Szeptember végére százmilliárd forintnál is több lehet a kórházak tartozása a beszállítók felé, sok cég csődközeli helyzetbe került az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint. A kormány adott nyáron hatvanmilliárdot konszolidációra, de szerinte azt főleg bérkifizetésre költötték, mert arra nem kaptak elegendő fedezetet.
Október végéig legalább hatvanmilliárd forintot rendezniük kellene a kórházaknak a beszállítók felé felhalmozott tartozásból, amely szakmai szövetségük szerint szeptember végére meghaladhatja a százmilliárd forintot. Tavaly egész évben gyűlt össze hatvanmilliárdnyi tartozás, idén ezt május végére elérték a kórházak – mondta a Szabad Európának Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
A teljes hazai kórházi rendszerben több mint négyezer beszállítócég működik, ebből körülbelül ezer orvostechnikai, a többi egyéb áru és szolgáltatás, ami a kórházak működéséhez szükséges – mondta a főtitkár.
Amikor a Magyar Államkincstár adatokat közöl a kórházi tartozásokról, akkor már csak az államháztartás alá tartozó intézmények adósságát teszi közzé – az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) alá tartozókat –, mert 2021 augusztusában négy egyetemi kórház kikerült az államháztartás alól. Ezen intézmények adósságai azóta már nem jelennek meg a kórházak összesített tartozásában.
A teljes képet azonban az egyetemi kórházak adósságával együtt kapjuk meg, ráadásául idén július 1-jétől hat továbbit csatoltak a négy egyetemi kórházhoz. Pécshez hármat, Szegedhez kettőt, Debrecenhez egyet – ismertette Rásky László. A kórházi beszállítókat képviselő Orvostechnikai Szövetség ezért minden hónapban lekéri az egyetemek előző havi tartozásállományát.
Ehhez kapcsolódóan: Milliárdos adósság, várólisták, orvoshiány – Kihívások a kecskeméti vármegyei kórházban
Az államkincstár közlése szerint június végén 70,2 milliárd körül volt az adósságállomány, ami júliusra 62,8 milliárdra csökkent, de augusztusra már 71,5 milliárd forintra nőtt.
Az egyetemekkel együtt azonban a kórházak adóssága folyamatosan nő, számításaik szerint júliusban meghaladta a kilencvenmilliárdot, augusztusra pedig 93,7 milliárdra emelkedett az intézmények által ki nem fizetett összeg a beszállítók és a közműcégek felé. Ez történelmi rekord – jegyezte meg a szövetség főtitkára.
Szeptemberre még nincs végleges adat, csak október 23. után lesz, de a tagságtól tudják, hogy a beszállítóknak továbbra sem fizetnek a kórházak, ami azt jelenti, hogy havi átlagosan nyolcmilliárdos tartozásnövekedéssel számolva nagy valószínűséggel szeptember végére meghaladja a százmilliárd forintot a kórházak tartozásállománya.
„Ez az orvostechnikai beszállítócégek működését tekintve már horror” – fogalmazott.
Rásky László szerint nagyon sok kis- és középvállalkozás is szenved a helyzettől.
Korábbi cikkünk a témában: Uniós mentőcsomag a kkv-knek: maximum harminc nap lesz a számlák kifizetésére
Mint mondta, július elején egy konferencián Takács Péter egészségügyi államtitkár arra utalt, hogy nyáron lesz részleges konszolidáció, körülbelül az adósság fele. Később kiderült: a kormány összesen több mint hatvanmilliárd forintot adott a kórházaknak adósságrendezésre, viszont így a számok nem stimmeltek, sehogy sem jött ki, hogyan nőhetett augusztusra mégis 93,7 milliárdra a tartozás.
A kormány azt kommunikálta, hogy a pénzt a kórházak tavalyi és idei rezsitartozására adta a rezsivédelmi alapból. Elvileg csak erre a célra lehetett volna fordítani, de a kormányhatározatban ezt nem rögzítették, pedig korábban mindig szigorúan leírták az adósságrendezés sorrendjét – mondta a főtitkár.
Később kiderült, hogy a kórházak nem kapták meg a béremelések fedezetét, ezért a rezsivédelmi alapból adósságrendezésre kapott pénz nagy részét is bérekre költik a szövetség szerint.
Ehhez kapcsolódóan: Népszava: Saját pénzen vett eszközöket sok védőnő a munkájához
A kórházi beszállítók lényegében egy fillért sem kaptak ebből – jelentette ki Rásky László. Szerinte ezt igazolja belső felmérésük is, amely szerint július 15. és szeptember 15. között az orvostechnikai beszállítók lejárt követelésállománya egyértelműen nőtt a válaszadók 99,4 százalékánál.
A közműtartozások összege is csak kicsivel csökkent, 12 milliárdról 9,5 milliárdra állami szinten, amelynek nagy részét a kórházak adják.
„Fura módon, miközben a rezsire adott finanszírozást az állam, az nem jelent meg ott, csak kismértékben csökkent a tartozás” – fogalmazott.
Ebből arra következtetnek, hogy a több mint hatvanmilliárdos forrás nagy részét a kórházak bérre költötték és tervezik költeni, mert arra nem kaptak fedezetet.
Rendkívül rossz a hangulat a beszállítócégek körében. Ha október végéig nem lesz adósságrendezés, később már nem lesz miről beszélni – mondta Rásky László szerint az egyik vállalat vezetője.
A képalkotó és labordiagnosztikai gépek működtetéséhez szükséges segédanyagok és szolgáltatások, műtéti eszközök – a gumikesztyűtől kezdve a szívkatéterig –, de még az egészségügyi informatikai szoftverek és szolgáltatások is idetartoznak, akadozhat az ellátásuk a kiegyenlítetlen számlák miatt, ezért a kórházi tartozásoknak már érezhető hatásuk van a betegellátásra – mondta a főtitkár.
Korábbi cikkünk a témában: Vizsgálat indult a János kórházban a penészes reggeli miatt
Szerinte a kormányzati narratívába nem fér bele, hogy nyilvánosan beismerjék a problémákat, de egyértelmű, hogy műtétek maradnak el, ami nemcsak a személyzet, hanem az eszközök és műszerek hiánya miatt is előfordul. Például protézisműtétek csúsznak a speciális egyedi protézisek hiánya miatt, ha a kórház nem fizet előre, a beszállító pedig másképp már nem vállalja.
A nyári tárgyalásokon azt tapasztalta, hogy tanácstalanság van az egészségügyi kormányzat részéről a kórházi tartozások rendezése ügyében. Minden a Pénzügyminisztériumban dől el, nincs önálló mozgástere az egészségpolitikának – mondta Rásky László.
A költségvetés súlyos problémákkal terhelt, kormányzati szinten sokadlagos lehet a beszállítók felé rendezni a kórházak tartozásait, talán még nem is érzékelték, hogy most sokkal súlyosabb a probléma, mint az eddigi években.
Azt szeretnék, hogy azonnal történjen tényleges adósságrendezés. Nem pluszforrást kérnek, csak azt, hogy amit megvettek, fizessék ki.
Kerestük az ügyben az OKFŐ-t és az egészségügyi államtitkárságot, amint válaszolnak kérdéseinkre, frissítjük cikkünket.
Ehhez kapcsolódóan: Gyenge minőségű vérzsákok miatt bosszankodhatnak a véradók és a vérellátó központ dolgozói