Izrael megállapodásra jutott a Hamásszal a pusztító gázai háború négynapos leállításáról és a militáns csoport több tucat túszának szabadon bocsátásáról Izraelben fogva tartott palesztinokért cserébe – közölték szerdán a közvetítők.
A fegyverszünet a legnagyobb diplomáciai áttörésnek számít azóta, hogy a Hamász október 7-i dél-izraeli ámokfutása háborút robbantott ki, amely Gáza hatalmas területeit pusztította el, és egy széles körű konfliktus rémképét vázolta fel a Közel-Keleten.
A Perzsa-öböl menti Katar, amely kulcsszerepet játszott a közvetítésben a Hamász és Izrael között, anélkül jelentette be a megállapodást, hogy közölte volna a hatálybalépés időpontját. Ötven túszt engednek szakaszosan szabadon a Hamász szerint 150, Izraelben bebörtönzött palesztinért cserébe.
Mindkét fél először a nőket és a gyerekeket engedi el, és felgyorsítják a humanitárius segélyszállítmányokat az ostromlott területre – közölték tisztviselők.
Benjámin Netanjáhú miniszterelnök azt mondta, hogy Izrael a fegyverszünet után mindaddig folytatja a háborút, „amíg el nem érjük minden célunkat”, beleértve a Hamász megsemmisítését. A Hamászt többek közt az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek minősíti.
Gázaváros lakói arról számoltak be, hogy a harcok szerdára virradóra felerősödtek, lövöldözés, nehéztüzérség és légitámadások zaja hallatszott a központi negyedekben.
„Megőrültek. Szemmel láthatóan nagyobb előnyre akarnak szert tenni a fegyverszünet előtt” – mondta Nasszer al-Sejk, aki a rokonainál lelt menedéket Raduán sejk negyedében.
Diplomáciai áttörés
A tűzszünet bejelentése hetekig tartó tárgyalások végére tett pontot katari közvetítéssel Izrael és a Hamász között, amely 2007-ben megkaparintotta Gázát a nemzetközileg elismert Palesztin Hatóságtól. Az Egyesült Államok és Egyiptom is részt vett a tárgyalásokon, hogy segítsen kiszabadítani néhányat a Hamász és más militáns csoportok által október 7-én elhurcolt mintegy 240 túszból.
Joe Biden elnök üdvözölte a megállapodást. Azt mondta, Netanjáhú elkötelezte magát amellett, hogy támogatja a „kiterjesztett szünetet”, biztosítandó a túszok elengedését és a humanitárius segélyek bejutását Gázába.
Katar miniszterelnöke és vezető diplomatája, Mohammed bin Abdulrahman al-Táni sejk reméli, hogy a megállapodás végül végleges tűzszünethez és „komoly tárgyalásokhoz” vezet az izraeli–palesztin konfliktus megoldása érdekében.
Izrael közölte, hogy egy nappal meghosszabbítja a fegyverszünetet minden tíz további túsz után, akiket a Hamász szabadon enged. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága jelezte: kész segíteni bármilyen cserében.
Az izraeli igazságügyi minisztérium háromszáz olyan fogvatartottról tett közzé listát, akiket az egyezség részeként szabadon engedhetnek. Főként olyan tizenévesekről van szó, akiket tavaly tartóztattak le kőhajításért és más kisebb bűncselekményekért. Az izraeli törvények értelmében a nyilvánosságnak 24 órája van arra, hogy tiltakozzon bárki kiengedése ellen.
Ehhez kapcsolódóan: Hiába állítja a kormány, nem jutott el uniós pénz a Hamászhoz
Folytatódik majd a háború?
Ahogy a pusztítás teljes mértéke ismertté válik, és a túszokat szabadon engedik, nőhet az Izraelre nehezedő nyomás, hogy fejezze be a háborút, még mielőtt elérné célját, a Hamász megsemmisítését. Az Egyesült Államok, Izrael fő támogatója is aggodalmának adott hangot a gázai civilek szenvedése és a polgári áldozatok magas száma miatt.
A Gázában végzett hatalmas pusztítás és a palesztin civilek ezreinek halála ellenére Jehja Szinvar Hamász-vezető vélhetőleg jelentős eredményként fogja felmutatni a foglyok szabadon engedését – akiket a legtöbb palesztin a megszállásnak ellenálló hősnek tart –, és a saját győzelmüket hirdeti ki, ha a háború anélkül ér véget, hogy a Hamászt eltávolítanák a hatalomból.
A Hamász szerdai közleménye szerint humanitárius segélyeket szállító kamionok százai – köztük üzemanyaggal megtöltött tartálykocsik – léphetnek be Gázába, az izraeli repülőgépek pedig Gáza déli részén teljesen, északon pedig napi hat órára felhagynak a repüléssel a négynapos tűzszünet idejére.
A háború október elején robbant ki, amikor a Hamász több ezer fegyverese áttörte a rendkívül erős izraeli védelmet, és behatolt az ország déli részére, legkevesebb 1200 embert, főként civileket megölt, sokakat pedig foglyul ejtett. Izrael heteken át pusztító gázai légicsapásokkal válaszolt erre, amelyeket szárazföldi invázió követett.
