Kásler Miklós EMMI miniszter szerint egy beteg sem maradt ellátatlanul a járvány alatt, most viszont megnézték, és ötezerrel kevesebb az új rákbeteg, mint szokott lenni. Ettől függetlenül ezek a daganatos betegek még valószínűleg léteznek. Náluk különösen fontos a korai felismerés, ezért a késlekedés jelentős részük korai halálához vezethet.
„Az egészségügyi rendszer összességében bírja a terhelést. (…) Nem tudok egyetlenegy betegről sem, akit ne láttunk volna el” – jelentette ki Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter tavasszal, a harmadik hullám közepén azokra a hírekre reagálva, hogy egyre több beteg marad ellátatlanul, miután szinte minden mozdítható egészségügyi dolgozót a koronavírusosok kezelésére irányítottak át.
Később többször hangsúlyozta ezt az állítást, külön kitérve például arra, hogy a kontrollszűrések ebben az időszakban sem álltak le, és a daganatos diagnosztika és terápia minden formáját mindig el kellett végezni a járványügyi időszakban.
Emellett április 9-től ideiglenesen leállíttatta a tünetmentes emberek népegészségügyi szűréseit is azzal az indoklással, hogy ezeket később is lehet pótolni. Akkor több civil szervezet tiltakozott, szerintük ez egyértelmű hiba volt.
„Szakmai tudásunk teljes birtokában és lelkiismeretünk szerint kijelentjük, hogy ezek az intézkedések hosszú távon súlyos, a társadalom széles rétegét érintő komoly egészségügyi kockázatot rejtenek, ezzel magasabb pénzügyi kiadást eredményeznek, mint amennyi emberi erőforrást a kormányzat jelenleg visszatart a bevezetett rendelkezésekkel” – írták akkor a daganatos betegségekkel foglalkozó érintett civil szervezetek. A koronavírusosok kezelése érdekében más szűréseket egyébként többször is leállított az állam.
Hova lett ötezer rákos beteg?
A járvány öt negyedéve alatt összesen és átlagosan tizenöt-húsz százalékkal kevesebb daganatos beteget találtak, mint a korábbi években, így jelenleg mintegy ötezer (1300 tüdőrákos, 2300 vastag- és végbélrákos és 1400 emlőrákos) fel nem ismert beteg nem kap kezelést – derült a ki a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság keddi konferenciáján.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és az Országos Kórházi Főigazgatóság adatai alapján nézték meg egy tanulmányban, hogy mennyivel kevesebb új daganatos beteget ismertek fel ezekben a betegségcsoportokban a járvány előtti időszakhoz képest.
Mindhárom daganattípusnál az idősebbek között csökkent jobban a felismert esetek száma. Az egyik szerző, Elek Péter szerint a felismert tüdőrákoknak is csak negyede-ötöde műthető. Az adatokból az is látszik, hogy jobban visszaesett a tüdődaganatos műtétek és a részleges emlőeltávolítások száma is, mint a felismert eseteké. Ezek azt jelzik, hogy a késlekedés miatt később többen halhatnak bele az egyébként gyógyítható betegségükbe.
A tanulmány szerint annak, hogy ilyen sok beteget nem sikerült megtalálni, oka lehet a szervezett szűrések többszöri időleges felfüggesztése, az ellátórendszer járvány alatti leterheltsége, a kórházi ellátások átszervezése is. Emellett sokan féltek orvoshoz fordulni, nem is javasolták nekik, így az egyébként működő szűrésekre is kevesebben mertek elmenni.