2001. március 11-én rombolták le a tálibok a VI. századból származó Buddha-szobrokat Bámijánban. Szakértők szerint az építkezések, a hanyagság és fosztogatás veszélyezteti azt a kevéske kis kulturális értéket, amely azóta megmaradt az UNESCO-világörökség helyszínén.
Régészek attól félnek, örökre eltűnhetnek a bámijáni leletek
Talicskát tol egy afgán munkás az 1400 éves Buddha-szobor helyén tátongó üres lyuk alatt az afganisztáni Bámijánban.
A völgyben még megmaradt kevéske kulturális örökség megőrzéséért dolgozó régészek illegális ásatásokkal és építkezőkkel, valamint tálib fegyveresekkel küzdenek, akik a Buddha-szobrok maradványainál szoktak lőgyakorlatot tartani
A Hindukus-hegység közepén fekvő Bámiján-völgy Afganisztán két UNESCO-világörökségi helyszínének egyike. A régészeti leletek az I. és a XIII. század között készült buddhista műalkotásokból állnak
2001 márciusában az iszlám fundamentalista tálib rezsim felrobbantotta a kulturális szempontból jelentős Szalszal és Sahmama Buddha-szobrot, miután iszlámellenesnek nyilvánította. A nemzetközi közösség határozottan elítélte a pusztítást
Tálibok állnak a 2003-ban az UNESCO veszélyeztetett kulturális értékeinek listájára felkerült helyszínen
Az elpusztított Buddha-szobrok hiányában is sok turista látogatja a Bámiján-völgyet, ahol 2008-ban a tudósok szerint a világ legrégebbi olajfestményeit fedezték fel egy hegybe vájt barlangban
Részlet egy i. sz. 650 körül keletkezett buddhista falfestményekből Bámijánban.
„Ez az egyik legősibb olajfestmény az egész világon, bár olajat már az ókori rómaiak és egyiptomiak is használtak, de csak gyógyszerként és kozmetikumként” – mondta Joko Tanigucsi, a tudóscsoport vezetője
A külföldi segély híján pénzszűkében lévő tálib rezsim turisztikai komplexum építésébe kezdett a helyszínen, ami a régészek aggodalmai szerint további károkat okozhat az ősi területeken. A komplexum a buddhista kolostorbarlangok szomszédságában lesz
A tálibok a terület szénbányászati célú felhasználását is engedélyezték, ami további veszélyt jelent a régészeti leletekre
További problémát jelentenek a Kunduz tartományból kitelepített afgánok, akiknek otthonát elpusztította az árvíz, és akik most a romok előtti nyílt területen élnek
Egy 1997-es fénykép az 55 méter magas „Nyugati Buddha”-szoborról, vagy más néven a Szalszal Buddha-szoborról, ami annyit jelent, hogy „a fény átragyogja a világegyetemet”