Több mint tizenegyezer palesztint öltek meg az izraeli offenzíva során a Hamász irányítása alatt álló terület egészségügyi minisztériuma szerint, amely közölte, hogy északon az egészségügyi szektor összeomlása miatt már nem tudja nyomon követni az áldozatok számát. A tárca adatai nem tesznek különbséget civilek és fegyveresek között, de a halottak mintegy kétharmadát nőként és kiskorúként azonosították.
A támadás óriási pusztítást okozott Gáza északi részén, beleértve Gázavárost. Több mint 1,7 millió ember kényszerült elhagyni otthonát, az egész területen súlyos hiány lépett fel élelmiszerből, gyógyszerből és egyéb alapvető cikkekből. Izrael a háború kezdetén elvágta az üzemanyagimportot, ami az egész Gázai övezetre kiterjedő áramszünetekhez vezetett.
Izrael elutasítja az egyre erősödő nemzetközi bírálatot, és megfogadta: mindaddig nem áll le, amíg meg nem semmisíti a Hamász katonai és kormányzó képességeit, és minden túsz ki nem szabadul.
Kétségbeesett düh: Izrael- és palesztinbarát tüntetések világszerte
Az egyezség megoszthatja az izraelieket
A túszok hazatérése javíthatja a közhangulatot Izraelben, ahol a foglyok sorsa uralja a közvéleményt. A média sorra ad le interjúkat a családtagokkal, a túszok közt csecsemők és totyogók, nők és gyermekek, valamint egészségügyi problémákkal küzdő, nyolcvan év feletti emberek is vannak.
A családok hatalmas erővé váltak Izraelben, tüntetéseket szerveznek és nyomást gyakorolnak a kormányra, hogy hozza haza szeretteiket. Az is előfordulhat, hogy törés következik be köztük, amikor egyes túszok kiszabadulnak, mások pedig Gázában maradnak. Valószínűleg a katonákat szabadítják ki utoljára. Az ő családjaik arra kényszeríthetik a kormányt, hogy hosszabbítsa meg a fegyverszünetet, amíg fiaik és lányaik haza nem térnek.
Ofri Bibasz Lévi, akinek a testvére, a sógornője és két unokaöccse – akik négy, illetve tíz hónaposak – van a foglyok között, azt mondja, hogy a megállapodás embertelen helyzetbe hozza a családokat. Az ő 34 éves fivére várhatóan nem lesz benne a kiengedettek első csoportjaiban.
„Kit engednek el, és kit nem? Kiszabadulnak a gyerekek? Az édesanyjukkal együtt szabadulnak-e ki, vagy sem? – tette fel a kérdést az Associated Pressnek a megállapodás bejelentése előtt. – Bárhogy is lesz, továbbra is lesznek aggódó, szomorú és dühös családok.”
Ehhez kapcsolódóan: Josep Borrell: Nő a muszlimok EU-ellenessége az unió gázai álláspontja miatt
A tűzszünet segítheti a Hamászt sorai újrarendezésében
A megállapodás szerkezete korlátozhatja Izrael támadóképességét még a fegyverszünet lejárta után is.
A harcok bármilyen szüneteltetése lehetőséget adhat a Hamásznak arra, hogy súlyos veszteségei után átcsoportosítsa erőit, különösen, ha további túszok elengedésével húzza majd az időt. Az izraeli katonák és tankok várhatóan a helyükön maradnak, még akkor is, ha veszélyes módon az ellenséges vonalak mögött vannak.
Izrael azt állítja, hogy megölte a Hamász több ezer harcosát – bár bizonyítékot nem mutatott be –, és megsemmisítette a csoport alagútrendszerének egyes részeit. Izraeli tisztviselők azonban elismerik, hogy a Hamász infrastruktúrájának nagy része érintetlen maradt. A hadsereg közlése szerint 68 izraeli katona halt meg a szárazföldi hadműveletekben.
Gáza lakosságának mintegy háromnegyede kényszerült elhagyni otthonát, a legtöbben túlzsúfolt és egészségtelen menekültszállásokon vannak.
Sokan nem is tudnak majd hazatérni az északon okozott hatalmas károk és az izraeli csapatok folyamatos jelenléte miatt. Ez még súlyosabb humanitárius katasztrófához vezethet a hideg és esős tél beköszöntével.
Irán támogatását élvező fegyveres csoportok keveredtek bele szerte a Közel-Keleten a háborúba, a libanoni Hezbollah napi rendszerességgel vív tűzharcot Izraellel a határ mentén, a jemeni húti lázadók pedig drónokat és rakétákat lőnek ki, valamint elfoglaltak egy teherhajót, amelynek köze volt Izraelhez.
Ugrásszerűen nő az erőszak az izraeli megszállás alatt álló Ciszjordániában is, ahol több mint kétszáz palesztint öltek meg, főként az izraeli hadsereg rajtaütéseit kísérő lövöldözések során.
Your browser doesn’t support HTML5
Stabilizálódik az al-Sifa kórházból evakuált koraszülöttek állapota