Ramzan Kadirovig, a csecsenföldi orosz helytartóig érhet annak a szövevényes, 2017-es gyilkossági ügynek az egyik szála, amelynek a másik végén egy Magyarországra szökött, bérgyilkossággal gyanúsított csecsen, Igor Redkin szerepel. Az ukrán hatóságok állítólag hiába kérték Magyarországtól a kiadatását; az Igazságügyi Minisztérium szerint viszont a kérdéses időszakban Ukrajna nem is kérte.
2017. október 30-án Adam Oszmajev és felesége, Amina Akujeva alig hagyta el Kijevet, amikor autójukkal lassítani kezdtek egy vasúti átkelőnél. Vonat helyett azonban gépfegyveres férfiak ugrottak elő az út menti bokrokból, és azonnal tüzet nyitottak a házaspár autójára.
Adam valószínűleg annak köszönheti az életét, hogy rögtön beletaposott a gázba, így szétlőtt autóval is biztonságos távolságba tudtak jutni, mielőtt megadta magát a kocsi. A férfi a lábán sérült meg, a feleségének viszont a fejét érte két lövés, rajta már nem lehetett segíteni. A gyilkossággal később egy Igor Redkin nevű csecsenföldi bűnözőt és csoportját gyanúsították meg az ukrán hatóságok – róla még később lesz szó.
A házaspárnak egyébként volt oka tartani a merénylettől, hiszen azon a nyáron is megpróbálták már megölni őket. Nyár elején a francia Le Monde újságírója, Alex Werner kért tőlük interjút. Akkor még nem tudták, hogy a Le Monde-nak nincs ilyen nevű újságírója, hanem
egy külföldön is aktív csecsen bűnöző, Artur „Dingo” Deniszultanov igyekszik a közelükbe
férkőzni.
Háromszor mindenesetre hétköznapi módon beszélgettek az álújságíróval, negyedszerre azonban a férfi ajándékot hozott egy dobozban, elmondása szerint a Le Monde szerkesztőségétől.
Amina Akujeva, Adam Oszmajev és az állítólagos Alex Werner (Artur Deniszultanov) egyik 2017-es beszélgetésükön. A képet maga Deniszultanov készítette, és a Current Time, a Szabad Európa orosz szolgálata szerezte meg
Amikor hárman beültek az autójukba egy kijevi parkolóban, a férfinak eszébe jutott, hogy egy kép erejéig üljön a pár hátra, hogy lefotózhassa, amikor átveszik az ajándékot, majd
ki is nyitotta a dobozt, amiből egy Glock pisztolyt előrántva közelről kétszer meglőtte Adamot,
amíg félre tudta tolni a pisztoly csövét. Felesége, Amina is előrántotta a saját pisztolyát, és kétszer rálőtt az álújságíróra. A nő az ukrán hadügyminisztériumtól kapott pisztolyát hordta magánál; de ezúttal a fegyver a harmadik lövésnél beragadt.
Mindkét férfi súlyosan megsérült, de mindketten felépültek. A később is felbukkanó bűnöző-bérgyilkos Dingót egyébként 2019-ben adta vissza Ukrajna az oroszoknak egy fogolycsere-egyezmény során.
Ehhez kapcsolódóan: Az orosz ügynökök a régióban nem mind olyan ismeretlenek, mint gondolná
Csecsenek Kadirov és Putyin ellen
Adam Oszmajev és Amina Akujeva közismert pár volt a merényletek idején: a harmincas éveik közepére olyan csecsenek ismert vezetői lettek, akik már évek óta Ukrajnában harcoltak az orosz támadók ellen. Adam Oszmajev gazdag és befolyásos csecsen családba született, a nagybátyja a kilencvenes években a helyi parlament elnöke is volt. A moszkvai és angliai egyetemeken tanuló Oszmajev hazatérése után – családjával ellentétben – nem tartotta elfogadhatónak az orosz megszállást, és lényegében a kétezres évek közepétől fegyveresen harcolt az orosz vezetés és az általuk támogatott Kadirov család csecsenföldi uralma ellen.
Adam Oszmajev, a Dudajev nemzetközi zászlóalj parancsnoka Kijevben 2016. január 21-én
2012-ben, az oroszbarát Janukovics-kormány alatt Ukrajnában letartóztatták azzal a váddal, hogy merényletre készült Putyin ellen. A Janukovicsékat elzavaró Euromajdan eseménysorozat után szabadult, 2014-ben, majd megalapította a Dzsohar Dudajev egykori csecsen elnökről elnevezett, döntően menekült csecsenekből álló önkéntes zászlóaljat – ezzel máig az ukrán hadsereg részeként harcolnak az orosz támadók ellen. Ramzan Kadirov csecsen vezető régóta vadászik rá, 2022-ben például egymillió dollárt ígért annak, aki tájékoztatja Oszmajev pontos tartózkodási helyéről.
„Nekem ez soha nem volt személyes ügy. (…) Számomra ez nem bosszú, ez a kötelességem. A kötelességem mint muszlimnak, mint férfinak és mint emberi lénynek, hogy megvédjem a hazámat, amikor megtámadja a megszálló” – nyilatkozta Oszmajev 2022-ben a Szabad Európa kaukázusi szolgálatának.
Amina Akujeva csecsen és lengyel szülőktől született Odesszában, de később a család áttelepül Csecsenföldre. Akujeva első férje a második csecsen háborúban halt meg, második férjét Ukrajna kiadta Oroszországnak, ahol azóta is börtönben van; harmadik társa lett Oszmajev.
Amina Akujeva egy kijevi sajtótájékoztatón 2015. november 25-én
Akujeva sebész szakorvosként végzett Odesszában. A 2014-es konfliktus kezdetén először önkéntes katonaorvosként csatlakozott az ukrán fegyveres erőkhöz, de hamarosan lövészként vett részt a harcok sűrűjében, többek között a debalcevei katlanban.
Redkin állítólag Magyarországra menekült
Az Akujeva életét kioltó bérgyilkosság ügyében 2020 januárjában fogtak el az ukrán hatóságok a hét feltételezett elkövető közül négy főt, köztük a hamis ukrán papírokkal is bíró orosz állampolgárt, Igor Redkint. Redkinnek ráadásul az ujjlenyomatait is megtalálták az egyik, a merényletben használt gépfegyveren. A nyomozás során Redkinék e csoportját két másik, vállalati vezetők elleni bérgyilkosságnak tűnő ukrajnai esettel is összefüggésbe hozták a hatóságok.
Az eljárás azonban elhúzódott, tizenkét hónap után pedig az ukrán szabályok szerint Redkint nem lehetett tovább előzetes letartóztatásban, elzárva tartani, így 2021 februárjában házi őrizetbe került. Egy évvel később, 2022 elején az orosz hadsereg újabb inváziós kísérletbe kezdett immár egész Ukrajna elfoglalásának céljával, Igor Redkin pedig az invázió első napjainak zűrzavarában megszökött.
Az ügy tavaly december végén vett újabb fordulatot, amikor Andrij Nebitov ukrán rendőrtábornok arról tájékoztatta a Szabad Európa ukrán szolgálatát, hogy Redkin Magyarországon bujkál. Elmondása szerint az ukrán hatóságok hiába kérték a kiadatását, Magyarország megtagadta, arra hivatkozva, hogy Ukrajnában háború van.
Megkérdeztük erről az Igazságügyi Minisztériumot, pontosabban – mivel konkrét ügyekről ritkán adnak tájékoztatást – arra kérdeztünk rá, hogy hány kiadatási kérelmet kapott a magyar állam Ukrajnától a tavalyi második fél évben. A minisztérium azt válaszolta, hogy 2023 második fél évében „Ukrajna nem terjesztett elő kiadatási kérelmet Magyarországon elfogott személlyel szemben, így a kiadatás kérdésében döntés sem volt”. Új cikkben fogjuk jelezni, ha sikerült feloldani az ellentmondást Redkin ügyében.
Ehhez kapcsolódóan: Oroszország zsarolással és lefizetéssel próbál kémeket toborozni Németországban