéve